🥀Más szemmel a világ🥀

🐱Hatodik rész🐱

- Tessék, jó étvágyat! - tette elém a tányért, amin két szelet szendvics volt. Volt rajta sonka, sajt, reszelt főtt tojás, paradicsom és egy kis majonéz.
- Köszi. - motyogtam halkan, mire Ash elmosolyodott.
- Lenne itt valami amit el kell mondanom, hisz te is benne vagy. Sőt! - kezdte, majd kis szünetet tartva folytatta. - Kicsi voltam mikor apum elhagyta anyám. Anyám megcsalta őt. Viszont már terhes volt a húgommal, mikor elköltözött tőlünk. És biztos hogy a vérszerinti húgom volt, és nem attól a palitól volt terhes akivel csalta apum. Ez onnan derült ki, hogy egy évre rá, hogy anyum elhagyott minket, és megnyerte apum azt a pert, melyben az lett eldöntve hogy melyik szülőmnél fogok lakni, kaptunk egy hivatalos papírt. Pontosabban egy távolságtartási végzést. Ebben az állt, hogy nem közelítheti meg apum, anyumat és a lányát. Ez csak apumra vonatkozott, viszont még ígyis csak háromszor láttam a kishúgom. Utána anyum felszívódott. És...és meghalt. Az iskolában voltam, miko a családi jelem halványodni kezdett. Borzasztóan fájt, hogy őszinte legyek. A tanár először a mentőt, majd apumat hívta. Az orvos elmondta mi történt, hogy anyum meghalt és hogy a húgom eltűnt. A távolság tartási végzés viszont még érvényes volt, így nem kereshettük őt meg. Miután betöltöttem a 18-at és elvégeztem a sulit, jogi egyetemre jelentkeztem, ahol találtam egy kiskaput, hogyan tudnám érvényteleníteni a távolságtartásit. Rengeteget jártam utána, és a fiúk nélkül nem biztos hogy működött volna. Ezután jöhetett a neheze. Meg kellett találnom őt. Nem volt könnyű, de kiderítettem a nevét éa a tartózkodási helyét. Ő is hibrid volt és az intézetbe lett zárva. Summernek hívják és emiatt jó okom van azt feltételezni, hogy te vagy a húgom. Még nem biztos, de ekkora véletlen nem létezik. Viszont még így is el kell mennünk holnap a DNS tesztre, hogy biztosak legyünk. - fejezte be. Vagyis azt hittem. - Majd utána el kell intéznünk, ha minden jól megy persze, hogy találkozhass apával, még nem késő. Ő most súlyos beteg, már csak hetei vannak, és szeretném ha láthatná a lányát. - fejezte be véglegesen. Csak néztem és hagytam, hogy az információk ellepjék az elmém. Szóval lehet, hogy a húga vagyok. És az állítólagos apám beteg, és látni akar. Ez most sok egyszerre.
- Hagyom hogy ezt feldolgozd, addig csinálok teát. Mike is nemsokára haza ér. - állt fel, viszont a keze után nyúlva én is felálltam, majd szorosan átöleltem a derekát. Érzem hogy igaza lesz, és hogy a bátyám. Nem tudom, hogyan de érzem. Ash nem mondott semmit, csak viszonozta az ölelést, puszit nyomva a hajamba. Farkincám lágyan simított végig, hátamon lévő kezein, még az övé, a derekamra tekeredett. Már amennyire ez lehetséges volt, persze. Észre se vettük, hogy Mike közben haza ért, csak mikor megszólalt.
- Szóval elmondtad. - gondolom Ashnek intézte szavait, viszont a frászt hozta rám.
- Mhm. - hümmögte Ash, tovább szorongatva.
- Amúgy mindjárt itt lesz Luke! - szólt ki a hűtőtől, amibe épp a megvásárolt dolgokat pakolászta.
- Nem úgy volt, hogy egész nap nem ér rá? - kérdezte Ash, még mindig engem ölelve. Fejem kényelmesen pihent a vállán, még kezeim lazán julcsoltam össze hátánál.
