[Eren Yeager] »Y/n Yeager«

611 18 11
                                    

🚨FIGYELEM!🚨
Ez a rész most sokkal durvább lesz mint eddig! Reader-chan ferde hajlamú, szóval sokszor elő fog fordulni öngyilkossági kísérlet! Ha itt maradtál, akkor jó olvasást!❤️

»reader szemszöge«

-Ne haragudj Mikasa, de mikor Eren leesett a lóról, én úgy szét röhögtem a belem.-fogtam meg már sírva nevetve barátnőm vállát.

-Nem csak te!-mondta nevetve Mikasa.

A mai edzés nagyon jó volt. Sokszor elnevettük magunkat, főleg akkor kapott el minket a röhögőgörcs, amikor Eren leesett a lóról.

-Nem vicces!-mormogta Eren.

-De.-mondtam nevetve.

Ezt a napot semmi és senki nem ronthatja el. Reggel azt hittem hogy ugyan olyan fárasztó napunk lesz, de nem. Tévedtem. Eszméletlen jó volt.

A többiektől mikor elváltam, alig vártam hogy haza érjek, és mindent elmondjam szeretett barátomnak, Levi-nek. Levi-vel már egy éve vagyunk együtt. Nagyon szeretem ezt a férfit. Ő volt a fény az alagút végén. Ezt hogy kell értelmezni? Egy évvel ezelőtt teljesen összevoltam esve. Alig voltak barátaim, kerültem az embereket és nagyon sokszor öngyilkosságot akartam elkövetni, mert nem akartam élni. De mikor Levi az életembe besétált, minden megváltozott. Több barátom lett, megszerettem az embereket és nem álltam negatívan semmihez. Levi-nek köszönhetem, hogy még mindig élek.

Amikor beakartam nyitni, zárva volt az ajtó. Előkerestem a kulcsot, utána boldogan beléptem rajta. A nappaliban sehol nem volt senki. Érdekes. Pedig Levi mindig boldogan köszönt, és vagy átölel szorosan, vagy csak szimplán nyom egy puszit a homlokomra.

-Levi!-szólítottam a férfit.

Nem jött semmi válasz. Mikor a táskámat leraktam a kanapéra, az emeleten meghallottam egy ismerős női kuncogást.

Nem akartam semmi rosszra gondolni. Biztos csak képzelődtem. Felindultam az emeletre, és abban reménykedtem, hogy Levi egyedül van bent a szobában. A szobánk ajtaja résnyire nyitva volt, szóval valamennyire beláttam. Amint megpillantottam magam előtt azt a szörnyű látvány, szívem teljesen szilánkokra tört. A könnyeim elkezdtek megállás nélkül folyni, a végtagjaim is remegtem. Ez nem lehet igaz.

A látványt senkinek sem kívánom. Levi durván magáévá tette Petrát, aki nevetve, sikoltozva és nyögve mondogatta Levi nevét.

Nem kellett több, berontottam a szobába, és azonnal elváltak egymástól. Petra sokkolva magához szorította a takarót, Levi közben a nadrágot húzta vissza magára.

-Ez meg még is mi a fasz?-kérdeztem idegesen, közben folytak a könnyeim.

-Y/n, meg tudom magyarázni!-fogta meg az arcom Levi.

-Ne merj hozzám érni!-csaptam pofon a férfit.-Mióta tart?-a férfi csak csendben szemlélte a padlót. Ránéztem Petrára, aki teljesen sokkolva nézett vissza vörös szemembe.-Mióta tart Petra?

-F-fél éve.-felelte lehajtott fejjel.

-Fél éve. Hm, azt az állat.-mondtam.-Tudjátok mit, baszódjatok meg mind a ketten. Levi te még plusz rohadj is meg! Végeztem veled!

-Y/n, de hallgass meg!-fogta meg a karom.

Kirántottam a karom kezei közül, és hátra sem nézve, kimentem a szobából. Vissza vettem a cipőm,f elvettem a táskám, és elindultam Hangeh-oz. Szerintem ha ezt Hange megtudja, kiherélteti Levi-t.

»Time skip«

Leszedtem a felszerelést, amit a dobozok tetejére tettem. Odaálltam a fal szélére, és vártam a megfelelő pillanatot. Most ebben a pillanatban le akarok ugrani. Két nap eltelt amióta szakítottam Levi-vel. Ebben a két napban már ötször akartam véget vetni az életemnek, de vagy Hange akadályozta meg, vagy Eren. Most senki sincs itt, aki megakadályozna. Kitártam a kezem, és amint megéreztem a hideg szelet, vissza emlékeztem arra a mondatra, amit Eren mondott nekem tegnap.

Attack on titan - OneShot (TELJES ÁTÍRÁS ALATT)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora