Szárnyakat adsz - Max Verstappen ✔️

10.

Másnap találkoztunk még egy-két ügyben. Max nagyon másnapos volt. Vagy nagyon jól érezték magukat Kate-el, vagy nagyon rosszul. Bár a hangulatából kiindulva inkább rosszul. Ezt be kell valljam, hogy nagyon, de nagyon mélyen elégedettséggel töltött el.

A továbbiakban a közös munka heteken keresztül viszonylag gördülékenyen ment. A feszültség folyamatosan a levegőben volt, de próbáltuk elnyomni és csak a dolgunkat végezni. Bár enyhült a kellemetlen hangulat közöttünk, az erős távolságtartás megmaradt.

Mindeközben az érzelmeim egyre inkább frusztráltak. Az volt az egészben a legrosszabb, hogy nem akartam vele tölteni az időmet, de valójában nagyon is ott akartam vele lenni. Ez a kettős érzés eszméletlenül idegesített. Mi a francért akarok azzal az emberrel lógni, aki megsértett? És amúgy is csak az eredményei kellene, hogy érdekeljenek. Ez a folyamatos vívódás kísért végig heteken és futamokon keresztül.

Azzal nyugtattam magam, hogy valószínűleg újra össze fogunk veszni és akkor majd a haragom elfeledteti ezeket a kósza érzelmeket. Másrészt eddig nagyon szoros a verseny Hamilton és Max között, de talán mégis az utóbbi az erősebb. Így ha megnyeri Verstappen ezt az évet, akkor ott is hagyhatom végre ezt az embert és ezeket a zavaros gondolatokat.

Hollandia előtt volt egy nagyon kényelmetlennek ígérkező feladatunk. Még az év elején leszerződtünk egy pilóta és segédje videóra a Sky Sports YouTube csatornájára. Perez és Max csaptak össze és a csapatvezetés megkért, hogy én és Aria legyünk a segédek, ne a mérnökeik.

Ezzel akarták üzenni a nagyközönségnek, hogy a kapcsolatunk makulátlan azzal a személlyel, akivel ez minden volt, csak makulátlan nem.   Az odaúton is kínos volt négyesben autókázni, de mi lányok inkább el voltunk egymással foglalva, míg a fiúk beszélgettek.

Ahogy odaértünk, várakozás közben egy film ment a tv-ben, amit a kamera-szett beállításáig néztem is. Nagyon meghatott a jelenet, ahol két barát a zuhogó esőben a tenger közepén beszélték meg a sérelmeiket. Könnyeket is csalt a szemembe, amit Max meglátott és egy lágy mosolyt eresztett meg felém. Hosszú idő óta az első pozitív mozzanatunk.

Majd mikor elkezdtük a fiúk között egyből kialakult a rivalizálás. Mindketten nyerni akartak, hiszen versenyzők. Igazából én sem akartam beégni, így komolyan vettem a kihívást.

Első körben egy kvíz volt a Formula 1 történetéről. Elég penge volt a kis csapatunk, mindketten tájékozottak vagyunk a témában, ezzel szemben Aria-t kicsit sem érdekli ez a sport, míg én szerelmes vagyok belé. Őt tényleg csak Sergio útjának egyengetése foglalkoztatja.   Ezt a kört simán megnyertük.

Természeten a kamera előtt a legnagyobb harmóniát sugároztuk magunkból. Egy Oscar-díjat igazán kaphattunk volna. De azért a kamerán kívül is elengedtünk egy pacsit.

A következő feladat elég nagy gyomorideget okozott másodpercek alatt. A feladatban bekötötték a szemem és körbe kellett mennem a holland pályán Max irányítása mellett. Természetesen nála is voltak pedálok, de ezt csak pontlevonás árán használhatta. Az nyert, aki hamarabb ment körbe a pályán.

Amíg Aria és Sergio bénáztak, előttem lepörgött az az eset, amikor Max megsértett ismertségünk első napján. Ez egy kis pánikot keltett bennem, féltem előtte vezetni. Amint beszálltunk mi is az autóba és még csak a kamerákat állították be, Max észrevette, hogy eléggé pánikolok. Biztatóan megsimította a vállamat és a szemembe nézett.

- Igazából nem vezettél olyan rosszul, mint ahogy mondtam. A világra voltam mérges, nem arra, ahogy vezetsz. Nem kell félned, bízz bennem. - neki is eszébe jutott az eset.