Griffendél elveszett hercegnője: Perselus Piton új esélye

Part4:Furcsa érzések

Lia megérzésének első rész közelebb volt a jóhoz ugyanis Pitont lesokkolta az amit a lány mondott. Nem teketóriázott hanem egyenesen kimondta mikor mi történt, nem félt se attól, hogy pontokba fog ez kerülni a házának se attól, hogy kicsaphatják ezért és attól se rettent vissza, hogy a zsíros hajú pince denevért ápolja. Azt se tudta miért, de jól esett neki a lány őszintesége, hogy semmit nem hallgatott el előle hanem kerek perec elmondta, vállalt minden következményt, minden kockázatot és ami a legjobban meglepte az az volt amit éjjel suttogott neki, illetve az ahogy megérintette őt. Fogalma se volt miért de úgy érezte tud mindent. Na persze az is meglepte éppen eléggé, hogy virrasztott mellette, gondoskodott róla és valóban úgy óvta őt a folyosón, mint egy anya tigris a kölykeit. Soha nem kapott ennyi figyelmet, törődést, aggódást egész életében, mint ekkor. Nem zavartatta magát megreggelizett a Griffendéles klubhelyiségbe és elindul a lakosztálya felé. Eközben Lia bekopogott McGonagall irodájának ajtaján. Amint a ,,Szabad" szót hallotta belépett illedelmesen köszönt és helyet foglalt az igazgatónővel szemben. Elmesélte a történteket semmit nem hagyott ki és várta az ítéletet. Az igazgató nő elengedte -20 ponttal az egészet mert a lány egyből jóvá tette hibáját. Az említett nagyon örült ennek visszatért a klubhelyiségbe és felkapta a mára szükséges tankönyveit bepakolta a táskájába minden egyéb szükséges felszereléssel együtt és elindult a pince felé. Piton amint belépett a lakosztályának ajtaján szokásosan becsapta azt és elment, hogy vegyen egy hideg zuhanyt. Felvette a manók által odakészített ruháit és elindult a bájital terembe, hogy megtartsa a hetedévesek első bájital óráját. Amint kiszúrták a diákok a pókerarcú professzort elnémultak Piton kivágta az ajtót és hűvös hangon megszólalt.
-Befelé!
Erre mindenki belépett és leült a helyére.

Kezdetét vette az óra jöttek a hat éve szokásos buktatók. Piton kérdései, megjegyzései, pontlevonásai, kizökkentései, osztályzásai, mind-mind igazságtalanul. Mikor vége lett az órának a Griffendél -60 pontott vesztett a Mardekár pedig gyarapította házának pontszámát 10 ponttal és egy dicsérettel. Miközben baktattak mind az öten felfele mindenki szidta Pitont. Kivéve Hermione és Lia. Hermione a tisztelet miatt. Ő pedig a gondolataiba volt mélyedve. Minduntig gondolkozott azon miért osztotta meg titkainak egyikét a professzorral. Még, ha valami pitiáner dolgot osztott volna meg vele akkor annyival elintézte volna, hogy
"-Az csak egy béna kis titok."
Ez viszont nem volt az. Hogy elterelje gondolatait órák után beült a könyvtárba megírni a beadandókat holnapra vagy a későbbiekre. Mikor befejezte vacsorázott majd tizenegyig csak tanult. Aztán elakart menni letusolni de mivel a sok dologtól ami egyszerre szakadt a nyakába elkezdett fájni a feje úgy döntött szív ismét egy kis friss levegőt. Már másfél órával takarodó után volt, de ez őt nem tudta érdekelni. Felvette kabátját hiszen tudta milyen hűvös tud lenni az idő, majd elindult. Vigyázva kisurrant, majd a tó mellett indult el. A tisztásra érve lerogyott a fűbe majd zokogni kezdett.

