Füst és csábítás

Bajkereső

Noah 

- Josh szerint megint keresed a bajt - szól bele a telefonba Lexi a kisebbik húgom, viszont mielőtt bármit is reagálhatnék ő tovább folytatja - Engem kihagysz? Ennél már jobban is ismerhetnél.

- Te mióta tartod a kapcsolatot Joshhal? - kérdezem meglepetten mivel Josh és Lexi nehezen tart fenn egy értelmes párbeszédet anélkül, hogy elkezdenék szívni egymás vérét. Leginkább azért mert Lexi egy igazi lázadó Josh pedig, hát rendőr és ebből adódóan szinte soha sem értenek egyet. Éppen ezért csodálkoztam azon, hogy ők ketten beszéltek, mert Josh jobban ismeri a húgomat ennél és tudja hogy, Lexi nem fog lebeszélni semmilyen ostobaságról mert ő inkább parter ebben az egész szituációban. 

- Hát az úgy volt, hogy - kezd bele a magyarázkodásba és szinte látom magam előtt a mosolygó arcát - Ma reggel Emmával reggeliztem amikor Josh hívta és lehet, hogy szó volt rólad a beszélgetés közben én meg lehet, hogy rákérdeztem a dologra miután letette a telefont amire először nem kifejezetten válaszolt de hát ismersz - mondja és szinte látom magam előtt ahogy megvonja a vállát majd egy ördögi mosoly terül el az ajkán - Mindent kiszedtem belőle természetesen. Szóval miért nem avatsz be a részletekbe? - kérdezi ismét miután befejezte a mondandóját mire én csak mosolyogva megrázom a fejem majd sóhajtok egyet.  

- Sajnálom Lex, de ebbe nem avathatlak be - válaszoltam komolyan mert, hogy nem akarom, hogy bármelyik testvéremnek is bármilyen köze legyen a rendőrségi ügyeimhez vagy drogokhoz, elég, hogy Em tud mindenről. De miatta nem is aggódom annyira mint Lexi miatt mert tudom, hogy Emmának van annyi esze, hogy kimaradjon ezekből az ügyekből, Lexi viszont más tészta, ő mindig keresi a bajt. Tudom, hogy nincs tisztában ennek az ügynek a súlyával és ez csak egy újabb nyomós ok, hogy távol tartsam mindentől.

- Ugyan már, Noah pár hónapja végeztem az egyetemen azóta itthon ülök és arra várok, hogy valami történjen. A legközelebbi munkám valószínűleg csak egy hónap múlva lesz esedékes, mégis mit csináljak addig? - kérdezi durcásan amire én csak a szememet forgatom. 

- Ma szabadnapos vagyok, elviszlek egy kávéra, mit szólsz? - kérdezem legyőzötten ugyanis Lexivel fölösleges vitatkozni, ő úgyis mindig eléri azt amit akar. 

- Te vagy a legjobb és ne hidd azt, hogy ezzel befejeztük a beszélgetést egy óra múlva eléd megyek - rakta le a telefont mire én csak sóhajtottam majd kikerestem a nővérem számát és tárcsáztam. 

- Őszintén vártam mikor hívsz már - szól bele a telefonba köszönés nélkül csak mint a húgom mire elnevetem magam. 

- Tényleg muszáj volt beavatni? - kérdezem tehetetlenül. 

- Te is ismered Lexit - védekezik.

- Hazudhattál volna - vágom rá ő pedig felnevet a vonal másik végén majd elkomolyodik.

- Noah, mégis mit csinálsz? - kérdezi aggódva - Egyszer már majdnem elvesztettünk, nem akarok ismét azon végigmenni. Elég, hogy Josh miatt folyamatosan aggódom, legalább téged biztonságban akarlak tudni. 

- Tudok vigyázni magamra - válaszoltam óvatos hangnemben. 

- Persze tudom - sóhajtja majd témát vált - Blake említette, hogy hazahozza a barátnőjét a következő hétvégén, állítólag színész de alig tudtam kiszedni valamit abból a fiúból, neked említett bármit? - kérdezi mire én megrázom csak a fejem tudván ő semmit sem lát ebből.

- Nem hallottam Blake felől mióta Haleyvel szakítottak, hívtam egy párszor de mindig elfoglalt volt így azóta nem beszéltem vele, meglep, hogy máris talált valaki mást - mondom őszintén merthogy a bátyám Blake és a barátnője vagyis volt barátnője Haley az egyetem óta együtt voltak viszont talán egy pár hónapja valamin összevesztek és szakítottak, mindanjuan azt gondoltuk, hogy ez is csak egy a sok közül viszont ebben a pillanatban nagyon úgy tűnik, hogy végleges volt a szakítás. Egyikünk se tudja, hogy min vesztek össze vagy miért szakítottak, viszont mind a kettőjük teljesen összetört ezután. Haley szinte már családtagnak számított, úgy tekintettem rá mint a testvéremre ezért nem csak őket viselte meg a szakítás hanem az egész családot.