I'll do it for you - (𝘕.𝘕) BEFEJEZETT

Nem élvezet buli

Ariana pov:

Mindig is kicsapongó életvitelem volt. Csak sodrodtam az áral nem gondolva a kövezkezményekre ami vele jár. Sosem gondolkozok előre.  Soha nem volt egy komoly kapcsolatom sem. Ez a csili vili rozsaszín ködös dolog valahogy nem az én stílusom. Soha egyik srác sem fogot meg. Csak jötek és mentek. De nem állitom azt hogy nem is vágytam rá. Mert vágytam egy normális kapcsolatra csak féltem senki nem szeretne. Féltem hogy csalodok és féltem hogy nem leszek hozzá elég jó.

Most még is úgy érzem valami mintha megváltozott volna bennem. Soha nem történt velem még ehez hasonló. Mindig is kötelezetségek nélkül és szabályok nélkül éltem az életemet. Bulikról bulikra jártam, mint egy normális tini lány. Én is éltem az életemet.

A szüleimel semleges a kapcsolatom, ők tipikusan azok a szülök akik szégyelik hogy egyetlen pici kislányuk így éli az életét. Nagyon konzervetív emberek. És mindig is szigorúak voltak velem kapcsokatban, néha annyira hogy úgy éreztem nem kapok levegőt a sok lefektetett szabályok miatt. Nem beszélek velük, mert egyszerűen nem tudnak megérteni. Ők azt várják hogy végre be nőjön a fejem lágya és legyen egy normális párkapcsolatom.

Így az nap amikor haeri haza jöt az enhypen dormjukból, szinte láttam a feje körül azokat a repkedő szívecskéket, úgy döntöttem elmegyek bulizni. Tudom hogy barátnőim csak jót akarnak nekem azal hogy azt mondják végre valljam be magamnak hogy jay nem közömbös számomra. De ez nem igaz. Vonzódom hozzá hiszen melyik nőnek nem lenne vonzó jay? De nem vagyok szerelmes....... Ugye? Igen jay kedves srác, aranyos még is meg van benne a dominancia. De ennyi. Képtelen vagyok szerelembe esni. Jay egy idol és van annyi eszem hogy tudjam neki fontosabb a karrier és nem a kapcsolat. Egy idol barátnőjeként nem lenne könnyű, én meg nem lennék képes bírni ezt az életet.  Még ha erős nő is vagyok.

Egy rövid piros ruhát vettem fel magamra majd egy kis sminket fel kenve arcomra köszöntem el barátnőimtől. Nem támogaták az ötletet miszerint majd nem éjfélkor indulok el egyes egyedül bulizni de tudták ha valamit a fejembe veszek onnan nincs vissza út. Túl makacs vagyok ahoz hogy lebeszéljenek.

Jay szokásosan űzenetekel bombázott és hivogatot. Ő azt szeretné hogy megbeszéljük a dolgot. Azon a felelsz vagy merszes északán kicsit túlzásba vittük. Nem tudtam gondolkodni de nem is bántam meg. Élveztem még ha nem is merem bevallani magamnak.

Hívtam magamnak egy taxit majd elvitetem magamat a legközelebbi bárba ahol kiszórakozhatom magamat. Gyorsan kifizetem majd elindultam be. Megcsapot a szokványos alkohol illata és az a tipikus fülett levegő. De mivel már hozzá szoktam ezért elindultam a bárpulthoz hogy igyak valamit.
Minden jól ment ittam pár felesel hogy fel tudjak oldodni de nem volt meg ugyan az az érzés mint eddig. Nem élveztem. Untatot minden. A fiúkat már nem találtam vonzónak és nem hoztak lázba mint eddig. Minden hol azt a személyt kerestem akit nem akartam. Sóhajtva indultam kifele a buliból lemondóan sóhajtozva. Nem élveztem a bulit még alkoholal sem. Eddig még csak alkohol sem kellett ahoz hogy jól érezem magamat egy bulin. De most alkoholal sem tudom jól érezni magamat rajta. Még mi folyik bennem? Mi ez a szoritó érzés a mellkasomban? Miért gondolom folyton jayre? Talán büntudatom van mert akármennyit is probálkozott sosem vettem fel neki a telefont. Igen bizonyára ez lehet.

