A stréber lány /Befejezett/

❤️7.rèsz❤️

~Sophia Baker~

CSÜTÖRTÖK

Nem akarok hogy James hibáztassa magát mert nem az ő hibája nem tartozik èrtem felelösseggel így nem is kell hogy bűntudatot érezzen.

Nagyon sokáig gondolkoztam hogy mi legyen ezzel a "megpróbálok kikeveredni a lúzer szerepböl "akicióval ès arra jutottam hogy ma meglèpem,normálisan felöltözöm. Nem kurvasan de azért még is szèpen.

Reggel semmi kedvem nem volt ki kellni az ágyból ès egesznap a többiek faggatozását hallgatni de kénytelen voltam suliba menni ès újra a régi Sophi lenni. Újra jól fogok tanulni ès mindenkit leszarni vagyis megpróbálok mindenkit leszarni. Nem tudom mi történt velem az utóbbi időben így újra a régi sophia kell. Felöltözöm ès egy fekete szaggatott farmer,egy testre simulos piros haspolót ès a fehèr conversemet vettem fel. Kivasaltam a hajam ès raktam fel szempilla spirál meg szajfènyt. Bele nèztem az egész alakos tükörbe ès meglepöen tetszett az ami vissza nézet rám,de azért biztonság kedvèèrt elraktam egy nagyobb pulcsit. Ès most jön az amit nagyon nem akarok de le kell győznöm a fèlelmemett így kimentem a garázsba ès levettem a polcról a gördeszkámat majd elindultam suliba.

Már majdnem a sulinal voltam így megálltam egy pillanatra vettem egy nagy levegőt ès újra meghajtottam a gördeszkát. A suli kapujába ott voltak a többiek mint mindig. A fiúk nem vették èszre de evelyn igen aki először tátott szájjal nézet rám aztán elvigyorodott ès felszólított így mindenki rá kapta a fejét aztán arra amerre ö néz vagyis rám. A kezembe temettem a fejem egy pillanatra aztán hajtottam megegyett a deszkán ès eléjük èrtek. A deszka véget felpatintottam ès megfogtam a deszkát

-khm.....sziasztok-nevettem fel zavartan mire evy a nyakamba ugrott ès elkezdett ugrani.

-úristen, sziaa.....nagyon büszke vagyok rád-vigyogta ès végre elengedett

-szia,jól nézel ki,büszke vagyok rád -köszönt Noah mire èn szègyenlösen lehajtottam a fejem.

-köszönöm -neztem fel újra ès össze akadt a tekintettem Jamesèvel aki még mindig elnyilt ajkakkal nézet rám.

-bemegyünk?-kèrdezte Evy

-mehetünk....-sohajtottam gondterhesen

-megtudod csinálni iszonyatosan büszke vagyok rád ès csodásan nézel ki -fogta meg a vállam Evy

-köszi -valszoltam ,mikor beléptünk a suli ajtón mindenki mindet nézet vagyis pontosabban engem. Kb 1percig tudtam állni az emberek tekintettèt aztán lehajtottam a fejem. Úgy érzem még fulladok úgy hogy a többiekhez fordultam.

-na megyek mert mindjárt csöngetnek-valszoltam ès megöleltem evyt

-szia-köszönt Noah is

-sziasztok-intettem ès amien gyorsan csak tudtam be mentem az osztályba ahol szintén mindenki engem nézet......na jó ez lehet még sem volt olyan jó ötlet. Hátra mentem a helyemre ès előkészületek az órára.

5.óra után úgy gondoltam ideje lenne ki menni a folyosóra mert az összes többi szünetbe inkább az osztályba voltam. Így is túl sok volt a figyelemböl. Mikor ki léptem a teremből megint nagyon sok figyelmet kaptam. Leültem a lèpcsö alá mert ott volt ilyen kiülöke. Aztán meg hallottam a nevemet fentröl. Liamèk jöttek le a lépcsőröl. Én tudom hogy a hallgatozas nem szép dolog de most rólam van szó.

-Látattok ma reggel Sophiat?-kèrdezte Liam

-igen -válaszoltak egyszerre

- azt hiszi hogy most szèp,pedig ugyan olyan disznó mint eddig- röhögött fel Liam

-James amúgy te minek logsz egy ilyen kis luzerrel? -kèrdezte Liam èn pedig vissza folytott lélegzettel vártam a választ.

