A csodadoktor

a csodadoktor - 79.rész - Vacsora Tanjunál

Eylül és Doruk a srácokat és Belizéket áthívta magukhoz a vacsora előtt készülődni. A lányok lázasan nézegették a ruhákat, sminkeltek, ilyenek. A fiúk a nappaliban ültek, és videójátékoztak.🙃 Ferman a haját igazgatta a földszinti fürdőben, amikor Eylül berontott hozzá.

- "Áh, a lányok elfoglalták az egész emeletet, de nekem kell egy tükör!" - mondta idegesen, és befurakodott Ferman elé.

- "Nem, most én vagyok itt. Várj szépen a sorodra!" - mondta Ferman és megemelte Eylült, és kitette a fürdő ajtaja elé.

- "Ne idegesíts! Ferman, a hajad minden nap ugyan olyan, csukott szemmel is megcsinálod!" - mondta Eylül, és odébblökdöste Fermant.

- "Ahj, istenem, ilyenkor mit nem adnék, hogy öcsém legyen..." - mondta Ferman.

- "Menj már arrébb! Sajnálom, de húgod van! Úgyhogy hess-hess!"

- "Najó, elférünk ketten is, rendben?"

- "Rendben..."

Közben Acelya és Beliz lementek a fiúkhoz.

- "Srácok, ideje öltözni!" - mondta Beliz.

- "Én jó vagyok így!" - mondta lazán Demir, és meglobogtatta az egyébként foltos melegítőjét.

- "Nekem Nazli elhozta az öltönyömet." - mondta Ali, és ő és Doruk felmentek átöltözni.

- "Demir... Nyomás!" - mondta Beliz.

- "Én sajnos nem hoztam másik ruhát.🤷🏻‍♂️😇"

- "De én hoztam neked, te... Trehány..." - mondta dühösen Acelya.

Gülin is elkészült, lejött hozzájuk ő is.

- "Mehettek, szabad a pálya." - mondta.

- "Demir, menj már! Mindjárt indulnunk kell!" - mondta Acelya.

- "Ahj, jól van, megyek, megyek már..." - mondta Demir, és lajhártempóban elindult az emeletre.

Közben Doruk már el is készült.

- "De minek is kell így kicsípnünk magunkat...?" - kérdezte.

- "Mondjuk ezt én sem értem..." - mondta Ferman.

- "Vuslat kifejezett kérése volt... De egyébként nekem tetszik az ötlet, olyan ritkán van alkalmunk ilyen szépen kiöltözni... :)" - mondta Beliz, és odabújt Fermanhoz.

- "Biztos van valami oka..." - mondta Eylül, és Fermanra nézett, aki elmosolyodott. :)

Kb. fél óra múlva indulásra készen álltak.

- "És hová is megyünk?" - kérdezte Ali.

- "Öhm... Tanjuhoz..." - mondta óvatosan Eylül.

- "Mivan?? Tanjuhoz? - kérdezte Demir - Hát ezért kellett öltönyt vennem... Szerintem Tanju házában ez a szett a minimum..." - mondta és mind felnevettek.

- "Na gyerünk, induljunk!" - mondta Ferman.

Pontban 8-ra oda is értek. Akkorra ért oda Adil és Selvi is. A vendégsereg élén Ferman kopogtatott az ajtón.

Tanju nyitott ajtót, aki szintén szépen ki volt öltözve.

- "Jó estét! Gyertek beljebb!"

A kis csorda bement. Mindenki üdvözölte Tanjut és Vuslatot is, aki már természetesen ott volt. Kicsit fura is volt nekik, milyen otthonosan mozog a házban.

Asztalhoz ültek, és a pincér (??? igen, neki ilyen is van) hozta is a levest, és az italokat.

- "Azthiszem, illene néhány szót mondanom... - kezdett bele Tanju, és megemelte a poharát - Szóval nagyon köszönöm, hogy eljöttetek. Néhányan nehéz napokon vagyunk túl, ezért külön köszönöm, hogy ma velünk vagytok. Hálás vagyok." - mondta, és Eylülre nézett közben.