~Sophia Baker~
HÉTFŐ
Lassan nyitom ki a szememet mert a nap erős sugarai betűznek a függönyön át ami irritálja a retinámat. Felülök az ágyon és nyújtózkodok egy nagyon. Tehát kezdődjön a 10. osztály,ugyan is szeptember 1-e van és kezdődik a suli. Felpattantam, be ágyaztam majd elindultam a fürdőszobába ahol elvégeztem a reggeli teendőimet. Szökés barna hajamon átmentem párszor a fésűvel,raktam fel szempilla spirált és úgy gondoltam ezzel kész is vagyok így vissza megyek a szobámba és kiválasztottam egy outfitet. Az új ruháim között kutattam amiket még 1 héttel ezelőtt vettem a legjobb barátnőmmel, Evelynnel mert úgy gondolta hogy kellenek nekem új ruhák a tanévre mert szerinte sokat változott az alakom, szerintem sokkal nőiesebb lettem na hát ebből én nem vettem észre semmit de mindegy is. Végül kiválasztottam egy fekete szaggatott farmert és egy nagy pulcsit ami majdnem a combom közepéig ér.Tudom hogy meleg van de nem merek szoknyát fel venni ha nyáron mentünk is valahova hosszú nadrágba voltam és igen konkrétan megsültem benne de egyszerűen nem merek szoknyában vagy akár fürdőruhában mutatkozni mások előtt, nem mondanám magamat ducinak de akkor sem szeretem. Zavar ha látják a hasamat vagy akár a combomat.
-Sophia gyere mert elfogsz késni az első napon-kiabált fel a földszintről édesanyám
-megyek már anyu-válaszoltam és a fekete nike hátizsákomat felkapva lerobogtam a lépcsőn majd fel vettem a conversemet.-mehetünk
-Sophia drágám nincs neked így meleged?-lépet ki a konyhából anya, arca ma is ragyogott a boldogságtól,rövidre vágott aranybarna haja ami éppen hogy csak súrolta a vállát szépen keretezte az arcát. Tökéletes alakjára simult egy sötétkék ruha amit középen egy fekete övvel egészített ki.
-Jaj anyu kérlek ne kezdjük-válaszoltam szemet forgatva és kiléptem az ajtón,beültem a kocsiba.
-Nem kezdek én semmit édes lányom csak nem értem miért nem hordsz esetleg egybe ruhákat,olyan csinos lennél benne-sóhajtotta anya, hát igen anya soha nem értette miért nem vagyok megelégedve magammal ,igazából soha nem meséltem neki hogy mennyit piszkáltak régebben.
-Jaj anya csak engedjük el kérlek a témát.-sóhajtottam és elkezdtem kémlelni a tájat.
Pár perc múlva meg is érkeztünk a suli kapujába ahol megláttam a barátnőmet aki ma is gyönyörű volt. Egy fekete combközépig érő szoknya volt rajta és egy piros spagettipántos póló amit betűrt a szoknyába ehhez pedig egy hozzáillő fekete szandált vett fel. Világos barna haját egy erős, határozott copfba fogta. Evelyn után döglöttek a fiúk de hát ő már foglalt volt.
-Szia anyu-köszöntem el és már ki is pattantam a kocsiból.
-Sziaaa-ugrott a nyakamba Evelyn
-Szia-köszöntem vissza és bementünk a suli ajtaján,igazából a suliba nem változott semmi a klikkek ugyan úgy meg voltak vagyis ,menők,stréberek,lúzerek,átlagosak és még sorolhatnám én a stréberek közé vagyok sorolva csak mert tanulok és mert tavaly rám akasztották ezt a jelzőt igazából Evelynnek azt mutatom hogy nem érdekel de igen is zavar. Sajnos ősrégi hibám hogy mindenkinek meg akarok felelni.
