Attack on titan - OneShot (TELJES ÁTÍRÁS ALATT)

[Marcel Galliard] »Gitár óra«

Virag_666 kérésére. Remélem tetszeni fog.❤️

»reader szemszöge«

Izgatottan vártam már az utolsó óra végét. Péntek is van, de ez most jelenleg nem foglalkoztat. Mellettem a barátnőm, Pieck, mosolyogva néz, mivel tudja, hogy miért vagyok ilyen. Órák után ahhoz a fiúhoz megyek gitár órára, akibe szerelmes vagyok. Nagy cucc ez az egész, nekem pedig nagy lépés, mivel voltam olyan bátor, hogy rá kérdezzek evvel a dologgal. Így is szeretnék gitározni. Most itt a lehetőség.

Amint ki csengettek az óráról, már pakoltam is össze a cuccaim. Hiába beszélt még a tanár. Felpattantam a székről, és se szó, se beszéd kimentem a teremből. A tanár nem szólt utánam, de Pieck sem. Olyan levakarhatatlan mosoly volt rajtam, amit még egy rossz cselekmény sem tudna olyan könnyen le mosni rólam. Miközben mentem az öltözőbe, felnyitottam a telefont. Egy SMS fogadott, amit Marcel írt nekem egy órával ezelőtt.

"Szia, Y/n. Mégsem együtt megyünk haza, mivel a hetedik óránk el maradt, így egyedül kell hozzánk eljönnöd. De nincs mitől félned, tudod hol lakunk. :D„

Kicsit szomorú lettem, hogy egyedül kell mennem, de hát igaza van. Nincs mitől félnem. Vissza írtam azért neki, nehogy bunkónak tűnjek.

"Bocsi, csak most lett vége az utolsó órámnak. Át veszem a cipőm, és már megyek is!„

Amint át öltöztem, kimentem az ajtón, és Marcel háza felé vettem az irányt. Tizenöt percembe telt, de nekem két órának tűnt. Ez van, amikor vársz nagyon valamit. A telefonomon megnéztem a házszámot, és pont a ház előtt álltam, amit én kerestem. Benyitottam a kapun, és egészen a bejárati ajtóhoz sétáltam. Kopogni akartam, de Marcel öccse kirántotta. Majdnem nekem szaladt, ha nem fordul felém. 

-Jaj, szia Y/n!-köszönt kedvesen.-Öhm, Marcel bent van a konyhában. Nyugodtan menj be. Anyánk örülni fog neked.

-Rendben, Porco. Pieck-hez mész?-vigyorodtam el.

-Igen. Most írta, hogy indul. Azt is írta, hogy hogy el szaladtál.-nevetett fel.

-Tudod jól, hogy miért.-pirultam el.

-Marcel is.-mondta.

Mások most nem értenék ezt a választ, de én igen. Arra akar kilyukadni, hogy Marcel is ugyan úgy belém van zúgva. Porco lepacsizott velem, én pedig bementem a házba. Levettem a cipőm, erősen megfogtam a táskám váll részét, és besétáltam a konyhába. Marcel édesanyja mellett állt, és az ujjával kóstolta a süteményt. Amint köszöntem. Mind a ketten hátra néztem. Édesanyja mosolyogva biccentett, Marcel pedig megmosta a kezét, és a lépcsőhöz indult. Fejével biccentett, hogy menjek utána. A második emelethez értünk, ahol aztán a szobájába vezetett. Megéreztem azt a kellemes férfi parfüm illatot, amit mindig magára tesz, ha suliba megy.

-Csüccs le!-mondta.-Kérsz esetleg vizet, teát vagy kávét?

-Víz jó lesz.-feleltem.

-Rendben. Akkor hozom.-mondta, és kiment a szobából.

Fel álltam, és körbe néztem a szobájába. Az egyik sarokban voltak a hangszerek. Dob, basszus, rock és a klasszikus gitár. Tényleg imádja a zenét. De szerintem Porco sem lehet különb. Amint hallottam a kilincs hangját, vissza ültem az ágyra. Mosolyogva oda adta a poharat, amibe bele ittam. Ivás után letettem az íróasztalra.

-Melyikkel szeretnél megtanulni?-kérdezte, közben oda ment a hangszerekhez.

-A klasszikussal. Annak ilyen nyugtatóbb hangja van.-vakartam meg a tarkóm.

-Ismerős. Én is így voltam vele.-mosolyodott el.

Letettem a táskám, és leültem az ágyra. Marcel kezembe tette a gitárt, ő pedig mellém ült. A tartását már tudtam, így avval nem kellett foglalkozni. Már csak az ujjaknak a helyét kell megtanulnom.

Már a sokadik próbálkozás után sem tudtam, hogy hogyan kéne az ujjaimat használni. Marcel látta, hogy mennyire be stresszeltem, így mögém ült, és előre nyúlt. Lélegzetét tarkómnál éreztem. Kezével megfogta kezem, és úgy kezdtem el gitározni. Remegtek a kezeim, de ő nyugtató szavakkal próvált megnyugtatni. Ez sikerült is.

Amikor már ment a gitározás, éreztem, hogy Marcel megcsókolja a tarkóm. Hirtelen felpattantam, de a kezemben volt a gitár.

-M-mi volt ez?-vörösödtem el.

-Ne haragudj, Y/n!-állt fel.

Láttam rajta, hogy nagyon röstelli. A falnak döntöttem a gitárt, és Marcel-hoz mentem. Megfogtam az arcát, és egy csókba hívtam. Nem lökött el magától, hanem megfogta a derekam, és közelebb húzott. Megnyalta az alsó ajkam, ami azt jelenti, hogy bejutást kér. Meg is adtam neki. El csendesült a világ. Csak néha-néha a csók hallatszott. Karomat nyaka köré fontam, és fejét közelebb húztam.

Amikor elváltunk a csókban, csillogó szemekkel néztem rá. Ő megsimogatta az arcom, és nyomott egy puszit a homlokomra.

-Szeretlek, Y/n!-mondta mosolyogva.

-Én is szeretlek, Marcel!-mondtam elvörösödve.

Ezek után még gyakoroltam a gitározást. Egészen este fél hétig voltam náluk. Édesanyja csomagolt süteményt, hogy vigyem haza a szüleimnek. Nagyon örülni fognak. Porco megint úgy rontott be az ajtón, hogy majdnem le oroztam a fejét.

Másnap kint a parkban elmeséltem mindent Pieck-nek. Még nálam is boldogabb volt. A két legjobb barátnő együtt van a két Galliard testvérrel. Pedig ez nem is volt össze beszélve. Amikor össze jöttem Marcel-al, én lettem a legboldogabb ember. Ezt semmi sem ronthatja el.