Könnyeim megeredtek még saját magamat is megleptem vele mivel sosem sírtam még fiú miatt. Most viszont össze facsarodik a szívem és szoritó érzést érzek a torkomban amikor jayre gondolok. Lehajtott fejel sétáltam az utcán a han folyó felé amiről sok jót hallodtam köztük azt hogy megnyugtató hatása van és rengetegen szeretnék esténként csak leülni a padra és nézni a csendes vízet. Mindig hidegen hagytak az ilyen dolgok most viszont úgy érzem ki kell probálnom.

Szembe velem pont volt egy pad amire kézségesen leültem majd néztem a vízet könnyeim nem akartak el állni ezért szitkozodva kerestem a kis retikülemben egy zsebkendőt de mindent volt a táskámban csak zsebkendő nem.

-Baszki már-szitkozodtam majd sóhajtva cipzároztam be a táskámat.

-Tessék! -nyujtot felém valaki egy zsebkendőt de mikor rá néztem a szívem valamiért kihagyott egy űtemet.

-Mit keresel itt? -vettem el kis hezitálás után a zsebkendőt majd töröltem meg szemeimet vele. Örülök hogy legalább víz álló sminket kentem fel magamra. Ennyi eszem legalább volt.

-Ez a kedvenc helyem. Talán nem jöhetek ide? -nevetet fel lehupanva mellém-Miért nem akarsz velem beszélni? -fordított felém fejét mire inkább a földre néztem.

-Mert nem. Miről kellene beszélnünk? A csókról? Ugyan már jay, részegek voltunk. Egyikünk sem tudott tisztán gondolkodni, mellesleg én ilyen vagyok. Engem nem érdekelnek a komoly kapcsolatok-hadartam a végére könnyekel küszködve.

-Lehet neked semmit sem jelentet de nekem igen. Nem erőltetnék semmit sem Ariana. Csak arra kérlek probáljuk meg-fogta meg kezemet majd mosolyodot el amit még ki tudtam venni

-Idol vagy, nem bírnák egy idol barátnője lenni-kerestem kifogásokat. Tulajdonképpen magam sem tudom miért. Abban sem vagyok biztos miért ver hevesen a szívem jay közelsége miatt. Minden egy kavarkád

-Ezek csak kifogások, ideje lenne változtatni ariana. Nem élhetsz öröké igy-mondta lágy hangon kezemet elengedve -De mint mondtam én semmit nem erőltetek. Én kedvelek de ha te nem akarod akkor tiszteletben tartom -egy utolsó mosolyal elbúcsúzott tőlem majd magamra hagyott a gondolataimal. Nem tudom mihez kezjek.

Niki pov:

Egy újabb nap egy hosszúra nyúló probával.

Éppen a fever koreoját táncoltuk el, amikor a menedzserem fére hívott és olyan dolgokat mondott nekem ami elégé meglepett hiszen sosem gondoltam hogy a mindig kedves és engedékeny menedzserem ilyeneket mond majd nekem.

-Tudom hogy egy kedves srác vagy Niki. És már most rengetegen oda vannak érted. Viszont tudomásomra jutott hogy  haerivel együtt vagytok, csak jót akarok neked. Szakits vele amég nem mélyülnek el a dolgok. A lányok mind egyformák neki is bizonyosan csak a pénzed kell
-mondta mintha bármit is tudna rólunk, de én bízok haeriben és biztos vagyok benne hogy neki nem kell a pénzem.

-Menedzser-nim értékelem hogy védeni akarsz de bízok haeriben. Ha csak a pénzem kellene neki akkor már rég egy ruha boltban lennénk egy halomnyi ruhával a kasszánál. De nem. -mosolyogtam rá megprobálva a legkedvesebb mosolyomat elő véve hiszen legszívesebben a képébe mondanám hogy ne szóljon bele. De úgye még is csak a menedzserem és nem akarom hogy mérges legyen rám.