Griffendél elveszett hercegnője: Perselus Piton új esélye

Part7: Maszk vissza

Két napja történt az, hogy Lia leszámolt Lucassal végleg ezzel megtörve az átkot. Tudta, hogy anyja áldását adná a Perselussal való kapcsolatára, de ő nem akart semmit se elkapkodni tegnap óta a férfi próbálja vissza építeni falait csak anyját hajlandó megajándékozni egy őszinte mosollyal. Lia anyja eldöntötte, hogy amíg nem lesz a lánya előtt egy évre legalább egy remek királynő példa addig vezeti ő a királyságot. A lány és barátai a nagy teremben vacsoráznak mikor is édes anyja határozott léptekkel felé indul. Lia nem érti mit szeretne, de felemelkedik. -Kicsim...egy évet vállalok az uralkodásból addig meg tudlak tanítani a legfontosabb dolgokra utána az lenne a helyes ha átvennéd a helyem..egy kis szünet után folytatta.

-Tudom ez még új neked de arra gondoltam, hogy egy évet tudnál halasztani hiszen itt leszel csak nem azzal foglalatoskodsz amivel a többiek. -Anya ez..ez..én nem is tudom. Át kell gondoljam..Ha bele is megyek nincs mellettem egy királynak való társ az pedig tudom, hogy elengedhetetlen erre még emlékszem apa azt mondta addig nem érdemes trónra ülni míg nincs meg a megfelelő ember melléd akinek minden mozzanatát ismered..
-Talán nem tudsz ilyen embert?
-Nem, azt felejtsd el anya. Húzta a lány össze a szemöldökét de legbelül tudta, hogy Perselus lenne erre a feladatra a legalkalmasabb.
-Várj Lia akkor te vagy Griffendél elveszett hercegnője? Kérdezte Harry.
-Igen, amikor elszöktem otthonról, hogy Lucast más irányba csaljam akkor mindenki elveszettnek hitt és amikor nem kerültem meg becenévként rám aggatták a Griffendél elveszett hercegnője nevet. Leszármazott vagyok apai ágról csak a nagyi ment hozzá egy Wintershez ezért nem Griffendél a vezeték nevem de a vérembe van. Ahogy neked is Harry. Anya nem olyan, mint Petúnia hozzá akármikor fordulhatsz hiszen a nagynénéd. Hozzám is bármikor jöhetsz az unoka öcsém vagy. Ekkor McGonagall csatlakozott a beszélgetéshez.

-Jó reggelt mindenkinek! Köszönt sugárzó mosollyal az igazgatónő.
-Jó reggelt Minerva! Köszönt Lia és anyja egyszerre.
-Jó reggelt McGonagall professzor köszönt a trió.
-Minerva lenne rám néhány perced?
-Persze!
-Én megyek a könyvtárban ott megtaláltok vagy a tónál. Azzal Lia elillant. Piton közömbös arccal nézte végig az egészet ám tudta ha nem beszél a lánnyal akkor sose éri el, hogy megértse a lány ő nem az akinek gondolja. Nyomott egy puszit anyja homlokára majd felállt és elviharzott. Anyja tudta min jár az esze, de csak lesütötte a szemét és remélte a lány elnézi fiának ezt és képes lesz neki megbocsátani. Akkor eszmélt fel amikor fia csupa vér volt úgy tért vissza kezében az eszméletlen lánnyal.
-Pomfrey! Jöjjön ide kérem! Poppy felállt és odarohant. Eileen egyenesen barátnőjéhez sietett és átölelte.
-Ez lőtt seb, mugli fegyver..én ehhez az a baj Perselus nem értek.
-Az istenit tartsa meg nekem akkor! Invito eszközök! Oda repült egy csomó mugli eszköz. Míg kiküldtek mindenkit és csak a két édesanya, Poppy és Piton marad addig Piton leellenőrizett mindent. A lányról egy varázslat segítségével letépte a felsőt ami alatt csak egy fekete melltartó volt. A férfinek voltak reakciói de nem törődött sokáig vele. Miután sikeresen ellátta a sebet fújt egyet majd a plafonra emelte a tekintetét és megszorította a lány kezét.

Tudta nem helyes amit érez de nem tudott nem így érezni. A lány mindig elbódította. Elég volt egy másodperc vagy azok a gyönyörű zölden csillogó szemek vagy a meglepettségtől elnyíló dús ajkak majd megőrül belé. A fizikai reakcióit letudta annyival, hogy férfiból van és egy szép testre reagál. Ám az érzéseit nem tudta tagadni. Szerette de ezt nem tudta kimondani, mert eddig csak két embernek sikerült megtennie. Akkor az egyik mást választott, majd vele maghalt a másik pedig átok miatt került a csillagok közé akit a lány magát feláldozva megmentett. Valahol büszke volt a lányra és hálás volt neki, valahol pedig egy kis hang azt ordította neki amit csinálna nem lenne helyes és a gondolatai is betegesek hisz az apja lehetne. Amikor Lia felébredt látta Pitont ágya mellett egy széken ülni amint éppen gondolataiba van mélyedve. A lány nem zavarta meg csak nézte az ellágyult vonásait és kigyönyörködte magát benne. Mondhat bárki bármit nem zsíros a haja, nem ápolatlan a külseje sőt! Éppen az ellenkezője. Sokat ad magára ami azt illeti a haja is ápolt, mint minden más a külsején. Amikor látta a férfit visszatérni gondolatai közül hagyta, hogy ő is tetőtől talpig végig mérje. Nem szólt semmit csak vissza emlékezett a történtekre. Kiment a tóhoz mikor is egy apjára megszégyenítő módon hasonlító embert látott neki háttal állni. Megszólította.

-Uram? Maga kicsoda és, hogy találta meg ezt a helyet?
-Hogy ki vagyok? nevetett. Azt hittem tudsz a nagybátyádról, de ezek szerint Mark nem mondta ki vagyok. Én Tommy vagyok és azért jöttem, hogy átvegyem tőled a királyságot. -Tommy..igen azt hiszem apa említette ezt a nevet, de semmi jót nem tudok hozzákötni szóval eszem ágában sincs átadni a királyságot! Apámra támadtál, mert egy hatalom éhes..önző ember vagy!
-Ha nem hat a szép szó majd ez fog.
Előhúzta a pisztolyt majd lelőtte őt és azzal el is ment. A lány érezte, hogy két bordája közé fúródik a golyó nagyon fájt neki és a félhomály ami kint volt egyre jobban sötétedett már csak egy aggódó kiáltást hallott.
-Lia! Hallasz engem? Kérlek válaszolj! Felvette majd a lány érezte, hogy valami végig folyik az arcán. A férfi zokogva tartotta a lányt. Majd megfogta közelebb húzta magához és megcsókolta tudta a lány eszméletlen de azt nem tudta, hogy Liának képességei közé tartozik az is, hogy ha ilyen történik akkor is érzékeli a külvilágban történő dolgokat.