-Megígértem neked ígéretet tettem mind hármatoknak de lelepleztem magam előtte lelepleztem azt, hogy mi vagyok és ide vonzottam azt akitől óvtatok és az akitől meg akartam őt óvni. Miért vagyok ilyen szerencsétlen?! Ordította fájdalmasan. Eközben Harryék észrevették, hogy a lány nincs a szobájában és szóltak McGonagallnak aki értesítette még Pitont és egy kis csapat módjára elindultak megkeresni.
-Én megyek a harmadikra mondta McGonagall.
-Akkor én átnézem a másodikat javasolta Ron. -Én körbenézek kint mondta Piton semleges arccal.
-Rendben akkor mi Ginnyvel a könyvtárat és a termeket nézzük át mondta Hermione.
-Akkor a folyosókon szétnézek én mondta Harry, majd mindenki elindult. Ahogy Piton kiért hallotta a lányt zokogni így elindult a hang irányába sebesen. Észre vette a lányt aki a fűbe rogyva szenved. Oda lépett és megérintette a vállát.
-Ms. Winters?
-Piton professzor suttogta megsemmisülten. -Várj ne hagy most itt nem fog bántani. Loki! Az istenit! Újra sírni kezdett.
-Jobb lenne bemennie mielőtt megfázik nem gondolja? Adok egy nyugtató főzetet és egy adag álomtalan álmot is úgy hiszem szüksége lesz rá. Mondta gyengéd hangon Piton. -Köszönöm professzor de nincs szükségem semmire jelenleg...

A lány ezután fel állt, majd meg is bánta mert azonnal elkezdett sötétülni körülötte minden. Piton karjaiba omlott amaz felkapta és vissza rohant vele egyenesen a gyengélkedőre. Elküdte utána a patronusát Minervának, hogy megtalálta a lányt és Poppyhoz vitte, mert elájult. Mindenki oda sietett, de Poppy azt mondta pihennie kell a lánynak, mert kimerült fizikailag is és mentálisan is. Két nap múlva Lia felébredt egy fehér teremben. Kicsit fáradt volt még, de már nem érzett akkora terhet mint azelőtt. Tudta ez ideiglenes állapot így örült hogy vajmi jókedve volt. Feltápászkodott és körbe nézett.
-Hol vagyok kérdezte.
-A gyengélkedőn felelte mellőle egy ismerős hang. A hang felé fordult mikor is pislogott párat tisztult az eddigi fekete paca. Piton ült mellette egy széken.
-Mióta vagyok itt?
-Két napja, emlékszik mi történt?
-Addig, hogy rám talált... aztán nem tudom mi történt.
-Elájult én pedig idehoztam mondta közömbösen.
-Miért nem hagyott ott?! Csattant fel a lány. -Nézze nem tudom mi történt amiért annyira kiborult de annyit biztosan tudok, hogy többet tud a köztem és Lily Potter közt lévő kapcsolatról. Szeretném tudni mit tud úgyhogy kíváncsian hallgatom mondta Piton gúnyosan. -Ezt muszáj most megvitatnunk?! Értse meg nem beszélhetek...sokat mondtam már azzal is, hogy elárultam mi vagyok, nem lett volna szabad tudnia ezzel csak nagyobb veszélybe sodortam. Nem akarom még jobban bele keverni, mert a végén úgy járok, mint általában...

-Elvesztem az értékes jó embereket magam mellől. Legyen elég annyi, hogy meg kell óvjam.
-Engem nem kell megóvnia. Sziszegte Piton. -Mit gondol miért voltam annyi ideig kém?! Senki nem tudta melyik oldalon állok! Mindenki azt gondolta a rossz oldalt segítem. -Én viszont Perselus Tobias Piton nagyon is jól tudom melyik oldalnak segített és higgye el sokkal többet tudok magáról, mint amennyit azok a törékeny kölykök, vagy maga gondol, hogy tudok és most kérem ne tapossuk tovább a témát mert kezdek mérges lenni és isten a tanúm rá, hogy izzik a szemem a vörösségtől ami azt jelenti ideje lenne elmennie ha nem akar a mellettem lévő ágyban unatkozni egy-két napig. Nincs több kérdés menjen kérem. -Mégis mit kép...
-MENJEN MOST! Vicsorogta. Piton jobbnak látta visszavonulót fújni, mert tudta mire képes a lány elment azonban biztosította magát ezért még számon fogja még kérni  a szemtelen Griffendélest. Nem tetszett neki a hangnem és az, hogy el merte zavarni annak ellenére, hogy virrasztott mellette. Minerva kérésére, de be kellett ismernie, hogy ő is aggódott nem tudta miért egyszerűen csak aggódott. Márpedig ez igen ritka hogy Perselus Piton aggódik.