Griffendél elveszett hercegnője: Perselus Piton új esélye

Part2:HOGYAN LEHET ENNYI SZÍNŰ?!

Amikor megkapta az órarendjét Lia fel állt a székről amibe akkor ült amikor a süveg eldöntötte, hogy melyik házba ossza az adott varázslót/boszorkányt. A klubhelyiség fele tartott amikor is eszébe jutott a mai vacsora és Piton professzor furcsa kiakadása. Elindult a könyvtárba hiszen holnap dupla bájitaltannal kezd fel akart készülni alaposan. Mivel gyógyító szeretett volna lenni elengedhetetlen volt számára a bájitaltan és ha nem jönne össze akkor ott a b terv a bájital mesteri vizsgájával tanár ként is bárhol el tudna helyezkedni vagy csinálhat akármit hiszen eddig amíg apja külön tanítatta kitűnő volt. Nem értette viszont mi zajlott le a professzorban amikor ráemelte pillantását, vagy hogy miért felejtette el hogy neki ilyen a szeme színe..

/Piton szemszöge:/
Amikor bementem a terembe szokásosan helyet foglaltam Minerva mellett mint igazgató helyettes. Végigpásztáztam a diákokat. Elégedetten könyveltem el senki nem bírta tovább 1-2 másodpercnél a szemkontaktust. A pontlevonás mellett ezt szeretem a legjobban csinálni a kastély falain belül ha a diákok jelen vannak. A Griffendél asztalra tévedt a tekintetem hiszen Pottert akkor is védtem volna amikor a Roxfort a legbiztonságosabb szóval meg akartam győződni hogy él, amikor is megláttam egy Lilyre emlékezető boszorkányt velük társalogni. Megérezhette a kutató tekintetem mert rám emelte a sajátját. Nem tudtam levenni róla szurok fekete szemeim, hiszen az ő gyönyörű szeme rabul ejtett. Pont olyan....gyönyörű volt, mint...neki...annyira hasonlított Lilyre, hogy nem bírtam volna ott maradni hiszen fájt az emléke és frusztrált voltam, így ki kellett menjek a levegőre. Légből kapottan annyit tudtam kimondani(sajnos kissé hangosan), hogy "-Nem! " Fel álltam és kimentem a teremből.

A kastélykertben róttam az egyik pad körül ovális alakú köröket azon töprengve hogyan lehet az, hogy Winters pontosan úgy néz ki, mint Lily eszembe jutott a fél éve történt eset és az, hogy láttam a lány barna szemét amivel Kingsleynek magyarázott mikor ismét felém fordult tekintete aggódó volt szemei pedig kékek. HOGY LEHET MINDEN SZÍNŰ A SZEME?! Töprengtem magamban. Milyen színű a szeme valóban? A ki nem mondott kérdésre a lány adott magyarázatot. Fogalmam se volt, hogy került mellém amikor is kimondta a színt.
-rikító zöld hallottam a választ. Ideges lettem mert azt gondoltam legimenciát alkalmazott. -Hogy merészelt a fejemben kutakodni?! Kérdeztem.

A lány éppen a könyvtár felé tartott, mire elgondolkodott lehet bocsánatot kellene kérnie a professzortól. Hiába nem tudta mi rosszat tett marta a lelkiismeretfurdalás. Kiment, mert ki akarta szellőztetni a fejét, amikor is meglátta professzorát körözni az egyik pad körül. Gondolataiba volt mélyedve. Közelebb merészkedett, hogy beszéljen vele. Látta, hogy valamin nagyon zsörtölődik, gondolkodik. -Valószínűleg feltűnt neki, hogy változik a szemem színe és arra is kíváncsi lehetett milyen színű a szemem valójában. Gondolkodott Lia.
-Rikító zöld mondta ki a ki nem mondott kérdésre a választ. Látta rajta, hogy ideges lesz annyit mondott mindössze robbanáshoz közeledve
-Hogy merészelt a fejembe kutakodni?!
-Elnézést Piton professzor, hogy megzavartam. Csak beszélni szerettem volna magával illetve nem kutakodtam a fejébe. Eszembe se jutott és ha fel is merül bennem a dolog nem tettem volna. Mivel maga nagyon jó legimentor esélyem se lett volna és tiszteletben tartom mindenki elméjének zártságát így nem szokásom kutakodni abban.
-Megéreztem, hogy ezen gondolkodik mivel látta már a szemem barnának, kéknek, és zöldnek. Ez nem minden napi így ha a maga helyében lennék lehet ezen én is elgondolkodnék....

-Azért jöttem, hogy a nagyteremben történtek miatt elnézést kérjek. Nem tudom mi történt és jobb is azt hiszem, hogy nem tudom....
-Láttam a döbbenetét amit nem tudtam mire vélni azonban nem lenne tanácsos már most magamra hergelnem önt. Nem tudom nekem kellene e szégyenkeznem azonban bűntudatom és lelkiismeretfurdalásom van emiatt gondoltam ha ezt elmondom megnyugszanak a kedélyek.(és nem mellesleg könnyebb lesz a lelkem, ami valóban megtörtént)tette hozzá magában.
Piton csak állt és meredten nézte a lányt akinek ezúttal élénk zöld volt a szeme után át váltott sötétebb kékké majd lilává végül, de nem utolsósorban vissza váltott olyan zölddé ami miatt kirohant a nagyteremből.
-Egy dolgot áruljon el. Kezdte Piton.
-Hogyan képes erre? Kérdezte.
-Sajnálom ezt nem árulhatom el. Azt hiszem jobb ha megyek...
-Viszont látásra professzor és jó éjszakát! Mondta a lány majd elsietett.
Mivel Piton volt az első ügyeletes ezért nem volt ideje tovább gondolni ezt a beszélgetést így hát bement és megkezdte az éjjeli járőrözését.