Griffendél elveszett hercegnője: Perselus Piton új esélye

Part17: Kívánságod valóra válik1

December 25 8:00
Lia lebeszélt mindent Dumbledoreal tegnap este és saját magát is megajándékozta a fürdéssel gyertya fény mellett és természetesen olvasott is illetve még elfogyasztott egy pohár vörösbort. Reggel korán ébred hiszen tízre beszélte meg Perselussal a találkát. Megreggelizett hagyott Albusnak egy üzenetet, hogy a pulton van a reggeli nemsokára visszajön. Albus nagyon jól tudta mit tervez ezért ő is gyorsan megreggelizett majd visszavonult szobájába. Mikor Lia végzett felöltözött és elindult.  Percre pontosan 10-kor ott állt a fánál ám Perselust nem látta.
-Még várok egy kicsit hátha elaludt. Gondolta magában a lány. Tíz perces várakozás után lépteket hallott.
-Jó reggelt Ms. Winters! Köszönt a férfi.
-Jó reggelt Perselus! Nem szokásod késni. -Valóban nem valahogy azonban mégis elaludtam.
-Nincs baj tíz perc ide vagy oda nem számít. A hopponálási ponthoz értek amikor is a lány a kezét nyújtotta.
-Fogd meg a karom kérlek!
-Hova megyünk?

-Addig úgy se mozdulsz amíg el nem mondom igaz?
-Igen szeretném tudni hova megyünk.
-Haj Perselus...Hozzám.
A férfi ezek után szó nélkül megfogta a lány kezét majd a semmibe vesztek mikor megérkeztek a díszítést hiányolta.
-Azt hittem ünnepli a karácsonyt Ms. Winters. -Igen ünneplem és jó, hogy szól professzor úr ugyan is olyan elfoglalt voltam a napokban, hogy ,,sajnos" nem tudtam feldíszíteni semmit. -Hmm értem. Miért is vagyok én itt?
-Hát szerintem már tudod de azért elmondom. A te ajándékodnak egy boldog karácsonyt szántam. Tudom sose díszítettél ezért most ezen változtatunk. Gyere be. Amikor a lány kitárta ajtaját észre vette, hogy a férfi sántít.
-Perselus?
-Hagyd csak nem fontos.
-Dehogy is nem! Mit csináltál?
-Mindegy...
-Perselus ne kérdezzem meg mégegyszer vagy belenézek a fejedbe Merlinre!
-Jól van jól van! Részeg voltam és azt se tudom, hogy jutottam vissza a lakosztályomba. Boldog vagy?

-Nézd nem tudom mi vezetett arra, hogy azt gondold ez a legjobb megoldás azonban annyit tudok nem sokat segít. A lány bement a fürdőbe majd egy nedves szivaccsal tért vissza. -Nézd meg ahelyett, hogy most díszíthetnénk milyen plusz melót csináltál. Jaj te legközelebb ha le is részegedsz legyen annyi eszed, hogy baglyot küldesz vagy ide jössz. A férfi felszisszent a következő pillanatban.
-Oh ne haragudj! Tudom, hogy ég de először ki kell tisztítsam. Miután kitisztította sebeit Sebezinnel kezdte el ellátni.
-Előre szólok csípni fog! Elkezdte bekenni a férfi lábát majd miután végzett eltette az eszközöket.
-Na most, hogy készen vagyunk mostmár díszíthetünk. Mit szeretnél először dekorálni? -Azt hittem büntetés ként nem dekorálhatok... -Rosszul hitted még választhatsz is mit dekoráljunk. A ház külsejét vagy kezdjük el a fát?
-Kezdjük kint.
-Rendben elővarázsolt egy pár huci-mucit majd kimentek.
-Nos ezeket kell VARÁZSLAT NÉLKÜL fel raknunk.
-Merlin szakállára biztos nem...
-Perselus! Ne legyél ilyen ünneprontó inkább vedd ki benne a részed és örülj egy kicsit, hogy újra gyerek lehetsz. Megadom azt amit sose kaphattál meg. Na gyere! Nehezen, de sikerült rávennie azt a makacs fejét, hogy díszítsen vele. -Na jó ha te ne mászol fel, majd én! Lia elkezdett felmászni, de nem érte fel a pontot amire egy csillagot akart tenni. Felnyújtózott, de elvesztette egyensúlyát. Perselus a létra inogását látta, majd a zuhanót. Elkapta és talpra is állította.

-Megsérültél?
-Nem, mert elkaptál. Köszi!
-Hogy lehetsz ilyen eszetlen?! Szóltál volna akkor utánad megyek, vagy felvarázsoltad volna!
-Nyugi nincs bajom. Túléltem. Miután végeztek kint bent folytatták a díszítést.
-Ez az a fa amit néztem?
-Pontosan az a fa. Láttam hogy mennyire lenyűgözött szóval bármikor erre jársz megcsodálhatod mosolygott rá.
-Mégis honnan..
-Hát nem csak te figyeltél meg nemrég engem, de én is téged. Míg dekorálták beszélgettek és összeért a kezük egy párszor. Lia éppen fordult volna hogy elkérte a következőt, mikor a férfibe ütközött.
-Hupsz. Nevetett
-Talán ezt keresed? Mutatta fel a díszt.
-Igen, pont azt. Megkaphatom?
-Vedd el. Húzta gúnyos mosolyra a szája.
-Hé ez nem ér! Legalább 10 centivel magasabb vagy. Duzzogott, de azért megpróbálta. Ugrott párat amíg Perselus csak a levegőben tartotta egyenesen fel a karját.
-Na várj csak. Mosolyodott el.
-Mire készülsz? Húzta fel szemöldökeit az idősebb. A fiatalabb egy mozdulattal megragadta fekete felöltőjét, melyről most hiányzott a megszokott talár és magához húzta.
-Talán így ide adod. Mondta majd megcsókolta. Milyen igaza lett Piton keze elérhető magasságba csúszott és egy ügyes mozdulattal Lia már el is vette tőle a gömböt.