- De úgy volt, viszont hamarabb végzett. Szóval olyan 10-15 perc múlva itt van. - magyarázott miközben egy fazékba tett vizet forrni. - Sajtos makaróni lesz, mivel nincs kedvem nagy dolgot csinálni, azt majd holnap.
- Tudu hogy imádjuk a sajtos makarónid, Mike! - kuncogott Ash. - Nálad senki nem csinálja jobban! - folytatta a bókolást.
- Ugyan, a végén még elpirulok! - legyezte meg kezeivel az arcát, játékosan, mire mind a ketten felkuncogtunk. A fiúk beszélgetésbe elegyedtek, még én csak figyeltem őket és néha felkuncogtam, ha valami vicceset mondtak. Mike haja és fülecskéi pedig végig *sárgán csillogtak. Nemsokára Luke is betoppant, és látahtólag ő is nagyon vidám volt.
- Srácok, szuper hírem van! Mondtátok, hogy a mostani ügyvédetek nem csinálja meg a dolgát! - vágott Luke a közepébe.
- Igen, és emiatt kirúgtuk magunktól. - bókintott Mike.
- Szuper, mert találtam egy százszor jobbat, olcsóbbat, kedvesebbet és még hibrid is! Na? - olyan lelkesen magyarázta hogy még én is megörültem, pedig nem nagyon értek ehhez.
- Luke, te egy hős vagy! - kiáltott fel Mike boldogan.
- Tudom! - mondta elvékonyított hangon, sóhajtva, mire mind felnevettünk. - Ó, itt a névjegykártyája, mondta hogy hívd amint tudod. - vett ki egy kicsike lapot a usebéből, mely tényleg egy kártyára hasonlított. Csak kisebb volt.
- Akkor fel is hívom, ti addig menjetek a nappaliba, nézzetek vagy játszatok valamit. - mondta előkapva a telefonját.
Most engedtem el csak Ashtont, és Luke-ot követve be is csoszogtam a nappaliba, ahol a kanapé közepén foglaltam helyet.
- Nézzünk valamit, Summernek úgy is nagy a film lemaradása. - mondta Luke, miközben bekapcsolta a TV-t, majd a rákötött laptopot.
- Mehet kezdetbek az Avatar? - kérdezte Ash, Luke pedig csak vidáman helyeselt.
Eddig nagyon jó a film! Már a végénél voltunk mikor bejött Mike.
- Kész a kaja! - szólt hangosan, mire a ket fiú le is pisszegte. Én csak könnyes szemekkel néztem, ahogy Tsu'Tey szenved, majd mikor Jake nagy' nehezen, de megöli őt, hogy ne szenvedjen, lecsordul egy könnycsepp az arcomon. Füleim hátra vannak hajtva, már a jelenet elejétől, farkincámat pedig szorosan ölelem magamhoz, még felhúzott lábakkal ülök.
Ekkor megérzek egy lágy érintést a fejemen, mire felnézek Mike-ra. Ahogy felemelem könnyes arcomat, ő meg is törli azt, majd puszit nyom homlokomra. Ezután lenyugodva fordulok vissza a filmez, melyből nem maradt sok hátra. Mikor vége lett, nagyot sóhajtva töröltem meg szemeim, hisz azok még nedvesek voltak a kék lény halála miatt. A másik két fiú feláll és a konyhába megy, még Mike elém guggol.
- Tetszett a film? - kérdezte mosolyogva, miközben a térdeimre simított. Egyből bólogatni kezdtem, mire Mike mosolya szélesebb lett.
- Gyere, eszünk és utána még megnézünk néhány filmet. Oké? - kérdezte kedvesen.
- Jó. - motyogtam halkan, miközben újra bólintottam.
- Na, gyere! - állt fel, majd engem is felhúzott.
A fiúknak tényleg igazuk volt! Ez a sajtos tészta isteni! Két tányérral ettem meg belőle, és ha nem teltem volna meg, akkor simán bevágtam volna mégeggyel. A másik két fiú is két adagot evett meg, ahogy Mike is. Miután befejeztük az ebédet, Mike gyorsan elmosogatott, mi pedig visszamentünk a nappaliba. Luke most a Vasembert rakta be, és szólt hogy ez három részes lesz. Remélem ezen nem fogok sírni.

*Vidámság

Befejezve: 21.01.30.
Javítva: 21.02.01.
Publikálva: 21.06.08.