-Egyébként miért nem szoknya van rajtad?-kérdezi az én drága barátnőm
-jaj kérlek szépen ne kezd te is ,az anyám is ezzel jött reggel-sóhajtottam fájdalmasan
-és ha már két ember mondja nem lehet hogy megkéne fogadnod?-húzta fel kérdően a szemöldökét Evy
-nem nem gondolom és leszállhatnánk végre a témáról kérlek?!-nyitottam ki a szekrényemet és beraktam a táskámat, mivel ez az első nap így még nincsen könyveink így nyugtot szívvel raktam be a táskámat.
-Jól van,Jól van befejeztem-sóhajtott fel szomorúan- ohh,nézd ott jönnek noahkék-kezdet el hevesen integetni a barátnőm
-Akkor én megyek is-indultam volna de Evelyn a kezem után kapot és maga mellé rántott de olyan szorosan tartott hogy mozdulni sem bírtam.
-Szia kicsim-köszönt noah majd oda hajolt Evelynhez és üdvözlésképpen megcsókolta-szia sophia
-Sziasztok-köszöntem halkan
-Szia Evelyn-köszönt James is a barátnőmnek engem természetesen figyelmen kívül hagyott mint mindig. Jamesröl annyit hogy egy nőcsábász bunkó alak már majdnem mindenkin végig ment a suliba.
-A-azt hiszem én megyek-mondtam nekik, Evelyn szomorúan nézet rám.
-szia-köszönt Evelyn
-szia-köszönt noah
-Sziasztok-köszöntem vissza és elindultam a hátsó udvarra,leültem egy padra amit még 9.-ben fedeztem fel az iskola háta mögött eléggé eldugott csendes helyen van igy nem sokan tudnak róla.
Egyébként tavaly félév óta ez megy mióta Evelyn összejött Noahval,nyilván nem várom el senkitől hogy marasztaljon vagy valami de azért ez elég szarul tudd esni főleg a legjobb barátnőmtől. Igazából nem is tudom mit vártam ettől az évtől talán csak reméltem hogy most jobb lesz de hát nekem nincs ilyen szerencsém és ez nem egy film amiben egycsapásra megváltozik minden.
-Szia-huppant le mellém Evelyn
-Jézus ne ijesztgess-kaptam a szívemhez
-látom elbambultál
-ja,mi?,igen egy kicsit-hebegtem össze vissza
-figyelj......ne haragudj az előbbiért-szomorodott el
-nem haragszom,amúgy is menni akartam mert tudtam hogy nem kéne ott maradnom-indultam vissza a suliba-és neked sem itt kéne lenned hanem Noahval-böktem az említett ember felé akire éppen rácsimpaszkodott Madison.
-biztos nem haragszol akkor?-kérdezte és láttam rajta hogy már menne
-nem,nem haragszom de most menj-mondtam és elkezdtem taszigálni "A BANDA" felé
-nem jössz oda?
-nem köszi-megöleltem és elköszöntem
-oké,szia-köszönt el ő is
Belépve a terembe semmi különös nem fogadott voltak akik tanultak,telefonoztam és sminkeltek.Oda mentem köszöni Angelának akivel néha szoktunk beszélgetni aztán megkért hogy menjek le vele a büfébe így éppen a büfé felé tartunk amikor kiabálást hallok balra fordítom a fejem és meglátom a barátnőm aki éppen Scarlettel veszekszik. Körbe néztem hátha látom valahol Noah-t de nem láttam sehol sem csak Jamest aki háttal allt nekem. Most a barátnőmről van szó így nem érdekelt ,oda mentem.
-Mi van Malacka?-kérdezte tőlem az egyik "BANDA" tag azt hiszem Liam.
NA HALIIII
REMÉLEM TETSZIK EZ A RÉSZ EZ MÉG ELÉGGE LAPOS DE IGÉREM HOGY JOBB LESZ❤❤
Instagram: just_aislaAisla❤️
2021.április.07.
YOU ARE READING
A stréber lány /Befejezett/
Romance~Sophia Baker~ Sok ember szerint nem vagyok "normális" mert tanulásra pazarlom a gimis éveimet. De én ugy gondolom hogy ha el szeretném érni a céljaimat akkor igen is küzdenem és tanulnom kell. Aki igazan ismer az tudja milyen vagyok legbelül de a k...