A csodadoktor

a csodadoktor - 61.rész - Eylül és Doruk hazatér

Másnap reggel Eylül és Doruk együtt ébredtek Doruk hotelszobájában.

- "Jóreggelt..." - mondta álmos hangon Eylül.

- "Jóreggelt szerelmem..."

- "Mit gondolsz? Ma hazamenjünk?" - kérdezte boldogan Eylül.

- "Igeeen.❤️ Meg is veszem a jegyeket." - mondta Doruk, és a telefonjáért nyúlt.

- "Jó... Én pedig felhívom Fermant."

Eylül kikelt az ágyból, és Ferman számát tárcsázta.

- "Jóreggelt!" - vette fel Ferman.

- "Neked is! Azért hívtalak ilyen korán, mert szólni szeretnék, hogy ma este hazamegyek..."

- "Tényleg???"

- "Igen. És arra gondoltam, esetleg kijöhetnél értem a reptérre..."

- "Igen, igen megyek!! Sőt, Basak asszony itt lesz délután, arra a rövid időre itthonmarad a gyerekekkel, és Beliz is jöhetne velem..."

- "Remek! Az csodás lenne. Ha meglesz a jegyem, és elküldöm SMS-ben pontosan melyik géppel megyek."

- "Az okés... De a reptéren hol várjunk téged? Gyerünk Eylül Eryiğit, mostmár mondd el, hogy hol vagy... Nincs menekvés..." - mondta gonoszan Ferman.

Eylül felnevetett.

- "Te tényleg azt hiszed, hogy sarokba szoríthatsz? Amiért ilyen gonosz vagy, csak azért sem mondom el... Este jöjjön Tanju is, ő tudni fogja, hogy hova kell jönnötök értem... 😈"

- "Hogy mi??? Tanju???"

- "Puszi! Este találkozunk!!" - mondta nevetve Eylül, és gyorsan letette a telefont.

- "Hát én ezt nem hiszem el..." - mondta halkan Ferman.

- "Mit nem hiszel el?" - kérdezte Beliz, aki addigra ébredt fel.

- "Eylül ma hazajön..."

- "De hát ez csodálatos!!"

- "Igen, nagyon hiányzik már..."

- "De akkor mit nem hiszel el?"

- "Hogy Tanju volt a beépített ember..." - motyogta Ferman.

- "Ferman, miről beszélsz? Milyen beépített ember?? Semmit sem értek..."

- "Eylül néhány napja mondta, hogy van itthon valaki, akinek elmondta, hogy hová ment... És, hogy magamtól sosem jövök rá, ki az..."

- "És Tanju volt??"

- "Tanju bizony."

Beliz felnevetett.

- "Szerelmem, a húgod az egyetlen ember a világon aki képes túljárni az eszeden... Orránál fogva vezeti a naaagy Ferman professzort!" - mondta kacagva Beliz.

- "Ez pontosan így van... És esküszöm, néha megijeszt, mennyire ismer..."

Eylül még mindig nevetett, miután letette a telefont.

- "Tényleg csak Tanjunak mondtad el, hogy hol vagy...?" - kérdezte meglepve Doruk.

- "Igen... Miért olyan meglepő...?"

- "Nem az... Csak fura, hogy ennyire megbízol benne..."

- "Nagyon rendes ember... Ti lehet, nem szeretitek annyira, de nekem sosem volt bajom vele. Meg lehet benne bízni. :) Jó ember, csak kicsit szigorú..."