𝐓𝐡𝐞 𝐜𝐮𝐫𝐞 𝐟𝐨𝐫 𝐦𝐞 𝐢𝐬 𝐘𝐨𝐮 /𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨 𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬/

𝐕 𝐄 𝐍 𝐓 𝐈 𝐂 𝐔 𝐀 𝐓 𝐑 𝐎 - 𝐓𝐡𝐢𝐬 𝐢𝐬 𝐜𝐮𝐭𝐞

𝐓𝐀𝐘𝐋𝐎𝐑 𝐇𝐀𝐋𝐋

𝐌𝐚́𝐣𝐮𝐬 6. 𝐁𝐚𝐫𝐜𝐞𝐥𝐨𝐧𝐚

" - Van golftól való félelem?

- Tudtommal nincs.

- Pedig beadhattad volna tegnap. - vigyorgott, mire csak csúnyán pillantottam rá.

- Szerintem inkább marad csöndbe, ha nem akarsz egész végig teszteket kitöltögetni.

- Pedig az sem lehet unalmas.

- Lando! "

- Igen? - vigyorgott.

- Inkább semmi. - ingattam meg a fejem.

- Taylor kérlek mond, hogy éhes vagy, mert én éhen halok és Jon addig nem hagyja, hogy egyek, amíg itt nem végeztem, de kérlek kajáljunk. - mondta és közben kiskutya szemekkel nézett rám.

- Miért? Úgy viselkedtél, mint aki megérdemli? - húztam az agyát.

- Ne már Taylor. Kérlek.

- Csak ha te fizetsz.

- De akkor mehetünk?

- Menjünk. - bólintottam.

- Isten vagy. - vigyorgott.

- Mondj újat.

- Huhuhuhuuu mekkora egója van valakinek. - nevetett.

- Hallgass el. - löktem meg a karját nevetve.

- Jó, jó. Nem kell szét szedni. - karolta át a vállam.

- Csak azért nem szedlek szét, mert fizeted a kajám. - vigyorogtam fel rá, mire csak össze kócolta a copfba kötött hajam a másik kezével. - Azért viselkedhetnél. - morogtam és elengedtem a derekát, amit eddig átkaroltam, hogy újra kössem a hajam.

- Ne, erre nincs szükség. - vette el a hajgumim.

- Lando.

- Taylor?

- Kérlek, nem mostam hajat és már nincs olyan állapotban a hajam, hogy lógva legyen.

- Bocsi, valaki béna volt és elhagyta a hajgumid. - süllyesztette a zsebébe az említett tárgyat.

- Borzalmas vagy. - ingattam meg a fejem.

- Az lehet, de te meg csinosabb vagy leengedett hajjal. - vigyorgott, mint egy tejbe tök. Kijelentésére éreztem, hogy az arcom lángba borul és az ajkaimba haraptam.

- Köszönöm. - motyogtam.

- És mit ennél? Mihez van kedved? - kérdezte, amikor kiértünk a parkolóba.

- Teljesem mindegy igazából.

- Akkor én választok.

- És mit választasz? - kérdeztem.

- Meglepetés. - mondta, miközben egy fekete McLarenhez értünk, aminek az ajtaját felnyitva hagyta, hogy beüljek. Micsoda úriember.

- Nem szeretem a meglepetéseket. - mondtam, amikor beült mellém.

- Mindenki szereti Taylor. Ilyen nincs. - nézett rám pimaszul csillogó szemekkel, majd beindította az autót, aminek a hatására végig futott rajtam a libabőr és kirázott a hideg.

- Minden nagydíjra McLarennel mész?

- Nem. Általában csak alig néhányra, miért?

- Mert, ha azzal vagy lehet stoppolom ezt az ülést. - vigyorogtam.