Önpusztító Rendszer

15. Kínos este

Másnap tehát beköltöztem abba a bizonyos oldalszobába. Az életem a Tiszta Nyugalom Csúcson pedig ezzel a lépéssel teljesen megváltozott. Sokkal többet vagyok shizunnal, aki mindig kedves velem és megdicséri a főztömet és megköszöni, ha segítek és azt hiszem lassan átveszem Min Fang helyét, annyira rám támaszkodik mindenben. Na, nem mintha bánnám, így legalább a közelében tudok lenni és könnyebb lesz belopni magam a szívébe.

A tanonctársaim is úgy tűnik lassan hozzászoknak az új felálláshoz. Már nem kezelnek úgy, mint a semmirekellő csicskát. Pont ellenkezőleg majd hogy nem úgy remegnek előttem, mintha shizun állna az orruk előtt. Azonban vannak dolgok, amik így se változtak. Például az, hogy Min Fang és az asszony az agyamra mennek. Na, meg az Ezer Tusa Csúcs, akikkel egyre több baj van, ahogy telik az idő.

Végül eljön a tél, kibaszott hideg tél, na jó nem annyira hideg, hogy nem lehet kimenni, de határozottan csíp a szél, és természetesen összevissza fújja a leveleket, hogy minél több dolgom legyen holnap. Nem mintha így nem lenne elég bajom. Mert az istenek lássák a lelkem én megpróbáltam aludni, de kicsit nehezen megy, ha az embernek minden rohadt izma fáj, de szó szerint minden.

"Rohadj meg kurva rendszer!" Szidom magamban a kék lebegő téglalapot, mikor harmadik féleképpen próbálok meg feküdni az amúgy kényelmes ágyamon, viszont mind hiába. Ez nem lesz jobb.

"Nincs mit tenni." Adom fel és kelek ki az ágyból. Felveszem az asztalról egy kis üvegcsét, majd olyan halkan, ahogy tudok kisettenkedek a bambuszházból. Nem megyek messzire csak a hátsó kertbe. Nyugodtan leülök egy padra a holdfény alatt, hogy jól lássak. Leteszem a kis üveget magam mellé és veszek egy mély levegőt, majd fogaimat összeszorítva lehámozom magamról a felső ruházatot.

- Hogy bugolnál be kurva rendszer. - Motyogom az orrom alatt, mikor kiszabadulok az utolsó ruhából. Az elmúlt hónapokban megtanultam, hogy az a bug izé, azt jelenti, hogy rosszul működik a rendszer, ami az olyan napokon, mint a mai kifejezetten jó lenne.

Pedig kivételesen nem is káromkodtam az orrom alatt, mikor elmentem az Ezer Tusa Csúcs alatt, de azok a szemetek persze, hogy nekem ugrottak. Ráadásul öten egy ellen, ami amúgy is igazságtalan. Mert még egy-egy ellen talán lett volna esélyem, akkor is, ha a kurva rendszer megakadályoz benne, hogy rendesen verekedjek.

Most viszont a kibaszott kurvája nem hogy segített volna, mikor ekkora pácban vagyok, nem! Még ki is rúgta a lábamat alólam, mikor megjelent a fejem mellett és közölte, hogy " Az engedély nélküli párbajozás 10000 pont levonással jár." Mindezt úgy, hogy én általában olyan 1000 körül tartom a pontjaimat, az mellett még nyugodtan tudok káromkodni is. Viszont ezzel a levonással elérte volna, hogy azonnal halott legyek.

Így nem tehettem mást, hagynom kellett, hogy a barmok péppé verjenek. Annyira péppé, hogy csodálkoztam, mikor senki se vette észre, amikor visszaértem a Tiszta Nyugalom Csúcsra. Mondjuk igyekeztem nem mutatni jelét annak, hogy baj lenne, de akkor is. Most legszívesebben megnyúznám mindet egyesével az összes kibaszott seb miatt utána meg keresnék valakit aki meg tud szabadítani a kurva rendszertől.

Lelki szemeim előtt már megjelentek a kínzások képei, ahogy éppen az alkoholos szagú gyógyszert kenem a sérüléseimre. Mikor egy fájdalmasabb zúzódáshoz érek összeszorítom a szemeim és fel is szisszenek, mikor is meghallok egy hirtelen hangot.

- Luo Binghe. - A hang hallatára azonnal felpattanok a padról, aminek az lett az eredménye, hogy az összes ruhám a földre esett. Viszont én nem foglalkozom velük, csak meglepetten bámulom a férfit előttem.

"Téged meg hogy evett ide a nyavalya? És miért nem vettelek észre?" Kérdezem magamtól, mielőtt megszólalok.

- Shizun! Felkeltél? - Kérdezem nagy nehezen kinyögve a szavakat. A férfi elém sétál.