Sokat kérsz!

12. rész

Jimin

Boldogan kukkolom Süti alvó arcát... megint. Nem tudom, mi okból kifolyólag, de imádom nézni szundikálás közben. Olyan kis zabálni való, meg persze... dugni való.

De most mégsem csak ezen jár az eszem. Örülök, hogy enyhülni látszik, hamarabb is, mint reméltem. De mégis, mi volt az a majdnem csók délután? Annyira magával ragadott a hangulat, a tekintete, az a csillogás a szemeiben, a dús ajkai, az illata, a helyzet... Annyira meg akartam csókolni! És, ha jól láttam, ő is.

Próbálom visszaidézni annak emlékét, hogy aznap éjjel, mikor majdnem megerőszakoltam, milyen lehetett ízlelni az ajkait. Nem tudom, a pia, vagy csak a vére íze miatt, de nem emlékszem rá. Mindennél jobban tudni akarom, már csak azért is, mert nem szeretnék a vágytól égni minden egyes nap. Hogy csak azt akarjam, hogy megcsókoljon.

Márpedig, basszus, pont azt akarom! Mindennél jobban vágyom rá, de ez az egyik olyan tiltott dolog, ami az esküvőig egészen biztosan nem fog megtörténni. Szégyellem magam, mert így csattant el köztünk az első csók, de én nem érzem úgy, mintha igazi lett volna. Nem volt érzelmi értéke és nem is hagyott egyikünkben sem maradandó nyomot – kivéve Kook száján.

Ah, kívánom az egész lényét. Mióta egyik este úgy értünk a másikhoz, és mind a ketten elélveztünk... egyre nehezebben tudom elviselni, hogy nem érhetek hozzá. Rettenetesen örülök, majd szétvet a boldogság, hogy újra egy ágyban aludhatok vele. És mégis csak a látványával kell betelnem. A gyönyörű, fehér arcbőre, a hosszú, fekete pillái, éjsötét haja, amely tincsekben a szemébe lóg... A tökéletes, ívelt orra, a fehér fogai, melyek kivillannak dús, cseresznyevörös ajkain... amelyekről ismételten nem tudom elvenni a tekintetem. Mellkasom minden alkalommal fájdalmasan összeszorul, amikor arra a pillanatra gondolok, amikor mi tényleg, majdnem... csókolóztunk. De mégsem. De akartam, ő is akarta. Akartuk, mindketten. De nem tettük. Még el is szégyelltük magunkat miatta. Abban a pillanatban másra sem tudtam figyelni, csak rá. A víz hangját sem hallottam már, csak a fülemben zúgó vérem folyását és Süti akadozó lélegzetvételét. A látásom is elhomályosult, de mégis, őt mindennél tisztábban láttam magam előtt. Éreztem kifújt levegőjét arcomon és mellkasomon, ahol mást sem éreztem ezen kívül, csak a szívem erőteljes, mellkasomat épp ki nem szakító dübörgését. Már majdnem megrökönyödtem az érzésre. A fejem zsongott, de csak egy gondolat cikázott benne; hogy mennyire kívánom, hogy meghalok, ha most nem lehet az enyém. Hogy meg akarom csókolni.

Felsóhajtva fordulok hátamra, majd kezdem el szuggerálni a plafont. Még sosem éreztem ezt az érzést. Mi van velem? Megemelkedett a vérnyomásom? Régen is volt ilyen problémám. Talán meg kéne nézetnem egy orvossal. De azért elgondolkodtató. Ez az egész Kook miatt történik? Észre sem vettem, de hirtelen minden gondolatomban őt találom. Ha meglátok egy cicás képet, egy mosolygós arcot, ő jut eszembe. Mindenütt őt látom és hallom. Mi a franc van?

Mondanám, hogy „hű, ilyen a szerelem?", de nem, ez nem lehet az. Azt hiszem, voltam már szerelmes. Az első szeretőm iránt éreztem valamit, amiről gondolom, az lehet az, de az nem ilyen volt. Tényleg beszélnem kéne egy dokival. Lehet, csak ideges voltam.

Igen, tényleg! Csak ideges! Gyakran vagyok ideges, most pedig megannyi okom lehetett erre. Végül is, félig-meddig megbocsájtott nekem, és épp következő szintre emeltük volna a kapcso... akarom mondani, közelebb kerültem volna ahhoz, hogy megszerezhessem magamnak. Ha csókolózunk, biztosan kevésbé lesz velem elutasító.

Szemeim eddig nem ismert csillogással kerekednek el, elszántan tekintve vissza a mozdulatlan srácra. Mekkora egy hülye vagyok! Miért nem ezzel kezdtem? El kell csábítanom, ezt pedig legkönnyebben akkor érem el, ha csókolózunk. Annak van valami belső értéke, vagy mi. Ő meg hisz az ilyenekben. Az első csók varázsában. Ajkaim sunyi vigyorra húzom, és már tervezgetem is magamban a következő napok eseményeit. El fogom érni, hogy megcsókoljon. Készülj, kedves, mert nagyon akarni fogod. Kívánni fogsz engem, ez elkerülhetetlen, Süti.