Sokat kérsz!

30. rész (+18) Vége

Hosszú idő után végre sikerült befejeznünk egyik kedvenc írásunkat. Hosszúra nyúlásának oka a folyamatos elfoglaltságaink és kezdeti hibánk -miszerint volt, hogy egy héten 3 rész is kikerült -, tehet, hisz sajnos nagyon lelkesek voltunk. DE! Végre befejeztük és tervezünk második évadot is, amely a két fiatal szerelmes házasságáról fog szólni, most, hogy visszatértünk, de azt csak akkor fogjuk posztolni.

Nagyon szépen köszönjük azoknak, akik kitartottak és az új olvasóinak is, akik lelkesen várták a befejező részt. Nagyon reméljük elnyeri a tetszéseteket. Ne felejtsetek kommenteket hagyni. Jó olvasást <3

Zsuzsyyy~

Jimin

Szinte hármasával szeljük a lépcsőket, a kezdeti lassú csoszogás helyett ezerrel rohanva a szoba felé. Nagyon melegem van, szinte letépnék magamról mindent, de ezt kivételesen Kookra hagyom majd. A lépcsőket elhagyva szántunk végig kézen fogva a folyosón, míg a kulcsomat keresem elő szabad kezemmel. Tőlem szokatlan, de most kifejezetten várható módon egyből betalálok a lyukba, mármint a kulcs lyukába, majd szinte feltépve az ajtót lököm is be Sütit, hogy a falapot bevágva kenjem fel rá őt. Hevesen kapok ajkaira, sietős és mégis szenvedélyes csókba hívva, melyet a futástól való lihegése ellenére is viszonoz. Hajamba túrva ránt közelebb magához, hatalmas szexi morranással díjazva tettemet, mire mosolyogva simítok derekára. Szinte szétszedném mindenét, a bőrét, a testét, az ajkait, mindent. Mintha az idő megállt volna, és nem haladnánk sehova, pedig már azóta benne akarok lenni, hogy először megláttam.

Nyelveink forró táncot járnak, míg kiélvezve egymás közelségét hagyjuk, hogy átjárjon bennünket az izgalom. Szinte forr a levegő, még az ingén keresztül is érzem, milyen forró a bőre. Hihetetlen combjai alá nyúlva emelem fel, még közelebb kerülve hozzá, mire meglepetten felsóhajt. Ahogy ágyékaink egymáshoz simulnak, mindketten egy aprót nyögünk, de nem szakadunk el egyhamar.

- Jiminh~ - sóhajtja édesen, lenézve rám. Pajkosan szemeimbe nézve nyal végig alsó ajkamon, majd beleharapva kicsit meg is ráncigálja. Türelmetlen morranással díjazom tettét, mély levegőt szívva orromon át, mert úgy érzem, fogytán vagyok az oxigénnek.

- Kook, hogy lehetsz ilyen kurva kívánatos? - nyalom meg ajkaim, mert érzem, hogy a szapora levegővételtől kiszáradtak. Jobban hozzá préselődve fogom meg két csuklóját és emelem feje fölé, majd nyakára hajolva kezdem el felkutatni legérzékenyebb pontjait. Szinte önkívületén kívül szorítja körém lábait még jobban, kissé fellökve csípőjével, nagyokat sóhajtozva, nem is tudva, mennyi mindent vált ki belőlem tetteivel.

Jobb kezem felfedezőútra indul mellkasán, lassan kigombolva zakóját, hogy azt lehúzva róla, elhajítsam jó messzire innen. Egy pillanatra ismét összeakad tekintetünk, míg ismét nyakamba karol, hogy közelebb húzzon magához. Szinte elveszek a másodpercben, ahogy gyönyörű szembogarai enyémeket vizslatják. Mintha egy végtelenségig tartana, ahogy meleg tekintetével ismét elmondja, mennyire szeret. Mellkasom az eddigieknél jobban is felforrósodik, ahogy a füleim is, annyira, hogy már szinte fáj. Még soha, soha nem voltam annyira boldog, mint most.

Ezekkel az érzésekkel hajolok ismét ajkaira egy kellemes, szenvedélyes csókba hívva őt, mit azonnal viszonoz, minden hezitálás nélkül. Az ő kezei sem tétlenkednek, nyakamról vállaimra, onnan mellkasomra siklanak. Gyengéden érinti izmaimat, kiélvezve az érintés összes örömét, de mint akinek ez sem elég, úgy tépi ketté hirtelen vadiúj ingem. A gombok szanaszét repülnek, a hirtelen hideg érzésre meglepődök ugyan, de amint meleg tenyerei közvetlenül kezdenek simogatni, szinte el is felejtem, mi történt az imént.