A lista {+18} (✔️)

📃33.📃

Cassie:
Nekem van a világ legédesebb barátja. Megszervezte ezt a csodás délutánt és a korrepetáláson is igyekezett koncentrálni, nem pedig a melleimet fixírozni például. A filmezéshez meg vett bort és csokis epret, hogy lelazítson és elterelje a figyelmem a következő lépésről. Bár mással is elterelte a figyelmem...nem tudom, hogy ezt hátsószándékkal tette-e, vagy ösztönös volt, de folyamatosan simogatta a testem és olykor el is vándorolt a keze. Az biztos, hogy nem csak lelazított, de fel is tüzelt, úgyhogy mostmár igazán forr a vérem.
-Mindjárt jövök, csak elszaladok a mosdóba-lehelek csókot Peter ajkára, amíg ő elteszi a laptopot, amin a filmet néztük.
Ha őszinte akarok lenni, akkor annyira azért nem maradtak meg az események. És nem azért, mert rossz volt. Zac Efron zseniálisat alakít ebben a csodában, de Peter érdekesebbnek bizonyult. Főleg az, hogy merre megy a keze és mikor érint már meg.
Nem tehetek róla, de csak ez a gondolat lebegett a fejemben. Peter O'Donell teljesen elvette a józan eszem.
-Okés, várlak-mosolyodik el még egy csókot lopva tőlem, aztán kimegyek az említett helyiségbe.
Miután elvégzem a dolgom a tükör elé lépek, s a saját szemembe nézek. A vérem forr; a lábam köze lüktet, szinte üresnek érzi magát; a porcikáim sírnak, hogy valaki érintse meg őket. Pontosabban, hogy Peter érintse meg mindet. És akkor nem is említettem a hevesen verő szívem. Ugyanakkor mindezek ellenére a mellkasomban van egy kis nyomás. Pont akkora, amekkora görcs a gyomromban.
Vágyom Peterre.
Akarom őt, ez egyértelmű.
De ettőlmég izgulok. Tudom, hogy ha valaki, akkor ő vigyázni fog rám, de nekem mégiscsak ez lesz az első.
És mi van, ha béna leszek?
Peter annyi lánnyal volt már együtt. Rengeteg tapasztalatot szerzett az évek alatt és ez eddig sosem aggasztott...annyira... Eddig is bennem volt a félsz, hogy béna vagyok, vagy leszek. Bár eddig Peter még egyszer sem panaszkodott a csók tudásomra, vagy az ágyban való teljesítményemre. Mondjuk utóbbi csak egyszer fordult elő, de a lényeg ugyanaz: ez szex. Nem csak egy csók, vagy egy orális kielégítés. Ez teljesen más. Vagyis...jó, talán annyira nem...de új és nekem az első. És mivel tudom, hogy neki vissza kell fognia majd magát, így nem akarom, hogy még rossz is legyen a számára.
-Ahj basszus-sóhajtok fel kissé kétségbeesetten, majd megnyitom a csapot, hogy a kézmosás után az arcomat is megmossam jó hideg vízzel.
Nem szabad túlagyalni. Peterrel mindig jól érzem magam és mindig figyel rám, nekem pedig csak erre szabad összpontosítanom.
-Csillagom, minden rendben?
Peter hangjára és a kopogásra azonnal felkapom a fejem.
Nem kéne itt bent húznom az időt.
-Persze, megyek-törlöm meg gyorsan az arcom, majd kinyitom az ajtót.
-Semmi sem kényszer, ugye tudod?-Néz mélyen a szemembe az arcomra simítva, én pedig aprót bólintok.
-Mi történt a lámpával?-Nézek el a válla fölött, ahogy leesik, hogy sötét van.
Viszont abban a pillanatban, ahogy Peter ellép előlem és meglátom, hogy mit csinált, amíg bent voltam, a görcs a gyomromban megszűnik létezni. A szobában le lett kapcsolva a lámpa és helyette gyertyák apró lángjai adnak halovány fényt, s az ágyon rózsaszirmok hevernek.
Ha ezt valaki mesélné, akkor biztos, hogy azt gondolnám, hogy kamu és csak valami filmből idéz. Sőt, ha ezt másnak mesélném, akkor ezer százalék, hogy nyálasnak találná mindezt.
Talán az is...
De szerintem hihetetlenül édes, hogy ezután a csodás délután után még ezt is megteszi értem, hogy megfelelő legyen az első alkalmam.
-Túl sok?-Kérdezi mellém lépve, s megfogja a kezem.-Ha igen a bor és az eper után, akkor azonnal el is pakolom, csak...szeretném, ha tökéletes lenne és biztonságban éreznéd magad.
-Nem sok-rázom meg a fejem.-Ez gyönyörű, sosem hittem volna, hogy valaha ilyet tesz majd valaki értem-pillantok fel rá, mire elmosolyodik és finoman az ágyhoz húz.
-Biztosan ezt akarod?-Vezet az ölébe a combjaimra simítva.
-Ha a filmes simogatások után képes vagy leállni, akkor én kicsinállak-vetem át az egyik lábam az egyik oldalára, a másikat pedig a másikra.-Csak vigyázz rám-simogatom az arcát finoman.
-Jobban fogok, mint az életemre-ígéri, majd finoman megcsókol.
Nem sieti el a dolgot. Lassan és gyöngéden csókol. A nyelve finoman megsimítja az alsó ajkam, mire az parancsot teljesítve válik el a párjától. És innentől kezdve az egész megváltozik. A nyelvünk kellemes tempójú táncba kezd egymással, s erre egy ritmusra a csípőm is járni kezd az ölében. Ahogy a keze elindul a fenekem irányába, majd vissza le, a mellkasomat szorító erő is kienged. Teljesen átadom magam az ösztönöknek és a vágynak, amik Petert akarják. Méghozzá fölém, a lábam közé, meztelenül.
Mintha csak a fejemben olvasna a felsőmet levezetve rólam belém kapaszkodik, majd egy másodperc alatt fordít maga alá. Az ajkaink nem válnak el egymástól, bár a kezei ismét elkezdik felfedezni a testem. Az ujjbegyei lassan cirógatják végig a nyakam, a melleim, a bordáim, majd le az alhasamra, aztán vissza. Minden egyes kis pontot, ami érzékeny ő megtalál folyamatos bizsergést és borzongást kiváltva belőlem. Aztán forró párnái elindulnak lefelé a testemen, s közben kihámoz a melltartómból. Abban a pillanatban, hogy a melleim szabadok lesznek már rájuk is tapad. Egyiket a szájával kezdi kényeztetni, míg a másikat a kezével. Finoman kezdi masszírozni, amivel eléri, hogy a csípőm feszülő sliccéhez lendüljön. A körmeim a bőrébe vájnak és a hátam is ívbe feszül, miközben ő a nyelvével köröz a bimbóm körül.
Nagyon meleg van idebent.
Az arcom lángol és a pulzusom is egyre gyorsul, pedig alig ért hozzám még.
Ahogy tovább halad lefelé a csókjaival megszabadít a nadrágomtól és a bugyimtól is.
Meztelenül akarom.
Remegő ujjaimmal nagy nehezen a pólójába kapaszkodom, majd lehúzom róla, de a gatyájától már nem tudom megszabadítani, mert a lábam közé hajol. Akkora nyögés hagyja el a számat, hogy magamat is meglepem vele, de a meleg érzés miatt nincs időm vele foglalkozni. Az ujjaim Peter tincseire csavarodnak, s meghúzzák azokat, amitől Peter felmordul, s rászorít a combomra. A nyelve körkörösen jár, s közben a kezeivel a medencém környékét simogatja. Gyorsul a légzésem és a testem is egyre sűrűbben rezdül össze, főleg, amikor Peter belém vezeti egy ujját. Újabb nyögés szakad ki belőlem és a körmeim is nyomot hagynak a tarkóján, de a testem még elbír valamennyit. Azt nem tudnám elmondani, hogy mennyit, azonban ezt Peter is érzi. Felpillant rám, majd elmosolyodik és felemelkedve lenyalja az ujját.
Ezúttal nyüszítéssel reagálok.
Többet akarok.
A testem megkönnyebbülést akar.
-Nehogy abbahagyd-szólok rá, aztán beakasztom az ujjam a nadrágjába és annál fogva közelebb húzom magamhoz, hogy aztán levegyem róla a bokszerjével együtt.-A csúcsra akarok jutni veled.
-Imádom, ha kimondod, hogy mit akarsz-suttogja rekedtesen, majd kivesz egy kis tasakot a szekrényéből, s miután magára görgeti a benne lévő óvszert fölém mászik.-Fond a lábaid a derekamra, úgy kevésbé fog fájni-simítja meg az arcom.-Ahogy valami nem oké, szólj, rendben? Leállok, amint figyelmeztetsz, csak szólj-ismétli, én pedig egy bólintás után magamhoz húzom a csókjáért.
A lábaimat a derekára tekerem, ahogy kérte és egyik kezemmel a lapockájába, másikkal a hajába kapaszkodva húzom közelebb magamhoz. Peter finoman rám ereszkedik, majd lassan elkezd belém hatolni. A testem egy kicsit megfeszül az izgalomtól, s a hátába is jobban belekapaszkodom, mire Peter elválik az ajkaimtól.
-Biztos vagy benne?
-Igen-suttogom elvékonyodott hangon.-Ne haragudj, csak...
-Semmi baj, de ha befeszülsz, akkor rosszabb lesz-simítja meg finoman az arcom.-Nagyon vigyázok rád, megígérem-suttogja, majd egyik kezem lehámozza magáról és az ujjait az enyémekre kulcsolja.-Nézz a szemembe közben-ad még egy finom csókot ellazítva engem, majd még beljebb csúszik.
Szépen lassan az egész hossza eltűnik bennem, majd úgy marad. Nem mozdul, de így is feltör belőle egy morgás. A szorítása a kezemen erősödik viszont a szemkontaktust nem szakítja meg.
-Fáj? Jól vagy?
-Egy kicsit-ismerem be, de nem akarom, hogy abbahagyja.-De jól vagyok.
Az, ahogy kitölt a fájdalom ellenére is leírhatatlanul jó. Mint egy otthon. De más fajta otthon, mint az ölelése.
Egészen más.
-Lassan mozgok majd, rendben?
Amint ismét bólintok, megmozdul. De tényleg lassan, ahogy azt ígérte. A lábaimmal közelebb húzom magamhoz és kicsit megemelem a csípőm, újabb morgást kicsalva belőle. Ez a hang...elfeledteti velem azt a kis fájdalmat is, ami átjár.
Csakis rá tudok figyelni.
Újra hallani akarom.
Zene füleimnek.
A világ megszűnik létezni és Peter zöldes-kék szemei teljesen elvarázsolnak. A tempónk nem gyors, de annál bensőségesebb az egész jelenet. A testünk lassan felveszi a másik ritmusát, az ajkaink ismét egymásnak simulnak, az érintéseink ösztönből futnak a másik testén és hagynak nyomokat. Az idő eltűnik és a testünk a lelkünkkel kézenforgva forr össze eggyé. A sóhajok és a morgások, nyögések, melyek előtörnek belőlünk visszhangot vernek a falon és az őrületbe kergetik a másikat. A rózsaszirmok rátapadnak az izzadt testünkre és a levegő teljesen felizzik, miközben olykor kacagást hallatva adjuk át magunkat teljesen az élvezetnek. Érzelmes, nyitott, szenvedélyes és bensőséges az egész. Szebben el sem tudtam volna képzelni. És Peter erős karjai a teljes biztonságot adják nekem.
Minden annyira tökéletes.
Azt kívánom, hogy bár sose lenne vége, de a testünk másra vágyik. Folyamatosan halad az orgazmus felé, egyre gyakrabban hallatunk hangosabbnál hangosabb nyögéseket, melyeket csókokkal próbálunk tompítani, amikor is nem bírjuk már tovább. Az ujjaink jobban egymásra fonódnak, a körmeim mélyebb nyomot hagynak Peter hátán és a testem összerándulva futtatja végig magán az orgazmus forró, édes érzését, melyben Peter követ engem. Izmai megfeszülnek, a szemei elhomályosulnak és az utolsó nyögéssel kísért lökés után csak arra van ereje, hogy kihúzódva mellém feküdjön, betakarjon minket, majd magához öleljen.
Nem szólalunk meg. Nincs is erőnk. Helyette csak remegve lihegünk egymás karjaiban a takaró alatt és igyekezzük összeszedni magunkat, mégis...gyönyörűbb napot én magam sem tudtam volna szervezni.
Örülök, hogy megtettük és, hogy Peterrel volt az elsőm.