I'll do it for you - (𝘕.𝘕) BEFEJEZETT

Én?

Csak nevetve figyeltem Markot aki a fejét fogva azt sem tudta mit csináljon izgalmában. Nem számítot arra hogy a nem régiben debütált banda ma érkezik de ugye jack nem olyan aki előre szól. Még nekem sem szándékozot előre szólni. Pár percet még beszélgetem a férfivel de miután dolga akadt ugy döntöttem nem zavarom tovább őt és inkább elmegyek végezni a saját dolgomat. Ezért fel mentem a szobámba és egy friss zuhany után lementem a hotel éttermébe enni valamit. Dél révén semmit nem ettem ezért a fürdés rendesen kiéheztetet.

-Mit hozhatok kisasszony? -kérdezte a pincér lány a kis jegyzet tömbével.
Gyorsan átfutotam a szememel a mai napi kinálatot majd egy csirkés salátát rendeltem egy kis sojuval. Miután kihozták a kajámat se szó se beszéd azonnal neki láttam hümmögve annyira finom volt. Könnyű de még is laktató. Emellett hideg előétel. Pontosan illeszkedik a étrendemhez. Nem tartom magamat kövérnek de nem árt fitben tartani magamat.
Nyugodtan ettem egészen addig amég a telefonom nem kezdett el csörögni soobin nevével a kijelzőn. Unottan megforgatam szemeimet hiszen mindig a legjobbkor szokot hívni majd a szalvétával megtörölve számat vettem kezem közé a készüléket és húztam el a zöld kis ikont.

-Mit akarsz? -szóltam bele köszönés nélkül

-Neked is szia

-Na kivele soobin, éppen enni probáltam de ő felsége megzavart benne-sóhajtotam a telefonba mire felnevetet

-Csak gondoltam értesitelek hogy ma olyan egy óra fele viszem hozzád  a húgomat-értesitet, kortyolva egyet italomba bologatam hiába nem láthata.- Ugy látszik nagyon megszeretett

-Rendben, ennyi?

-Igen ennyi cicám, valamint ha akarod ma este is beugrok. Már hiányzol

-Ma nem, majd talán holnap-ezel bontotam is a vonalat. Igen txt soobin. Vele egy nyaralás során ismerkedtem meg, a húga meg egy angyal a bátyához képest. Sokszor megkér hogy vigyázak rá mikor éppen amerikában nyaralnak. Így ez most sem volt máshogy. Kapcsolatunk igazán bonyolult néha utáljuk egymást, szivatjuk a másikat hülyéskedünk de valahogy mindig egymás karjaiban keresünk vigaszt. Semmi érzelmi kötödés nélkül.

Unalmasan néztem végig a bent ebédelő embereken akik mosolyogva beszélgetek valakivel. Megunva intetem az egyik pincérnek és miután kértem a számlát fizetem és mentem is. Amikor mentem volna a lift fele viszont megakadt a tekintetem hét igen stílusos férfin akik érdeklődve néztek körbe a hotelben még egy szőke fiú beszélt a recepciósal. Gyanitom ők lehetnek a nem rég debütált banda. Mikor kinézelődtem magam elindultam a lift felé ha mark nem szólit meg ezel megállásra késztetve.

-Haeri-szólitot meg amire megtorpanva fordultam felé -Ide jönnél egy kicsit segiteni? -összeráncolt szemöldökel álltam egyhelyben hol a maszkos fiúkat és hol a vigyorgó markot nézve majd hezitálva bolintotam és közelebb sétáltam amit mind a heten végig néztek.

-Igen? -néztem markra aki csak elhúzott szájal nézet a fiúkra.

-Körbe tudnád vezetni őket? Szerintem te még nálam is jobban ismered ezt a helyet. És nem is mozdulhatok el a helyemről. A menedzserüknek meg el kellet mennie intézkedni-simitot keletlenül tarkojára, elhúzott szájal. Sóhajtva néztem a hét maszkos fiúra majd bolintva egyeztem bele hogy körbe vezetem őket. Miután mark oda adta a kezükbe a kulcsokat feléjük fordultam.  Baromira nem volt kedvem koreai fiúkat kisérgetni de még is megteszem ezt az apró szíveséget marknak.

-Akkor kövesetek-mondtam sóhajtva nekik angolul volt aki bolintot de volt olyan is aki értetlenül nézet a másikra. Ekkor realizálodot bennem hogy nyilván nem mindegyikük értik amit mondtam. Ezért megismételtem csak koreiul amire nagyokat nézve de követek. Nem lepet meg hiszen csak félig vagyok koreai.