❤️11.rész❤️

5.5K 141 5
                                    

~James Henderson~

HÉTFŐ

Már több mindt egy hete elment sophia, senki nem beszélt vele még evelyn sem tudja hol van.

~~~

A suli felé haladok kocsival és a gondolataimba vagyok merülve. A bal kezem a barátnöm combján pihen......Igen a barátnöm úgyan is össze jöttem Scarlettel még a hetvégén. Egyenlöre senki nem tudja még Noah sem és öszintén félek egy kicsit de nem is attól hogy Noahék elfogadják-e hanem attól hogy Scarlett hogy fog hozzájuk viszonyulni föleg.......Sophiahoz, feltéve ha jön suliba mert mint már mondtam eléggé régen láttuk. Leparkolók a kocsival és kipattanunk majd elindulunk a suli kapuja felé kézen fogva. Noah össze ráncolt szemöldökkel néz ránk és evy is értettlenül figyelt minket.

-Sziasztok-köszönök és megállok elöttük-Hali-üdvözli öket a melletem lèvö szökeség

-khm...sziasztok-köszön evy baratságos mosolyal.

-Sziasztok- köszön Noah is

-Mizu?-nézek végig rajtuk végig

-Ezt én is kérdezhetném-néz kérdön Noah az össze kulcsolt kezünkre

-Ja,hát igen még a szombati bulin jöttünk össze.-vakartam meg a tarkóm zavarodottan.

-aha értem-válaszolta Noah

-Sokáig- mosolygott baratságosan Evy

-köszönjük-válaszolta Scarlett és közelebb bújt hozzám mire átkaroltam a derekát.

-vááááá-visit Evy és kikerülve minket elkezd futni.

~Sophia Baker~

HÉTFÖ

Már szombaton haza jötten de nem mozdultam ki mert nem akartam. Nagyon jól éreztem magam a fúkkal és midenkit nagyon megszerettem. Sajnos könnyes bucsút vettem tölük de meg igértem nekik hogy majd még megyek hozzájuk és remélem majd egyszer ők is jönnek hozzám.

~~~

Reggel nagyon nagy örömmel kelltem ki, már nagyon hiányzot Evy mert egyáltalán nem beszéltem vele ebben a másfél hétben csak tegnap írtam neki hogy ma már megyek suliba. Elég sok önbizalmat nyertem ebben az utobbi időben öszinten szólva nem tudom hogy mit csináltak velem a fiúk de sokkal jobban érzem magam a börömben. Elég korán fent voltam mert izgultam. Végülis egy hétig nem voltam suliba szóval tulajdon képpen van is miért. Egy szakadt farmert, a fekete magassarkú bakancsomat és egy piros spagettipántos polót vettem fel amit betürtem a farmerba. Erre rá vettem a szörmés kabátomat és késznek nyilvánitottam magam. A táskát a vállamra csapva indultam el a suliba.

~~~

A távolban már láttam a suli kapuját és a mi kis csapatunkat is ami bövült egy fővel. Összeráncolt szemöldökkel néztem ahogy Jamem ovatósan átkarolja a lányt majd magához húzza,de idöm se volt ezen gondolkodni mert amint Evelyn meg látott visitva rohant felém mire én is elkezdtem futni fel. Ezt még soha nem csináltam de nagyon jó érzés volt.

-Vááá-visitotta evelyn

-Viiii-visitottam vissza. Egymás karjaiba esünk de olyan erövel csapodtunk össze hogy a földön kötöttünk ki ölelkezve és nevetve. Már sirva nevettünk és továbbra is a földön fetrengtünk. Nagyon sokan néztek minket de mi magunk sem tudtuk hogy mi ennyire vicces. Közben Noahék is ide értek hozzánk. Noah felrántotta Evelynt engem pedig James. Az érintése furán hatott mintha áram ütés ért volna így gyorsan el is kaptam a kezem és leporoltam magam majd motyogtam egy köszit.

A stréber lány   /Befejezett/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora