Hősbe szeretve [Steve Rogers] (Befejezett)

32.

Reggel Pietro keltett minekt.
- Vic, csinálsz reggelit? Tony elégette a tojást - forgatta mrg szemét.
- Egy öt percet kérek - dünnyögtem a párnámba.
- Köszi - azzal kiment.
Már majdnem vissza aludtam, mikor valaki elkezdte simogatni a hátam.
- Vic, gyere. Reggelit kell csinálnod - suttogta Steve.
- Ajj! - dünnyögtem.

A konyhába érve az éhenkórászok ott ültek az asztalnál. Tony pedig szenvedett.
- Jó reggelt! - köszöntek mindannyian boldogan.
- Ah, te vagy a megmentőm! - jött oda Tony, majd hálásan átölelt.
- Na, engedj! - toltam el magamtól.

Reggeli után a szobámba mentem elkészülni, míg Steve az ágyon ülve nyomkodta a telefont. Büszke voltam rá! Felöltözve álltam az ágy mellett.
- Felállsz kérlek? Beágyaznék.
- Persze, kincsem. - majd felállva kiment a szobából, továbbra is a telefont nyomkodva.
Sóhajtva ágyaztam be, majd raktam vissza a díszpárnákat.
A konyhába menet kivettem a tegnapi fagyit, majd a pultra ülve fogyasztottam újra.
A csapat tagjai járkáltak fel-alá a toronyban. Steve telefonálva járkált a nappali és a folyosó között idegesen. Tony a szerszámaival csörömpölve ment páncélján igazítani valamit. A Maximoff testvérek veszekedtek, mivel Pietro majdnem fellökött valakit. Natasha és Clint lementek kávézni, Bruce a laborjában, Sam pedig javított valamit a szárnyán. Bucky jött be a konyhába.
- Mizujs? - nézett be az egyik szekrénybe.
- Semmi - rántottam meg a vállam. Igazából hazudtam. Zavart, hogy Steve nem rám figyel, hanem a telefont nyomkodja.
- Ki ette meg a szilvát? - nézett rám a nyitott szekrényből.
- Nem'tom.
- Ki vele. Mi bánt?
- Semmi.
- Engem nem tudsz átverni, Vic.
- Steve... - sóhajtottam.
- Pontosabban?
- Nem figyel rám. Tudom, ez most önző dolog, de vele akarok lenni. Sétálni a parkban, miközben egymás kezét fogjuk.
- Ja, azt én is észrevettem. Én még mindig nem tudom használni a telefont - vakarta meg tarkóját nevetve. - Próbáltad már felhívni magadra a figyelmet?
- Nem. Kérsz? - nyújtottam oda a jégkrémet.
- Miért is ne. - kivett egy kanalat a fiókból, makd együtt kezdtük enni, mígnem hangos léptekre nem lettünk figyelmesek.
- Mordály, kérlek add vissza a pajzsom! - futott utána Steve.
- Segíts neki, úgysem fogja odaadni neki. - forgatta meg szemét Buck.
- Mordály, figyelj csak. - léptem a pajzsal rohanó mosómedve felé - Tony-nak vannak nem használt dolgai a raktárban. Biztos megengedi, hogy elvigyél pár cuccot.
- De nekem ez kell!
- Miért is?
- Mert... valamire biztos jó lesz.
- Kérlek Mordály, ott lent van minden!
- Minden?
- Minden! - erre kezebe dobta a pajzsot, majd elrohant egy fával együtt, akit csak most vettem észre. - Tessék, szívem! Azt hiszem ez a tiéd! - nyomtam Steve kezébe, aki csal egy gyors mosoly után eltűnt a folyosón.