Griffendél elveszett hercegnője: Perselus Piton új esélye

Part6: A félholt játszma

A játék a félholt játszma nevet kapta. A menete, hogy Lucas egy saját fejlesztésű mérget itat meg a játékossal ami nem halálos de félholtra kínoz. A tét ez esetben a professzor. A két ember közé kap helyet neki az a büntetése csak, hogy ő se maradjon ki a játékból, hogy végig nézi a szenvedést. Lucas akkor száll be amikor akar több ideig kell kibírni félholtan, mint ő. Amikor a vége felé közeledik a játék az alanyból kijön a méreg had ne részletezzem és ha Lucas nálam tovább marad félholt akkor ő nyerte a játékot ha azonban én képes vagyok megtartani a lélekjelenlétemet és tovább bírom magamba tartani a mérget kínok árán én nyerek.
-Ezt nem hagyom, hogy végig csináld Lia! Csattant fel McGonagall.
-Akkor inkább támadja meg az iskolát vagy 600x csak azért, hogy nyakon harapjon bárkit?! Nem gondolhatja ezt komolyan McGonagall professzor, hogy ezt én hagyni fogom. Végig játszom bármilyen áron és nem érdekelnek a mellékhatások azzal elég lesz később foglalkozzak. Meg akarom törni Eileen és anyám átkát meg akarom védeni a professzort és véget akarok vetni Lucas életének. Megölte a családomat elvett mindenkit mellőlem..

-Azt is hiszi azt, hogy azért védem Piton professzort mert többet érzek iránta, mint ami megengedett vagy ,,normális". Nem tudom mikor adtam neki erre alapot vagy, hogy mikor kapott lángra ez az ötlet a fejében de betegesen bizonyítani akar. Az erejével akar megnyerni pedig engem nem az érdekel. Olykor a tettek sokkal többet érnek..Volt egy barátom aki nem volt képes kimondani a szeretlek szót, de tudtam hogy ezt érzi. Nézze Minerva tudom, hogy Albus magának is többet jelentett, mint egy egyszerű barát de ő sose mondta ki ezt maga mégis bízott benne. Tudom elég rossz példa de így talán érthetőbb. Lehet valaki félre érti az aggodalmam a professzor irányába de az igazat akkor se tudják. Csak azok akiknek szükséges és jelen pillanatban ők egy levegőt szívnak velem.
-Nem játszhatod végig! Szögezte le McGonagall.
-Sajnálom Minerva nincs más megoldás. Nem akarok erről tovább vitázni...anyámért, Eileenért és a professzorért teszem. Ha már a családom és a boldogságomat elvette, ezeket az embereket fel akarom szabadítani. Nézze nem lesz semmi bajom eddig mindent kibírtam de csak menekültem a problémák elől ezért gyengültem el. Nem álltam a sarkamra és szálltam a problémáimmal szembe most pedig nem menekülhetek, mert csőbe húztam magam.

-Nem sodrom veszélybe a Roxfortot és a diákokat se, illetve a tanárokat sem tervezem. Nem kell aggódnia nem hiszem, hogy itt játszuk le ha igen..ha meg akar szégyeníteni az összes ember előtt vállalom és nem robbanok majd akkorát, hogy romba döntsem újra a Roxfortot. Nyugodj meg Minerva. Ezt pedig hagyd rám és Lucasra. Megteszek mindent ami tőlem telik és emellett a maximumot fogom nyújtani, mint eddig most már fel állítottam a lelki falaimat az erő aminek birtokában vagyok idomítható és tudok parancsolni annak amit képes vagyok elszabadítani. Nem lesz semmi baj.
-Ha te mondod. Sóhajtott McGonagall.
-De kérlek légy óvatos. Kérte a lányt.
-Az leszek. Bíztatóan megszorította az igazgató nő kezét ezután Pitonhoz fordult.
-Tudom mit szakítottam most a nyakába és kérem ne haragudjon, de muszáj volt kiadjam és Minervába bízom illetve ez nem csak rólam szól hanem önről is. Sajnálom, hogy ilyen szárazon kellett közölnöm, de nem tudtam volna ezen mit szépíteni. Hazugságot pedig nem áll szándékomba egy kiváló legimentorral megetetni..

-Ha most megbocsátasz drága Minerva hosszú estém lesz mert a fél délutánt itt töltöttem. Engedelmével a tanár úrnak távoznék. További szép napot (ha lehet ezek után ilyet mondani) gondolta még. El köszönt, majd fel állt és elindult az ajtó felé ám Piton hangja megállította.
-Ms. Winters..
-Hagyja csak tudom, hogy nehéz a szó mivel maga is a tettek embere azonban azt is tudom, hogy hálás és sokat jelent önnek az édesanyja, mint ahogy nekem is nem akarom, hogy azt gondolja csak azért teszem, hogy utána cserébe kérjek valamit mert most leszögezem, hogy nincs semmiféle hátsó szándékom..
-Eileen a példaképem anyámmal együtt és megígértem neki amit kért. Szeretném ha büszkék lennének rám legalább ők kerten még akkor is ha a végén a mellékhatások miatt feldobom a talpam. Ezzel megfordult és lefele kezdte venni a fokokat. Minerva odabent még a hallántékát maszírozta. A lány tudta, hogy ő sose úgy tekintett rá, mint a zsíros hajú pince denevér vagy a rettegett bájital mester, netán a rettegett Perselus Piton és nem is hitt a pletykáknak. Jókat mosolygott rajtuk, de nem érezte őket viccesnek inkább sértőnek, és arra is rájött, hogy a férfi nem szól ezekért pedig biztos hallja csak csendben tűri.