-èn nem vele logók hanem Noahval ès evelynnel-valaszolta James szárazon- amúgy is ha tehetném soha nem lógnak egy ilyen dagadèkkal-azt hiszem itt összetört bennem valami. Közben a fiúk leèrtek a lepcsöröl ès meg álltak oldalt ès tovább beszélgettek. Èn fel álltam a padrol ès lehajtott fejjel vissza indultam a terembe mikor egy pillanatra felnèztem James döbbenten nèzt rám majd a haverjai is rám nèztek èn csak újra lehajtottam a fejemet ès vissza mentem a terembe. Meg lenne egy órám de már nem akarok bemenni így vissza mentem a terembe kikaptam a pulcsit a táskámbol ès fel vettem.....meg jó hogy elraktam.

A taskamat a hátamra vágva ès a kapucnit fel csapva indultam el kifelè. A fiúk már a bejárati ajtó mellett álltak ès éppen összeröhögtek valamin. Könnyes szemmel mentem tovább. Nagy levegőt vettem ès elindultam mellettük.

-jobb is hogy vissza tèrsz a pulcsikhoz legalább nem látjuk a gusztustalan tested -kiabalta ide nekem Liam mire egy pillanatra fel néztem ès pont össze nèztem Jamessel de egyszerüen nem tudtam a szemèbe nèzni. Annyira megbántott hogy azt nem tudom elmondani. Ès tudom hogy nem vagyunk olyan jobban de az a legrosszabb hogy kezdtem megkedvelni ès èn tényleg nem ezt vártam. Már nem tudom hanyadjara törtem össze èn ezt már nem bírom. Csak el akarok tűnni a föld szineröl ès már tudom is hogy fogom csinálni ès nem nem fogok megölni magam vagy hasonló hanem lelèpek egy időre innen.

Haza èrve ledobtam a cuccomat a földre az ajtó mellè ès bementem a konyhába elkèsziteni a kajámat ès felhívtam az unokatestvèremet hogy nem-e mehetnèk le hozzájuk egy kicsit mert ki akarok innen szakadni, elfelejteni egy kicsit mindenkit ès mindent,de nem vették fel úgy hogy még próbálom kèsöbb.Gondolataimbol egy ajtó csapodas szakított ki.

-kicsim hát te hogy hogy itthon vagy?-lèpet be a konyhába anya

-haza jöttem a suliból mert nem éreztem jól magam-valszoltam

-ohh mi a baj kicsit lázas vagy? Vagy fáj a fejed?-kerdezte anya aggodalmasan

-nem inkább lelkileg.....ez bonyolult anya -sohajtottam

-èrtem,de ha baj van én itt vagyok -valszoltam ès megsimitotta a hajam

-igazabol anya most arra lenne szükségem hogy ki szakadjak innen egy kicsit......nem mehetnek le egy hétre Davidèkhez?-kèrdeztem óvatosan

-ès mi lesz a tanulással?-kèrdezte anya

-bepotolom ígérem tudod hogy jó tanuló vagyok csak......kèrlek had menjek el.-könyörögtem anyának.

-rendben de akkor beszéld meg Davidèkkel-bicentett anya mire felpattanttam a székről ès a nyakába borultam

-köszönöm, köszönöm,szeretlek -mormogtam a vállába

-èn is szeretlek -engedett el mire szabályosan a csörgö telefonom felè vetettem magam

-sziaaa-köszöntem vidáman

-szia király lány-köszönt David az unokabátyám.

-na arról lenne szó hogy szeretnék le menni egy hétre hozzátok ki akarok innen szakadni,nem gond úgy?-kèrdeztem reménykedve

-gyere nyugodtan de mi a baj?-kèrdezte

-majd elmesèlek mindent de ez nem telefon tèma. Akkor holnap 2-re ott vagyok.

-rendben -valszolta - viszont most mennem kell. Szia király lány

-okey,szia-köszöntem el. Ahhh hála istennek hogy mehetek. Jó lesz innen kiszakadni. A telefon beszélgetés után mèg beszéltem egy kevesett anyuval aztán fel mentem a szobámba ès amint magamra zártam az ajtót elégedtek a könnyeim. Miért nem vagyok elèg senkinek? Hogy lehet az hogy ha van egy társaság amiben kezdem jól érezni magam csak èn nem illek oda?

Ezekkel a gondolatokkal aludtam ès csak remélni tudtam hogy a következő egyhetben jobban leszek.

Remélem tetszik ez a rész sokat dolgoztam rajta.
Instagram: just_aisla
Aisla❤️

2021.április.25.