Önpusztító Rendszer

10. Démon Klán vs Égig érő Hegység Klán

Három rohadt hosszú év és amikor azt mondom, hogy rohadt hosszú, akkor azt komolyan is gondolom és egy kicsit sem vagyok szarkasztikus. Újrakezdett életem leghosszabb három éve volt. Pedig az elején még azt hittem, hogy milyen jók lesznek ezek az évek. Shizun elhúzta a seggét a barlangokba nekem meg csak annyi a dolgom, hogy messzire kerüljem a többieket és arany életem lesz. Hát úgy tűnik a sorsnak más ötlete volt és úgy döntött, hogy ahelyett, hogy békén hagyna baszakodni kezdett velem.

Viszont ezt csinálta olyan irritáló szinten, hogy néha komolyan azt fontolgattam, hogy megmérgezem mindenki vacsoráját, egyesével megnyúzom a tanonctársaim és kitűzöm őket lobogónak, felgyújtom ezt a retkes helyet, esetleg belefojtom magam a felmosó vízbe, vagy ezt így mindet sorban. Komolyan olyan nehéz elintézni, hogy az embernek legyen egy kis kibaszott nyugalma?! Egy rohadt napja, amikor nem lihegnek a nyakában az idióták és nem csinálnak belőle bohócot?!

Meg kellett állapítanom, hogy igen! Kibaszottul kurva nehéz lehet, mert a sorsnak eszébe se jutott, hogy segítsen. Sőt! Voltak napok, amikor még a kurva rendszert is a nyakamba aggatta, csak hogy örüljek. Az ilyen napok általában abból álltak, hogy az én imádni való halál szélén álló megnyúzott kurva hangú rendszerem minden ötödik percben megjelent és vagy kritizált, vagy villogott, hogy valami probléma lesz, vagy csak csacsogni támadt kedve és olyan banális, értelmetlen információkkal ajándékozott meg, amiket az életemben nem akartam tudni.

Mint például, hogy az asszony azért válogatja ki havonta egyszer a rizs közül a legnagyobb szemeket, mert azt hiszi, hogy ha azokat eszi, akkor sokkal gyorsabban túl lesz a női problémáin. Vagy hogy Min Fang éjjelente titokban átszökik az Ezer Tusa csúcsra, hogy meglesse az esti gyakorlatukat. Vagy, hogy egy másik tanonctestvérem kórosan kerüli a repedéseket a földön. Meg még ezer, meg ezer hasonló baromságot, amik nélkül boldogan meghaltam volna, de a kurva rendszer szerint fontos volt, hogy tudjak róla.

Végül nagy nehezen eltelt ez a három év és ha kínos, ha nem, mikor ma megjelentek a démonok a Tiszta Nyugalom Csúcson megkönnyebbülésemben még egy két csepp könnyet is hullattam. Ha a démonok itt vannak az azt jelenti, hogy shizun hamarosan visszajön és akkor legalább a házimunkával el tudom terelni a figyelmem a barmokról. Végre valami érdekes is történni fog és ha emlékezetem nem csal ma találkoznom kellene két másik asszonyommal.

Ahogy anno most is elvágták a démonok a Tiszta Nyugalom Csúcsát a külvilágtól, mi tanoncok pedig igyekeztünk a lehető legjobban megvédeni a helyet. Az asszony, meg az idegesítő Min Fang elmentek a barlangokhoz, hogy kihozzák shizunt, én pedig itt maradtam, hogy vigyázzak a többiekre, de arra nem számítottam, hogy ezek a barom démonok kikergetnek az erdőbe és hogy a kurva rendszerem megjelenik és közli, hogy nem használhatok képességet.

Viszont pont mielőtt lebaszhatnám, hogy mi az anyját képzel, hogy megállít engem, egy nagyon is ismerős alak jelenik meg és ment meg engem. Én pedig csak nagyokat tudok pislogni shizunra, aki kedvesen mosolyog rám, mintha a szavaival ellentétben büszke lenne rám, ami egyszerre megtisztelő és nagyon zavarba ejtő. Végül követem shizunt vissza a csúcsunk tetejére, ahol szembe találkozunk a Démon Klánnal és akkor meghallom az eltéveszthetetlen csengők hangját.

【Sha Hualing. A Démon Klán újonnan kinevezett szentséges démonúrnője.】Hallom meg a kurva rendszer hangját, ahogy bemutatja nekem a nőt.

"Helló cicababa démon!" Üdvözlöm magamban a lányt, de persze mivel most jó kis tanoncot kell játszanom így morcosan nézek rá, egészen amíg észre nem veszem valaki tekintetét magamon. Mikor pedig odanézek meglátom shizunt. "Hát ez meg mit bámul?" Gondolkodom el, de jövendő béli asszonyom dumálni kezd, úgyhogy hamar elterelődik a figyelmem.

"Te anno is ekkora kurva voltál?" Kérdezem magamban, ahogy hallgatom, amint a lány mézesmázosan beadja, hogy nem akartak semmi rosszat és hogy csak beszélgetni akar, meg összemérni a képességeiket a miénkkel. "Oh, igen pont ezért vettem el. Hiába egy kurva, de csini a pofija!" Jegyzem meg magamban, de a következő, amire figyelmes leszek, hogy shizun már bele is kezdett az első párbajba.

"Hogy a fenébe csinálja, hogy lenyűgözőbb, mint legutóbb volt?!" Háborodok fel meglepetésemben, ahogy a férfi mozdulatait figyelem és mikor nyer még el is mosolyodok. A félkarú démon amúgy is megérdemelte, amit kapott. Hirtelen azon kapom magam, hogy shizunt nézem, aki aggódó és talán sajnálkozó szemekkel néz felém.

"Már megint miért néz engem? És mi ez a tekintet? A fejére esett egy szikla a barlangban, vagy mi? A legutóbb elég lelkesen küldött majdnem a biztos halálba."

【Luo Binghe-nek részt kell vennie a párviadalon. Itt ismerkedik meg a két női főszereplővel. A történetszál nem változtatható.】Csicsereg a kurva rendszer, én pedig majdnem megforgatom a szemem. Akkor se tudnék változtatni a történetszálon, vagy mi a rákon, ha akarnék. Ha shizun azt mondja harcolok, akkor nekem harcolni kell. Azért van annyi gerinc bennem, hogy nem hozok szégyent a saját klánomra. Amúgy apropó shizun, még akkor is őt nézem, mikor a csinibaba démon bejelenti, hogy ő következik. Magamban már várom, hogy megjelenjen az újabb női alak és nem kell csalódnom alig, hogy shizun felteszi a kérdést az égből megjelenik előtte az eltakart arcú nő.

【Az Égig érő Hegység Klánjának legszebb tanonca. A Tündér Csúcs rangidős tanítványa. Liu Qingge húga. Liu Mingyan.】Ajándékoz meg az amúgy már ismert információkkal a kurva rendszer. Mikor a két csaj elkezd harcolni, én összefonom magam előtt a karjaim és unottan nézem őket.

"Legutóbb észre se vettem, de ezek már itt jobban el voltak foglalva egymással, mint bárkivel maguk körül." Forgatom meg a szemem, de azért kíváncsian nézem, ahogy táncikálnak, egészen amíg észre nem veszem, hogy egy szempár megint engem néz.

"Shizun? Miért néz folyton engem? Főleg, amikor csinibaba meg tüncimünci táncol az orra előtt?" Kérdezem magamban, de a kurva rendszer megint nem hajlandó válaszolni a kérdéseimre, így csak találgatni tudnék, azonban erre meg időm nincs, hiszen a nőim befejezték a csatát. Ahogy legutóbb, most is csinibaba démon nyert és megint belekezdett a kis mondókájába, hogy milyen veszélyes lesz az utolsó párbaj. Látom, ahogy shizun vállai megfeszülnek, de én csak fújok egyet. Tudom mi fog jönni, úgyhogy leengedem a kezeim és lelkiekben már felkészülök, a "Most mutasd meg milyen jó vagy Binghe!" kifejezésre és még a vállaim is megmozgatom. Ám a várt mondat sosem jön, helyette shizun nyugodt hangon szólal meg.

- Garantálhatom, hogy akár győz, akár veszít, ez a személy lesz a végzeted. - Mondja.

"Ezzel nem vitatkozom. Csak azt tudnám honnan vette?" Jegyzem meg magamban, mikor a férfi felém fordul és rám mutat a legyezőjével.

- Luo Binghe. - Mondja ki a nevem. Tekintetében magabiztosság csillog, mintha ugyanúgy tisztában lenne vele, hogy nyerni fogok, mint én. - Lépj elő! - Húz ajkaira egy félmosolyt, amit én halványan viszonozok is.

"Itt az ideje démont verni!" Lelkesedem és lépek előre, ahogy shizun kérte.