Átok, vagy áldás az időutazás?

~17. Rész - Lestrange feladata~

"-Nocsak, nocsak! Hol hagytad Blacket, Stark? -jött mögüle egy gúnyos hang."

Hermione megfordult, s meglepődve figyelte a mardekáros fiúkat.
-Kviddicseznek. Bár meglepő, hogy ti nem vagytok ott gúnyolódni!

Mi a fenét akarhatnak?

-Jöttünk ismerkedni, tudod elég rosszul indítottunk. -felelte Lestrange, mintha csak kitalálta volna a lány gondolatait.

-Ez milyen varázslat? -kérdezte Sirius öccse, miközben a patrónusára mutatott.
-Patrónusnak hívják. Védelmet ad a sötét lényekkel szemben. -gépiesen felelte.
-Miért idézted meg? Nincs itt semmilyen lény sem. -folytatta Black.

-Unatkoztam. -rándított a vállán.
-Elnézem, hogy nekem nem válaszoltál. -ült le Hermionehoz, mellé pedig az ifjú Black.
-Milyen kegyes vagy. -a szemeibe nézve felelte.
-Köszönöm. -ravaszul mosolygott.

-Miért akarsz megismerni? -tért a tárgyra.
-Ki ne akarná ismerni az új boszorkányt? -kérdezett vissza.
-Kérdésre kérdéssel válaszolsz? Nagyon nem akarod elmondani a valódi okot.

-Mardekáros vagyok. Vagy felfedem, vagy nem! -most Lestrange rándított a vállán.
-Én pedig makacs griffendéles. Vagy ismerkedek, vagy nem! -a fiatalabbik fiú felnevetett, amiért Rodolphus oldalba vágta.

-Szóval. Kezdhetnénk elölről?
-Addig nem szállsz le rólam, igaz? -drámaian sóhajtott, s ez tetszett Lestrange-éknek.
-Rodolphus Lestrange. Ő pedig Regulus Black.
-Nevetséges.. -kuncogott. -Hermione Stark.

-Tulajdonképpen, leginkább az érdekel, hogy miért a griffendélbe kerültél. Sokkal inkább mardekáros képességeid vannak! -kérdőn nézett rá.
-Sokszor megkaptam már. Számomra a griffendél szimpatikusabb volt.

Ekkor érkezett meg egy kifulladt James, Remus és Sirius. Mindhárman kivont pálcával álltak előttük, s a két mardekárosra szegezték.

-Tünés Hermionetól! -paprika vörös fejjel mondta Black. -Hermione ezek mardekárosok! Vérmániások!
-Ne csináld Black! Csak beszélgettünk. -magyarázkodott.
-Abból nem sül ki jó, ha ti beszélgettek emberekkel! -csatlakozott a beszélgetéshez Potter.

-Fiúk elég! Menjünk fel a toronyba, csak hagyjátok ezt abba! Különben, ha kell, megtudom védeni magam. Tudjátok jól, hogy nincs szükségem testőrségre! -pattant fel.
-Ha most megátkoztok minket, repültök az iskolából, mint az Abraxan! -vigyorgott Lestrange.

-Előbb tanítana meg titeket repülni Dumbledore, mint minket, te álnok kígyó! -vágott vissza Sirius. -Gyere cica. -védelmezően átkarolta a lányt és úgy indultak el. Ugyan a pálcáikat eltették, de képesek lettek volna előszedni egy másodperc alatt. Mikor már messzebb jártak, James közelebb ment Hermionehoz.

-Hermione. Ezek halálfalók lesznek...
-Vagy már azok! -vágott a szavába Black.
-Tudom mit eredményez a vérmánia! -hol Siriusra, hol Jamesre nézett.
-Mégis beszélgetni kezdtél velük? Szerintem nem ártana elvinni téged a javasasszonyhoz..

-Miért kellene, Sirius? Albus Dumblrdore közelében a kisujjukat se merik mozdítani! Dumbledoretól még Voldemort is fél. Nincs nála hatalmasabb varázsló, ezt ti is tudjátok. -magyarázkodott.
-Jogos. -hevesen bólogatott Lupin.

-Nekem akkor sem tetszik, hogy az öcsém és Lestrange megközelít téged! Itt nem barátságról van szó, Hermione! -komoly hangon szólalt meg Sirius. -Nagyon erős boszorkány vagy és ezt ők is látják.

-Talán téged is halálfalónak akarnak. -gondolkodó fejet vágott Potter.
-Nem vagyok aranyvérű, ti is tudjátok.
-Voldemort sem. Egyszerűen csak féltünk.. -válaszolt Black.