Number One...(BakuDeku)

21.fejezet

!!RENGETEG HIBA JELENHET MEG A STORYBAN A KÉPESSÉGEKET ILLETŐEN, UGYANIS ÉN EGY IDEJE MÁR NEM NÉZTEM BNHA-T. A TUDÁSOM A HARMADIK ÉVAD ELEJÉIG TART, TEHÁT A TÖBBIT PRÓBÁLTAM INTERNETRŐL SEGÍTSÉGET KÉRNI!!
⚠VÉR LEHET ELŐFORDUL MAJD⚠

-_-
Kacchannal éppen a leégett házuktól sétáltunk hazafele. A szokásosnál hűvösebb szél fújdogált, így a kezeimet összekulcsoltam magam előtt. A szőke fiú az égen lassan megjelenő csillagokat szemlélte. A tökéletes pillanatunkat egy robbanás zavarta meg, mi a város részéről jött.  Kétségbeesett sikoltások zaja zengett fel egyszerre. Reflexből használtam a képességemet és ugráltam a házak tetején. Mindenki szaladt amerre csak látott, nem foglalkoztam a megnyugtatásukkal, nekem azt kell elkapnom aki ezt az egészet okozta!

Nem kellett sokáig mennem, rengeteg bűnöző verődött csapatokba és gyilkoltak, raboltak, verekedtek...éppen ami jólesett nekik. Már jelen voltak a hősök, és tették a dolgaikat. Leguggoltam az egyik ház tetején és onnan szemléltem a káoszba fulladt esti várost.

-Az ilyen pitiáner gonoszokat valakinek irányítania kell.-Az állam alá helyeztem az egyik kezemet.-Az éppen legnagyobb banda képes csak erre, mert kisebb befolyással rendelkezőkre nem igazán hallgatnának....Shigaraki!-Egy győzedelmes mosollyal figyeltem a zűrt. Izgatott vagyok, mert végre véglegesen földbe döngölhetem! A sötétben világítottak a zöld szemeim, így néztem végig, hátha megtalálom Kiyokot...de hiába. ~Már csak meg kell tudnom merre lehet Handyman és a csapata.~

Nem kellett sokat várnom, ugyanis Toga kérlelése szólalt meg nem messze tőlem.

-Kérlek Shigarakiiii~ Menni akarok már!-A szőke lány hangok alapján nem bírt magával így siettetni akarta a tervet. ~Egyszer még meghálálom neked Himiko Toga, hogy hisztiztél ezen a fontos estén.~ Vigyorogva ugrottam közelebb az ellenfeleim csapatához. A ház tetején álltak és csak vártak a megfelelő pillanatra, vagy a megfelelő személyre. Lehetek annyira egoista, hogy azt tippeljem engem várnak.

Hol a fenében van a társam?! KIYIKOOO! Frusztrált tekintettem körbe, de sehol sem bukkant fel a fehér hajkorona. Időközben nyitottak egy portált és átléptek rajta egymás után.

-.-E/3 személy-.-

Izukunak nem maradt több ideje, gondolkodás nélkül ugrott a még nyitott portálba. Teljesen egyedül volt a csapat ellen, így a portálból kiérve megtámadta azt akit elsőnek megpillantott. A régi időkre emlékezve maga elé helyezte kezét és 10%-ot helyezett ujjába. A kontyos lány hátát találta el. A hallottak alapján pár bordáját eltörte, így  erőtlenül esett össze, a zöldike pontosan mellé ugrott és végig nézett az ellenségen. Twice volt az egyetlen kit nem érdekelt jelen pillanatban a csata, Toga mellé futott és ölébe helyezte a lány ájult testét. A szájából szivárgott a vér így a fiú minél hamarabb biztonságos helyre akarta juttatni. Midoriya a szeme sarkából figyelte a párocskát, de Shigaraki hangja felkeltette figyelmét. A kékes hajú férfi őrült nevetésbe kezdett.

-Már vártalak első számú!-Kiáltotta kitárt karokkal.-Minden embert miattad hoztam színre! Hát nem gyönyörű az égő házak látványa? A csodás kétségbeesett sikoltozások meg zene füleimnek! Imádom!-Izuku  szíve mélyén megszerette volna érteni mi kényszerítette erre az útra Shigarakit... de ez nem ebben a forgatókönyvben lesz lehetséges.

-Nem gondolod, hogy ennyi játék elég volt? Láttuk egymást megerősödni, egymás mellett voltunk, de most már meguntalak. Ideje a földbe tipornom téged!-Mondata végén zöld villámok csaptak fel a fiú körül, gyönyörű szemeiben fellobbant a harc lángja. A piros szemű gonosz oldalra döntötte a fejét ezzel jelzett a társainak, hogy menjenek a saját dolgukra.  Az első számú tehetetlenül nézte ahogyan mindenki más egy szó nélkül tűnik el a helyszínről, nincs mit tennie, Bíznia kell a többi hősben, hogy megbirkóznak a helyzettel... A két férfi egyszerre támadták meg egymást. Öklük találkozott a másik testével és nem mondanám túl finomnak az ütéseket. Izuku egyre nagyobb százalékban használta képességét, még Shigaraki is elővette titkolt tudását. Az eddigi legkeményebb harcuk volt ez. A kékes hajkorona tulajdonosa párszor megérintette az ifjú testét ezzel porrá zúzta a bőr felső részét. 

Kiyoko fülesét csatlakoztatta éppen a telefonjához mikor megérezte a város felől jövő robbanást. Az ablak felé kapta tekintetét és a lángokat látva megállította a buszt, csak annyit mondott a sofőrnek, hogy ha nem akar meghalni itt marad. A leggyorsabban mi kitelt tőle rohant, hogy megtudja a történteket. Útja alatt a kisebb bűnözőket elkapta és kikérdezte őket, teljesen összeállt a fejében minden. Egy ember volt a célpont. Midoriya Izuku, elfogása. Élve kell nekik, ha nem sikerül elkapni akkor a gyenge pontját kell megtudni. ~Sajnálatos módon nem tudják azt amit én, a tanítványomnak nincs gyengesége. Ő az eddigi legtökéletesebb hős!~Gondolta magában a fehér hajú és elégedetten elmosolyodott. Megkönnyebbülten futott tovább. Nem Deku megmentésére sietett, bízott a fiúban, ő egy valakivel akart megküzdeni. Dabival. Szemei megcsillantak a sötétebb utcákban és az izgalomtól remegő kezekkel távolította el a felesleges gonoszokat. Mivel nem volt bejelentett hős, így úgy gondolta nem lesz nagy baj, ha párat "véletlen" megöl...

Véres kezekkel lépett be egy újabb sikátorba.

-Már vártalak.-Szólalt meg egy mély hang a falnak dőlve és világító kék szemekkel nézve a bemocskolt lányt. Egy gondolat fogalmazódott meg benne. ~Magamnak akarom!~

Még Kiyoko tisztában volt azzal, hogy nem szabad harc közben zavarni Dekut, addig Bakugo nem. A szőke fiú Shigaraki arcába robbantva jelent meg a helyszínen. Haja meglibbent a szél hatása miatt, és megadta neki a tipikus hősies megjelenést. Magabiztosan vigyorgott miközben nézte a szenvedő ellenfelét, csak a fejét fordította Deku felé. A harag lángja lobbant benne amikor arra gondolt, hogy jobbnak tartják nála azt a fiút. Ennek nem így szabad lennie. Ő az erősebb, Deku csak utána van, és zöld szemeivel mindig őt figyeli! Most be kell bizonyítania mit tud, hogy visszakerüljön minden a helyére, és felélessze a régi lángot a zöldikében.

-Te nyomorék! Én is hős vagyok, világos?! Ugyanolyan erős, mint te!-Szavait a mögötte álló fiúhoz intézte, kinek lett volna pár példája mivel megcáfolja, de nem tett semmit, csak csendesen figyelte gyerekkori szerelmét. Nem tetszett neki, hogy itt van a baj közepén az a fiú kiért mai napig megdobban a szíve. Nem engedheti, hogy baja essen!

-Már csak te hiányoztál innen Bakugou Katsuki! Mind a két patkány itt van, de élvezetes lesz!-A gonoszok vezetője ragyogó szemekkel nézte prédáit, de leginkább a göndör hajút látta maga előtt. Még boldogabbá tette a tény, hogy a kis Kacchant is megkaparinthatja! Kezét maga elé nyújtva ugrott Katsuki felé, mellkasát célozta....

😈😈😈😈
Igen, most itt hagyom félbe.. csak, mert gonosz vagyok.. Mit szóltok  az E/3 személyes íráshoz? Pár ismerősömtől kaptam, hogy szerintük nagyon megy, szóval kipróbáltam. Várom a véleményeteket!<33
Tudom, hogy fejlődnöm kell, mert úgy érzem nem eléggé írtam le a dolgokat, de próbálkozok... És ez a rész sem lett annyira jó, mint reméltem, de ígérem mindent beleadok!
Nagyon sajnálom a kihagyást.
Hibákért bocsánat!