Szépek és Szörnyek

Kiút

Izzad a tenyerem, ahogy az épület oldalán a párkányról csüngök alá. Mary keze emiatt csúszni kezd az enyémből. Túl gyenge vagyok ahhoz, hogy felhúzzam magunkat. Valószínüleg két kézzel sem menne, nemhogy így eggyel. Sosem tartottam fontosnak, hogy a fizikai fittségemre is ügyeljek, mindig csak az agyamra koncentráltam. És most nagyon úgy néz ki, hogy meglesz ennek a böjtje.

Próbálom erősebben szorítani Mary apró kezét, már olyan szorosan fogom, hogy érzem, ahogy a csontok arrébb mozdulnak az ujjacskáiban. Még mindig nem mozdul. Szerencsére. Így legalább nem kell attól tartanom, hogy ijedtében kivergődi magát a fogásomból.

Lázasan próbálok megoldást találni, de tudom, hogy csak pár másodpercem van addig, hogy az izmaim feladják a küzdelmet. A következő pillanatban viszont erős ujjak kulcsolódnak a csuklóm köré, és valaki kíméletlen erővel visszaránt a magasság fölül. Szinte fel sem fogom, már át is húzott az ablakon, és a következő pillanatban a földre zuhanok. Ösztönösen vonom a mellkasomra Maryt, aki még mindig nem mozdul.

– Hé! – szólít meg a megmentőm. – Add át a gyereket, és akkor senkinek sem kell megsérülnie.

Önkéntelenül rá emelem a pillantásom. Hát persze. Még egy Paddington. Mennyi másolatot készítettek vajon Paddy emlékeivel? Ez itt velem szemben egyébként közel sem tökéletes, valószínüleg gyorsan dobták össze. A hangja semmiben sem hasonlít az igazi Paddyéra, és a módosítások közel sem értek még véget rajta. Inkább hasonlít egy gyártósorról leemelt nyers-adroidra. Az egészen biztos, hogy ő nem tudná megtéveszteni Maryt.

Tényleg, a kislány! Még mindig meg sem rezdül a karomban. A nyakához nyúlok, és kitapintom a pulzusát, majd az orra elé tartom a kezem, és megkönnyebbülve nyugtázom, hogy lélegzik. Érzem a légvételei melegét a tenyeremen.

– Mit művelsz vele? – követel választ a Paddington.

Nem felelek neki, csak mélyen a szemébe nézek. Arra vagyok kíváncsi, hogy védi-e jelszó, vagy bármi a tudatát. És legnagyobb döbbenetemre semmi. Mekkora felelőtlenség ez? Oké, nagyon ritka technológia az, amit én használok, csak egy maroknyi hacker képes arra, amire én is... Nem véletlenül annyira drágák a szolgáltatásaink, és nem véletlenül nem lépünk soha egymás lábára. Éppen emiatt a védelem is  nagyon drága ellenünk, mégis hihetetlennek tűnik, hogy éppen egy ekkora és ilyen illegális dolgokkal foglalkozó vállalat ne költsön erre.

Semmi perc alatt bent is vagyok az android fejében, és letörlöm róla Paddy programját. Nézni sem bírom, hogy próbál rá hasonlítani. Ha módom nyílik rá, az eredeti forrást is le kell törölnöm, hogy még egyszer ne tehessék ezt egy androiddal sem. Meg egyébként is... ne csináljanak ócska másolatokat egy valaha élt ember életéből. Ha Paddington Smith módot kapott android testben túlélni a halált, akkor igenis legyen ő az egyetlen.

Mary végre megmozdul a karomban. Mocorogni kezd, én határozottan fogom.

– Maradj! – szólok rá. – Még nem vagyunk biztonságban.

– Apa? – kérdezi, miközben az üres termet pásztázza. Látom, hogy egy pillanatra megállapodik a pillantása a Paddingtonon, de rögtön tudja, hogy nem az apja.

Nincs vesztegetni való időm, felkelek a gyerekkel, és elmegyek a letörölt Android mellett. Az nem csinál semmit, csak áll. Nincs személyisége, nincs benne semmi. Borzasztó érzés, hogy ezt tettem vele. Hogy bárki tehetne ilyet Paddy-val is, ha átjutnának védelmén. Ha ezt túléljük, kitalálok valamit, amivel megóvhatom ettől, fogadom meg többedjére.

A fejemben futó térképen megpingelem Paddyt. Ugyanabban a teremben találom, ahonnan kizuhantunk. Amennyire látom, még mindig küzd. De már nem csak a korábbi viszonylag jó másolat Paddingtonnal, hanem összesen három adroiddal, két másik típus is csatlakozott az elsőhöz azóta. Rákapcsolódok egy kamerára, hogy lássam, mi történik. És legnagyobb döbbenetemre egy live-streamre bukkanok. Ezek a rohadékok élőben közvetítik a harcot! Értem én, hogy ennyire hiányzott nekik – vagyis dehogy, olyanok ezek, mint a kutyaviadalok, jóérzésű ember ilyet nem csinál –, de mi ez, hogy alig jött ide újra, már közvetítik? Ennyire rosszul ment az üzlet nélküle?