9. Hogy mi?

559 65 8
                                    

Lelkiekben már felkészültem a végzetemre, mikor hirtelen hatalmas dörrenést, majd csattanást hallok és mikor kinyitom a szemem azt látom, hogy a démon egy gerenda alatt nyög. Pár pillanatig szó szerint csak pislogni tudok, semmi sem jut el az agyamig.

"Ez meg mi a fasz volt?!" Pislogok hatalmasakat. Azonban akárhogy erőltetem az agyam nem jutok semmire. "Ennek semmi értelme? Nem is esik az eső, hogy eshetett a fejére a gerenda?" Próbálom megerőltetni az agyam hátha rájövök valamire, de egyszerűen nem akar kattogni.

"Vagy shizun lett volna?" Támad egy vad ötletem, de azonnal el is vetem. "Kizárt, még mindig rajta van az energia fojtó kötél, de akkor mégis mi lehetett ez?" Morfondírozom és most még a kurva rendszer sem akar segíteni, hogy megoldást találjak. Ez is mindig a legjobb pillanatot választja arra, hogy eltűnjön. Persze, olyankor nincs sehol, mikor szükség lenne rá. Bezzeg, amikor a hátam közepére se kívánom azonnal ott van.

Végül az térít észhez, hogy az asszony rám dől. Gratulálok neki elájult. Ekkor döntöm el, hogy nekem elegem van, úgyhogy megpróbálok kiszabadulni a kötelek fogságából. Nem kis megelégedésemre hamar rájövök, hogyan kell eloldani a kötelékeim.

"Hehe, tipikus. Pocsékul kötnek csomót." Mondom magamban és most kivételesen örülök neki, hogy itt még nem reguláztam meg a démonokat. Ha most a saját világomban lettem volna nagyobb lett volna a gond, ott már tudtak csomót kötni, egyesek jobban mint mások. Itt viszont úgy tűnik ilyen miatt nem kell aggódnom. "Istenek áldják a gyenge elméjű démonokat!" Jelentem ki magamban diadalmasan és állok fel.

Látom, ahogy a démonnő megint shizunhoz fordul és hozzá illő stílusban beszélgetni kezd. Komolyan nem tanulta még meg, hogy abból csak rosszul jön ki, ha jár a szája? Mivel tisztában vagyok vele, hogy jelenleg hála a kurva rendszernek nem sok haszna van annak, ha én szabad vagyok, így muszáj cselekednem.

Csendben elosonok a nő mellett és csak a szemem forgatom, hogy észre se vett. Most tényleg így akarják átvenni a hatalmat az emberek felett, hogy még az ilyen kis dolgokat sem veszik észre? Minden esetre én most csak jól jövök ki az esetből, hiszen észrevétlen tudok az mögé az oszlop mögé kerülni, ahova shizunt kötözte.

"Borzalmas munka." Fintorodom el a csomó láttán, de azért azonnal ki is kötöm.

- Én a helyedben hátra fordulnék és megnézném, hogy nem hiányzik-e valaki. - Szólal meg shizun, nekem meg el kell mosolyodnom a helyzet iróniáján, de legalább nem csak én vettem észre, hogy a démonnő komplett idióta. Amint az elfordul, én kilépek az oszlop mögül, így mikor visszanéz felénk, már látja, hogy a foglya kiszabadult, aki annak rendje és módja szerint repülni küldi.

"Lehet, hogy szemétláda vagy, de azt nem tagadom, hogy nagy a hatalmad." Vallom be magamban, ahogy a falon keletkezett lyukat bámulom.

- Ne feledd, ha meg akarod az embereket védeni néha ölnöd is kell. - Magyarázza shizun, én pedig csak bólogatok mögötte, nem mintha nem lennék ezzel már így is tisztában.

- Shizun nem haragszol, ha a tanoncod megkérdezi... - Kezdek bele, de félbeszakít.

- Azt akarod kérdezni, hogy mit tettem volna, ha a gerenda nem szakad le? - Pillant felém.

"Nem. Azt, hogy miért nem tudtál kiszabadulni ilyen egyszerű csomókból? De ez a kérdés is megteszi." Döntöm el magamban, azért lehet, hogy a kurva rendszerem nem díjazná, ha szemtelen lennék a férfivel.

- Talán engem okolsz? - Hallom meg a kérdést.

- Nem. Megtiszteltetés lenne, ha a tanoncod életét adhatná érted. - Vágom rá azonnal, de ökölbe kell szorítanom a kezeim, hogy ne hányjam el magam. Néha nem értem, hogy tudok ilyen érzelgős maszlagokat kinyomni magamból.

- Akkor had áruljam el, hogy bármi történjen is velem, téged nem érhet semmi baj. - Mondja és fordul az irányomba.

"Hogy mi az anyád van?!" Blokkolok le.

- Ebben biztos lehetsz! - Fogja meg a vállam.

