Füst és csábítás

A vacsora

Ashlyn

Fogalmam sincs mi ütött belém amikor beleegyeztem, hogy részt veszek azon a nevetséges családi vacsorán. Semmi keresnivalóm a tökéletes család közelében. De be kell vallanom kellemesen csalódtam Noah húgában és a kifejezés a fiú arcán szinte mindennel felért amikor az említett személy lekapott még akkor is ha tudom, hogy nem szándékosan tette. De lételememnek érzem, hogy idegesítetem a fiút mert hát ha magától nem fog elmenni akkor majd ráveszem, hogy eltűnjön végre az életemből. 

Az idő viszonylag gyorsan telt. Mielőtt észbe kaptam volna már csütörtök este volt ami azt jelentette, hogy ha holnap reggelig nem találok ki valami kifogást akkor el kell mennem a vacsorára. Pár napja Lexi visszajött a kávézóba, hogy elmondja a részleteket, nem mintha túlságosan figyeltem volna arra amit mondott, lekötött az, hogy valahogy kibújjak az egész dolog alól. Végül mielőtt még bármit is reagálhattam volna átnyújtott nekem egy papír cetlit amin a telefonszáma szerepelt és elment. Több mint valószínű, hogy ez volt az ő taktikai lépése mert sejthette, ha több időt ad nekem akkor valahogy kibeszélem magam az egész dolog alól, így elment mielőtt még bármit is mondhattam volna. Első ránézésre nem gondoltam volna, hogy ennyire rafinált lenne mert nem éppen úgy néz ki mint aki taktikai terveket gyárt szabadidejében. 

Kedden Timtől kaptam egy üzenetet így az aznap estét egy buliban töltöttem és még így is, hogy sokan voltak az egyetemről Noahnak szerencsére nyomát sem láttam, így aznap este végre elengedhettem magamat anélkül, hogy amit kellett volna aggódnom, hogy a fiú megint elráncigál vagy amiatt, hogy Austin kiakadna rám. A buliban szoros barátságot kötöttem Lucassal majd miután mind a ketten megkaptuk amit akartunk és végre behajtottam Timen az adósságát ismét kielégülten mehettem haza hosszú idő után. 

Péntek délutánra már kezdtem beletörődni, hogy meg kell jelennem egy családi vacsorán így inkább azon kezdtem el gondolkodni, hogy mivel idegesíthetném Noaht az idő nagy részében. Mivel én még életemben nem vacsoráztam együtt senkivel sem így fogalmam sem volt, hogy mit szokás egy ilyen rendezvényen viselni. Na nem mintha annyira izgatna a dolog vagy olyan sok választási lehetőségem lenne éppen ezért döntöttem úgy, hogy ugyanazt a fekete ruhát veszem fel amit a legtöbb buliba is szoktam. Több mint valószínű, hogy a ruhám túl rövidnek bizonyul egy ilyen eseményre de nem szándékozom senkit sem lenyűgözni így hagyom, hogy a hosszú szőke hajam csak kócosan hulljon a vállaimra ezzel kissé eltakarva az arcomat. A világ legunalmasabb sminkje után késznek nyilvánítom magam és Lexi azt mondta, hogy négy órára itt lesz értem ezért úgy döntök, hogy kint várom meg. 

A ruhámat magam alá húzva ülök le az első lépcsőfokra majd rágyújtok a Tim által szerzett füves cigire. A szememet lehunyva mélyen beszívom a füstöt és élvezem ahogy az lassan ellazítja az egész testemet. Már éppen az utolsókat szívom amikor egy ismerős autó parkol le előttem és amikor észreveszem, hogy Lexi nem egyedül jött akkor behunyom a szemem majd egy nagyot sóhajtok. Szóval nem csak, hogy egy vacsorán kell közösen részt vennem Noahval de még egy autóutat is ki kell bírnom vele. Remek. Még ki sem nyitom a szemembe de már szinte érzem, hogy amint kiszáll az autóból ismét részt vehetek egy leckéztetésben. És milyen igazam volt. Ugyanis amikor a szemeimet kinyitva egy utolsót szívok a cigarettába a fiú megjelenik előttem majd a kezét felém nyújtva köszönés nélkül megszólal. 

- A végén még felfázol, ha tovább ülsz a hideg kövön ebben a rövid ruhában - jelenti ki majd amikor nem fogadom el a felém nyújtott kezét, hogy felálljak ő úgy dönt, hogy a kezemnél  fogva felhúz. 

A nyugalom ami az imént járta át a testemet ezzel el is tűnik. A csikket eltaposva unottan a fiú arcába nézek majd az eddig benn tartott füstöt lassan kiengedem ami így egyenesen az arcába száll amitől hirtelen megdermed ez engem viszont elégedettséggel tölt el. Noaht megkerülve az autó felé veszem az irányt ahol Lexi vár de a fiú elkapja a karomat majd visszahúzva maga felé fordít.