𝐓𝐡𝐞 𝐜𝐮𝐫𝐞 𝐟𝐨𝐫 𝐦𝐞 𝐢𝐬 𝐘𝐨𝐮 /𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨 𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬/

𝐂 𝐈 𝐍 𝐂 𝐔 𝐄 𝐍 𝐓 𝐀 𝐘 𝐂 𝐔 𝐀 𝐓 𝐑 𝐎 - 𝐋𝐚𝐥𝐚

𝐓𝐀𝐘𝐋𝐎𝐑 𝐇𝐀𝐋𝐋

𝐉𝐮́𝐥𝐢𝐮𝐬 11. 𝐖𝐞𝐬𝐭 𝐒𝐮𝐬𝐬𝐞𝐱

- Az a nagy helyzet, hogy nem nagyon lesz szabad időm, mert program lesz és épp, ezért Maxre bízlak. - mondta Lando, mikor megérkeztünk a Goodwood Festivalra.

- Nem vagyok 3 éves és tudok magamra vigyázni. - forgattam meg a szemem.

- Tudom, de ha Max mellett vagy akkor nyugodtabb vagyok, mert kevesebb eséllyel ér bármi baj. - fogta közre az arcom. Szerencsére nem voltak sokan a parkolóban, ezért sóhajtva, de bólintottam és a kezemet Lando kezeire tettem.

- De ha Maxnek elege lesz belőlem ne csodálkozz, ha lelépek. - mondtam, mire elnevette magát.

- Ismerem Maxet és nem lesz. Bír téged, te is őt, el lesztek. Bírod, ugye? - kérdezte felpörögve.

- Igen, de nyugi már.

- Senna autóját fogom vezetni. Tudod mekkora nyomás ez? És ha összetöröm?

- Miért törnéd össze? Lando elképesztően jó pilóta vagy. Nyilván nem lesz ugyan az, de menni fog és nagyon ügyes leszel. - mondtam biztatóan.

- Oké. - fújt ki egy adag levegőt.

- Mikor volt utoljára valamilyen foglalkozásod? - kérdeztem az autónak dőlve.

- Öhmm mikor voltál utoljára a csapattal meg Lewadott? - kérdezte a tarkójára simítva a kezét.

- Lando az tudod mikor volt? - vontam fel a szemöldököm. - Több, mint egy hónapja.

- De nincs semmi baj. - tartotta fel a kezét.

- És, ha lett volna? Meg amúgy is Lewadott miért nem ment még vissza?

- De nincs semmi baj Tay. Azt meg nem tudom. Őszintén el is felejtettem, Zak sem mondott semmit, de nem is hiányzik Lewadott meg a hülyeségei. - mondta.

- El se hiszed mennyire megütnélek most. - morogtam, mire elnevette magát. - Ohh szerinted ez vicces?

- Nem, de az, hogy így nézel és próbálsz mérgesnek tűnni az vicces.

- Menj a francba, de komolyan. - csaptam a mellkasára.

- Ojajj baj van a paradicsomban. Taylor ma felkelt és az erőszakot választotta. Megkérdezzem, hogy miért? - lépett mellénk Max, miután megérkezett.

- Nem. - forgattam meg a szemem. - Most már itt van Max. Lekophatsz. Ma estig nem akarlak látni. - mondtam Landora pillantva, de egy szavamat sem gondoltam komolyan már csak húztam az agyát.

- Igen, legyen neked is csodás napod drágám. Később beszélünk. - nevetett. Egy szórakozott mosollyal az arcomon bújtam hozzá és szívtam magamba az illatát. - Írok, ha ráérek, oké? - kérdezte halkan.

- Okés. - motyogtam a mellkasába. - Vigyázz magadra.

- Mint mindig. - mondta és fogadni merek, hogy vigyorgott.