"Ez mi a kurva ég!" Pánikolok be. "Ez, én ezt nem értem! Shizun sose volt ilyen! Ez mi a rák?!" Forognak a gondolatok a fejemben.

- Shizun... Én... - Kezdek bele, de igazából halvány fogalmam sincs, hogy mit akarok kinyögni.

- Elég. Menj nézd meg a shijie-det. - Ahogy kiadja a parancsot, én meg mozdulok is. Ezt legalább értem, ezt meg tudom csinálni. Aztán majd később foglalkozom vele, hogy shizun miért viselkedik ennyire nem shizunhoz illő módon. Szerencsémre, vagy inkább pechemre az asszonynak semmi baja sincs és gyorsan magához is tér.

Nekem azonban nincsen türelmem hozzá hogy most vele foglalkozzam. Amúgy is össze vagyok zavarodva, még csak az kellene, hogy ez elkezdjen itt nekem hálálkodni, hogy életben van. Így inkább úgy döntök, hogy a csaj helyett azzal foglalkozom, hogy összeszedjem shizun ruháit, majd a hozzá lépek.

- Shizun... A... A ruhái. - Fordítom el a fejem, mert a végén, ha tovább nézem azt a kikandikáló vállát, még olyat teszek, ami nagyon nem illik egy tizennégy éveshez. Szerencsémre az istenek kivételesen meghallgattak így a shizunom átvette tőlem a ruháját, majd miután mindent elintéztünk ebben a tetves kisvárosban visszatértünk a klánunkhoz, vagyis először a Kupola Csúcsra. Némán figyelem, ahogy shizun jelentést tesz a klánvezérnek.

"Csak nekem tűnik úgy, vagy shizun tényleg sokkal boldogabb, mint általában lennie kellene?!" Teszem fel magamnak a kérdést, azonban természetesen egy szót se mondok ki ebből. Nem kell nekem, hogy hülyének nézzenek. Már pont azon kezdek el gondolkodni, hogy mit fogok csinálni, ha visszaérünk a Tiszta Nyugalom Csúcsra, mikor valami érdekeset hallok meg.

- Szeretnék három évre visszavonulni csendben meditálni. - Shizun szavaira meglepetten pislogok.

"Oh, már ott lennénk, hogy eleszi őt a nyavalya a barlangokba?!" Gondolkodom el mikor eszembe jut, hogy a Halhatatlanok Szövetségének Tanácskozása előtt shizun ott is elment meditálni, ahonnan én jöttem. Ez pedig azt jelenti, hogy most kerek három évig megszabadulok tőle. Három évig elkerülöm az idióta tanonctestvéreim és arany életem lesz.

Ennek örömére, amint visszatérünk a saját Csúcsunkra el is ruccanok egyet edzeni. Vagyis valami olyat csinálni, mert ez a kurva rendszer nem hagyja, hogy rendesen edzek, mert még nincsenek feloldva a képességeim, vagy mi a rák az, amit folyton kajabál, mikor megpróbálok normálisan edzeni.

- Laza hát, lejjebb a súlypont! Engedd le a csuklód! Vezesd az erődet a kardba! Ne a testedre figyelj, hanem az elmédre! Gondolkozz, mielőtt lecsapsz! A mozdulatod legyen szélsebes! Felejtsd el a kardot! Ürítsd ki az elméd! - Hallom meg a hangot és meglepetésemben, majdnem kiejtem a kezemből a kardomat, de végül sikerül befejeznem a mozdulatsort.

"Ebbe meg mi ütött, hogy tanácsokat ad?" Kérdezem magamtól, de a számon ki már csak köszönet jön.

- Tessék! Vedd el! - Húz elő egy füzetet, amit én át is veszek.

- Mentorom, miért adsz nekem új jegyzeteket? - Kérdezem, mikor elolvasom a feliratot.

- Kicsit más a testfelépítésed, mint a többieknek. A rendes jegyzetek neked nem lesznek jók. - Fordul el tőlem, aminek nagyon hálás vagyok, mert szerintem most úgy nézek rá, mintha még egy fejet növesztett volna.

"Mi az anyám ez a baromság?!" Hápogok magamban.

- Gyakorolj sokat, amíg meditálok. - Mondja és indul el.

- Köszönöm, mentorom. - Válaszolok, majd beleolvasok a könyvbe, de majdnem elejtem, mikor meglátom a tartalmát. - Kézzel írta?! Nekem?! - Tátom el a számat.

【Gratulálunk! Különleges tárgy megszerezve: Pontos kultiváló jegyzetek. +200 pont. Jelenlegi pontok száma: 345 pont. A jegyzetben szereplő kultivációs képességek feloldva.】Hallom meg a kurva rendszer hangját, ami arra késztet, hogy a szemeim is kitáguljanak.

- Shizun segített nekem? - Motyogom magam elé és nem tudom mit kezdjek ezzel a felfedezéssel.

Önpusztító RendszerTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang