A csodadoktor

a csodadoktor - 66.rész - A bébiszitterkedés

Ferman és Beliz már az étteremben ültek.

- "Szerinted minden rendben otthon?" - kérdezte Beliz.

- "Persze, teljesen biztos vagyok benne, hogy minden rendben megy..."

- "Hát én otthon nem ezt a magabiztosságot láttam rajtad kedvesem... - nevetett Beliz - Olyan voltál mint egy tipikus mindenért aggódó apuka.😂"

- "Csak éreztetni akartam velük, hogy nagy a felelősség.😌 De miért ne lenne minden rendben, az egyik orvosi egyetemet végzett, a másik pedig 20 éves koráig teljesen egyedül élt a nagyvilágban..."

- "Igaz... Akkor az a minimum, hogy mire hazaérünk, Leyla orvosi kifejezéseket fog mondogatni, Hakan pedig világ körüli útra indul!😂😂"

- "Azért ennyi ideig nem hagyjuk őket összezárva!😂"

Otthon eközben Doruk és Eylül már legalább 10 perce szerencsétlenkedett a pelenkával. Hakan össze-vissza mocorgott, és a srácok sehogysem tudták ráadni a pelusát.😂

- "Hakan, kérlek, az ég szerelmére, ne ficeregj már!!!" - magyarázott Doruk.

- "Mondd még el párszor! Biztos érti!  Szerintem udvariasan meg is köszöni majd a jótanácsot!😑"

- "Eylül, kérlek, ne idegesíts! Inkább találj ki valamit!"

- "Ahh... Nyugi, van egy ötletem!" - mondta Eylül, és egy dalocskát kezdett énekelni Hakannak, aki erre abbahagyta a ficergést, leállt, és csak Eylülre figyelt.

🎶- "Gyeeeerünk, Doruuuk, mooost csinááld!"🎶 - szőtte bele a dalocskába Eylül, mert Doruk teljesen lefagyott, amikor hallotta Eylült énekelni.

És sikerült is. A küldetés után Eylül még mindig a dalocskát énekelve felvette Hakant, és ringatni kezdte, aki erre szép lassan lehunyta a szemeit, és elaludt.

Eylül betette a nappaliban lévő hordozóba, kicsit még énekelt neki, és ringatta, majd mikor látta, hogy már mélyen alszik, nagyot sóhajtott.

- "Kicsim...😍" - mondta Doruk, még mindig teljes ámulatban.

- "Huh. Egyszer láttam, hogy Ferman így csinálta. Gondoltam, egy próbát megér." - mondta halkan Eylül.

- "Hihetetlen vagy." - suttogta Doruk.

- "Szerelmem..." - mondta Eylül, és majdnem elnevette magát.

- "Miaz?"

- "Te meg... Khm... Hogy is mondjam... Egy kis baleset történt a hadművelet közben... 😂" - mondta Eylül Doruk nadrágjára pillantva.

- "Mi?? Basszus... Észre sem vettük, hogy lepisilt...😑"

- "😂😂😂 Figyelj Leylára, én hozok Ferman szekrényéből egy nadrágot neked!😂😂"

- "Jó, de siess kérlek...😐"

Eylül felszaladt az emeletre, ahonnan hallani lehetett a kacagását.

- "Hallak ám!😡 Igyekezz!" - szólt fel Doruk halkan az emeletre.

Eylül kivett egy nadrágot a szekrényből, és levitte Doruknak.

- "Tessék. Vedd fel. - mondta Eylül Doruk kezébe adva Ferman melegítőjét, majd Leylához fordult - Hercegnőőm, gyere az ölembe!" - mondta, és felvette Leylát.

Doruk a fürdőbe ment átöltözni. Eylül pedig Leylához beszélt.

- "Látod Leyla drágám, Doruk bácsikád katona volt, de most mégis megsebesült...😂"

- "Nagyon vicces vagy, mondhatom." - mondta Doruk, kifelé jövet a fürdőből.

Az étteremben Beliz és Ferman nagyon jól érezték magukat. Egyszer csak Ferman SMS-t kapott, kezébe vette a telefont, és látta, hogy a húga írt neki.

"Jól vagyunk. Hakan alszik, Leyla is nemsokára. Ne aggódjatok, érezzétek nagyon jól magatokat.❤️"

Ferman az üzenet láttán elmosolyodott.

- "Eylül írt? Minden rendben?" - kérdezte Beliz.

- "Igen. Én kértem, hogy írjon. De minden rendben."

- "Látod, milyen ügyesek!😍"

- "Látom, azt tudom, hogy Eylül ügyes, de azt is látom, hogy Doruk ezerrel bizonyítani akar."

- "Szeretné, hogy elfogadd őt... Ez azért nagyon aranyos..." - ábrándozott el Beliz.

Otthon Leylának még vacsoráznia kellett az alvás előtt. Eylül megmelegítette neki a tejet, és szólt Doruknak, hogy hozza be a konyhába.

- "Itt is vagyunk!" - mondta Doruk, és leültette Leylát az etetőszékbe.

- "Gyere, Leyla, idd ezt meg szépen!" - mondta Eylül.

De Leyla megrázta a fejét.

- "Nem ezt szeretnéd?"

Leyla megint megrázta a fejét.

- "Mit adjunk neki?" - kérdezte Doruk.

- "Mm... Turmixolj le egy almát..."

- "Uh, jó ötlet, máris."

Pár perc múlva elkészült az almapüré. Doruk összekeverte, és egy kis kanállal Leyla szájához emelt.

Leyla elhúzta a fejét.

- "Leyla, kicsikém, ez alma, nagyon finom!" - próbálkozott Eylül.

De Leyla továbbra sem akarta megenni.

- "Ne csináld, kicsim, enned kell valamit..." - mondta szomorúan Eylül.

- "Van egy ötletem! - mondta boldogan Doruk - Gyerünk, adj nekem egy kanállal!"

- "Mi??"

- "Csak csináld! Bízz bennem!"

Eylül adott Doruknak az almából.

- "Mmm! Hát ez nagyon finom!! - mondta Doruk, majd mosolyogva Leyla felé fordult - Gyerünk hercegnő, most te jössz!"

Eylül nagyon meglepődött, ugyanis Leyla lelkesen nyitotta a száját, hogy a következő falatot ő kéri.

- "Haaammm!" - mondta Eylül, és Leyla boldogan enni kezdett.

- "Naaa? Mit szólsz??" - kérdezte büszkén Doruk.

- "Hm... Okos, nagyon okos..." - mondta Eylül.

Vacsora után Doruk elaltatta Leylát, Eylül pedig rendetrakott az időközben csatatérré alakult nappaliban. Mire befejezte a pakolást, Doruk is letette Leylát aludni, maguk mellé a kanapéra. Majd fáradtan ültek le mellé. Boldogan néztek végig az alvó apróságokon.

- "Uhh... Hát ez húzós volt..." - mondta fáradtan Eylül, és odabújt Dorukhoz.

- "Az biztos. Ez nagyon durva. Ferman és Beliz kész hősök, hogy ezt csinálják minden nap. Pedig ez még a jobbik eset, mert Hakan és Leyla nagyon jó gyerekek..."

Körülbelül egy óra múlva kinyílt az ajtó, Fermanék hazaértek.

- "Megjöttünk!" - mondta halkan Beliz.