Füst és csábítás

Felejtés

Ashlyn

A néhány nappal ezelőtti rémálom kissé kibillentett a szerepemből és napokig csak a gondolataimba merülve ténferegtem mindenfelé. Az sem tűnt fel, hogy majdnem eltelet egy hét és semmit sem hallottam Noah felől habár szinte majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy Lexit láttam a kávézóba belépni de én minden időmet hátul töltöttem a konyhán miután két rendelést is elrontottam egymás után. 

Úgy gondoltam, hogy ideje végre visszazáródom és elfelejteni mindent ami történt mert nem, engedhettem meg magamnak, hogy egy ilyen apróságon elmenjen az életem. 

Viszont a helyzet az volt, hogy nem volt kedvem az estét egyedül tölteni. A legjobb talán az lenne ha lerészegednék és elfelejteném ezt az egészet mint ahogy mindig is teszem. Ezért úgy döntöttem, hogy munka után dobok egy gyors üzenetet Timnek mert ő mindig tudja hol vannak a privát bulik. 

Így történt az, hogy órákkal később egy ismeretlen srác kanapéján ültem egy piros műanyag pohárral a kezemben. A már jól megszokott fekete szűk rövid ruhámat viseltem és éppen egy magas kék szemű sötétbarna hajú sráccal beszélgettem akit azt hiszem, hogy Lucasnak hívtak. Arról mesélt, hogy a volt barátnője miért szakított vele. 

- El tudod ezt hinni? Három évig együtt voltunk aztán egyszer csak minden magyarázat vagy üzenet nélkül lelép. Pedig mindent megadtam neki amit akart tudod? - nézett szomorkásan a poharába ami üres volt én pedig megértően bólogattam mert ugyan annyira nem izgatott a sztori de kellemes figyelemelterelés volt így nem mondtam semmit sem. 

- Később kiderült, hogy többre vágyott. Most éppen valami gazdag pasihoz készül hozzámenni mert ő anyagilag jobban tudja támogatni az álmait - forgatta meg a szemeit mire kezdtem kissé megsajnálni szegényt.

- Ha számára csak egy pénzes zsák voltál és így bánt veled akkor miért siránkozol utánna? Nyilvánvalóan nem szeretett csak a pénzed kellett neki még volt - vonom meg a vállamat majd a szemébe nézek - Egyáltalán nem éri meg, még csak azt sem, hogy rá gondolj. 

- Mondasz valamit - néz rám elgondolkodóan majd felajánlja, hogy hoz italt a konyhából mire én csak bólintok és figyelem ahogy a konyha felé veszi az irányt. 

Hirtelen besüpped a kanapé mellettem majd egy kar jelenik meg a vállam körül mire oldalra fordítom a fejem és Timet vélem felfedezi Lucas helyén. 

- Eléggé lehangondoltank nézel ki ma este - lök meg a vállával játékosan. 

Ezek szerint még mindig lerítt az arcomról, hogy szét vagyok esve. Nagyszerű. Jobban kell koncentrálnom a körülöttem zajló eseményekre. 

- Csak nem Lucas untat ennyire a volt barátnőivel? Az a srác képtelen megállni, hogy másról beszéljen. Mindenkinek elmeséli aki csak meghallgatja - rázza meg a fejét hitetlenül majd felém fordul - Talán fel tudom dobni egy kicsit a kedvedet - engedi el a vállamat majd a zsebébe nyúlva előhúz egy kis tasakot. Ezzel egyből elnyeri a figyelmemet. 

- Meghívlak egy körre még Lucas visszaér, úgy könnyebb lesz majd a siránkozását hallgatni - mondja miközben előrehajol és a kis a kis tasak fehér kristányszerű port az előtte lévő műanyag pohárba tölti amint aztán megtölt alkohollal és végül felém nyújtja a poharat amit én egy hezitálás nélkül veszek el és a pohár tartalmak felét rögtön le is hajtom mert tudom minél hamarabb hat a drog annál jobb. A hatását úgysem érzem olyan sokáig. 

Tim vigyorogva nézi ahogy elfogyasztom a pohár tartalmát és ahogy az alkohol végigégeti a torkomat egy kellemes és ismerős érzés kerít hatalmába. Érzem ahogy az izmaim ellazulnak majd elmúlt egy hét emlékei egyre inkább kezdenek elhomályosodni.