A csodadoktor

a csodadoktor - 95.rész - Beliz exe

Miután Anil elment, még mindig ő maradt a téma.

- "Emberek, egy yachtra megyünk este! Istenien kell kinéznünk!!" - mondta mindenkinek Acelya.

- "Igaz igaz!" - helyeselt Nazli.

- "Ti kinek akartok tetszeni ennyire?" - kérdezte Ferman.

- "Senkinek..." - vágták rá a lányok egyszerre.

- "Lányok, tervezzük el, ki mit vesz fel!!" - mondta Vuslat.

- "Najó, én ezt nem hallgatom, Eylül, Doruk, Demir, menjünk, keressük meg Tanjuékat." - mondta Ferman.

- "Menjünk." - válaszolta Eylül, és elindultak.

Séta közben Fermant nyilván nem hagyták nyugodni az elmúlt percek történései.

- "Tényleg ennyire jól néz ki ez az Anil?"

- "Hát, valljuk be, nem csúnya. De nyilván ha valami ork lenne, nem lennél féltékeny, bátyám..."

- "Nem vagyok féltékeny!"

- "Dehogynem!" - vágta rá egyszerre Demir és Doruk.

- "Na jó... Csak egy kicsit... Miért ölelgette Belizt?"

- "Mert barátok...? De ne láss már bele többet, mint ami, Ferman, Beliz halálosan szerelmes beléd, van két gyönyörű gyereketek, és annyi mindent végigvittetek már együtt..."

- "Uff, igazad van..."

- "De... - kezdett bele Demir - Kicsit ellenszegülhetnénk ennek az Anilnak..."

- "Mire gondolsz haver?" - kérdezte Doruk.

- "Már szinte látom magam előtt, hogy a lányok divatbemutatót fognak tartani a yachton. Mi álljunk ellen..."

- "Ne öltözzünk ki nagyon?" - gondolkodott hangosan Ferman.

- "Ne. Sőt! Menjünk melegítőben, vagy valami hasonlóan laza szerelésben! Ne legyen már minden olyan marha tökéletes ekörül az Anil körül..."

- "Uh!!! Csináljuk meg! - mondta Ferman - Ti benne vagytok?"

- "Benne. Nem mintha bármelyik szép ruhám jó lenne rám..." - mondta Eylül.

- "Remek! Szörnyen fogunk kinézni! :))" - mondta Demir.

- "Drágám... - fordult Eylül Doruk felé - Menjetek előre Demirrel, keressétek meg Aliékat, és mondjátok el nekik az esti programot... Én még kicsit beszélgetek a bátyámmal..."

- "Jó rendben, sietünk!" - mondta Doruk, és megcsókolta Eylült, és elmentek Demirrel Tanju és Ali felkutatására.

- " Szóval Ferman..." - mondta Eylül.

- "Igen?"

- "Lenne itt még valami..."

- "Micsoda?"

- "Szerintem Beliz nem titkolni akarja, csak nem akarta a lányok előtt mondani neked..."

- "Mit?"

- "Amikor idejöttem, tudod jól, mennyire sokat beszélgettünk Belizzel... Aztán beleszerettem Dorukba, és sokszor tőle kértem tanácsot..."

- "És?"

- "És akkor mesélt nekem az első szerelméről... Anilnak hívták..."

- "Mi??"

- "Az egyetem alatt jártak is egy ideig... Azért szakítottak, mert Beliz Párizs után visszajött ide, Anil pedig ott akart maradni..."

- "Én ezt nem is tudtam..."

- "Ezért mondom..."

- "És ez az az Anil?"

- "Gondolom igen."

- "És te is láttad, hogy..."

- "Igen, nincs jegygyűrűje, láttam Ferman."

- "Mondjuk Beliznek sincs..." - sóhajtott fel Ferman.

- "De továbbra is azt gondolom, hogy nincs mitől tartani. Azért gazdag meg helyes ez az Anil, de a kanyarban sincs hozzád képest... :)"

- "Azt mondod?"

- "Azt bizony. És ezt nálam egy ember tudja még jobban, és az Beliz. Ne aggódj. :)"

- "Köszönöm. És azt is, hogy elmondtad."

- "Nincs mit megköszönnöd. De kérlek, ne viselkedj feltűnően féltékenyen este... Ha nagyon nem bírod Anilt, nekem szólj, azt mondjuk fáradt vagyok, és Dorukkal hárman, vagy akár ketten, hazajövünk."

- "Jó ötlet..."

- "Na menjünk vissza, nézd, Dorukék megtalálták Aliékat, menjünk vissza a házba, együnk valamit. :)"

- "Jóóó... De előtte... - mondta Ferman, és az ölébe vette Eylült és rohanni kezdett vele a többiek felé, majd amikor odaértek a többiekhez, ezt mondta - Ezt még muszáj volt, a kórházi ágyam mellett, hallottam, hogy ezt kívántad! :)"

- "És emlékszel..."

- "Hát hogyne, na emberek, menjünk fel a házba, együnk valamit!" - mondta a többieknek Ferman, majd megfogta Beliz kezét, és ők ketten elindultak elől.

- "Várod az estét?" - kérdezte Ferman.

- "Igen. Mindenki várja, szerintem nagyon jó lesz. Figyelj csak, most, hogy a többiek nem hallanak, lenne itt valami, amit tudnod kell még Anilról..."

- "Igen?"

- "Nos az egyetem alatt, mi egy pár voltunk. Bár nem tartott túl sokáig, mert a kórház miatt nekem vissza kellett jönnöm ide..."

- "Értem. Rendben van. :)"

- "De nem akarom, hogy kellemetlenül érezd magad... Anil már hosszú évek óta nem jelent többet számomra mint egy barát."

- "Ne aggódj, bízom benned. :) Viszont örülök, hogy elmondtad..."

- "Mindenképpen szerettem volna, ha tudod."

- "Köszönöm, kedvesem." - mondta Ferman és megcsókolta Belizt.

Ebéd után a fiúk még lementek napozni meg sétálni, a lányok pedig természetesen elkezdtek készülődni az estére.

- "Eylül, mit gondolsz, jó lesz így a hajam?" - kérdezte gondterhelt arccal Acelya.

- "Achi, nagyon szép vagy, szerintem jó lesz így. :)"

- "Tuti?"

- "Igen, de szerintem egyébként sem olyan fontos, mi lesz rajtunk, vagy hogy milyen a hajunk..."

Mellettük Beliz, Vuslat és Nazli beszélgetett.

- "Beliz, mondd csak, ennek az Anilnak van valakije?" - kérdezte Vuslat.

- "Tudtommal nincs."

- "Oh értem."

- "Miért kérded?"

- "Ah, csak úgy. Furcsa, hogy egy ilyen fickónak nincs barátnője vagy felesége..."

- "Tudjátok, mindig is rengeteget dolgozott, sosem volt túl sok szabadideje, és ezért egy nő sem tudott mellette sokáig megmaradni..."

A fiúk estefelé visszaértek, és elkezdtek ők is készülődni.

- "Lányok, szerintem menjetek előre, mi még eszünk, aztán átöltözünk és a yachton találkozunk." - mondta Doruk.

- "Biztos?" - kérdezte Beliz.

- "Persze." - válaszolta Ferman.

- "Na jó, mi már úgy is készen vagyunk... Akár előre is mehetünk..." - mondta Acelya.

A lányok szépen kiöltözve, full sminkben voltak, csináltak néhány képet, aztán elindultak...