A csodadoktor

a csodadoktor - 80.rész - Buli

A vacsora után néhány csendes nap következett a csapat életében. Eda szinte teljesen el is felejtődött, minden kezdett visszarázódni a régi kerékvágásba. A lányok és fiúk két különböző csoportra szakadtak ugyanis megkezdődtek a lánybúcsú és a legénybúcsú előkészületei. Acelya és Demir szinte versengtek egymással, ki tud nagyobb bulit csinálni a barátaiknak. Egyik nap munka után, Acelya és Demir a büfébe hívtak mindenkit. A fiúk ültek Demirrel az egyik asztalnál, Acelya és a lányok nem messze tőlük egy másik asztalnál.

- "Na, emberek a helyzet a következő. Lesznek vicces kihívások, pia, zene, tánc, lányok... Minden!"

- "Demir... Azt vágod, hogy mind kapcsolatban vagyunk? Minek kellenek lányok, bulizhatnánk egy nagyot együtt a szerelmeinkkel..." - mondta Doruk.

- "De egy ünneprontó vagy! Ez lesz az utolsó estéd! Valld csak be, hogy csak Fermantól félsz!" - nyavalygott Demir.

Doruk kissé félve Fermanra pillantott. Természetesen Ferman elkezdett keménykedni kicsit.

- "Hallottad, múltkor Eylül azt mondta, bármit lehet azon az estén... Ez rám is vonatkozik, akár le is üthetlek. :)"

Mindenki felnevetett.

- "Na gyerekek, se verekedés, se lányok!" - mondta szigorúan Adil.

- "Igaza van..." - mondta Ali is.

- "Elnézést... De én vagyok a főszervező! - mutogatott magára Demir - Majd én tudom mit csinálunk!"

- "Bánom is én... Legfeljebb Ferman téged is lecsap..." - mondta higgadtan Tanju.

- "Amúgy mikor lettem én a csapat verőembere?? :D" - kérdezte nevetve Ferman.

- "Ti vagytok a nagy sportosak a testvéreddel együtt... Eylült mégse kérhetjük meg, hogy csapja le Dorukot..." - mondta Adil.

- "Jogos... Na jó, vállalom!"

- "Szóóóóval, vasárnap este, nálunk gyülekezünk, aztán éjjel bevesszük a várost!" - mondta diadalmasan Demir.

Eközben a lányok asztalánál...

- "Szóval... Sokkal jobb bulit kell csapnunk, mint mit a srácok el tudnak képzelni..." - mondta harciasan Acelya.

- "Hogy érted ezt?" - kérdezte Nazli.

- "Elmegyünk bárokba... Iszogatunk... Akár még fel is szedhetünk valakit...  :)" 

- "Bolond vagy, Acelya? Mégis hogy ismerkedjek?? 'Sziaa, nagyon tetszel, esetleg lenne kedved eljönni az esküvőmre?' ?! Vagy mit gondolsz?" - kérdezte Eylül.

- "Ne legyél már ilyen... Nyilván nem így!"- háborgott Acelya.

- "Esetleg Beliz bedobhatná magát... Szerintem első osztályú szöveg, hogy 'Szia... Beliz vagyok, vagy két gyerekem...' Vagy mi?!" - kérdezte Vuslat, mire a többiek felnevettek.

- "Najó, veletek nem lehet komolyan bulit szervezni..."

- "Nyugi, Achi, nagyon jól fogjuk érezni magunkat... - nyugtatta Eylül - Gondolj bele, a fiúknál ott csücsül majd az örökjózan Ali, a bátyám, aki mindenért mérges lesz, meg mondjuk Tanju... Már bocsi Vuslat, de ő nem az a bulizós típus..."

- "Ugyan, teljesen igazad van... :))" - mondta Vuslat.

- "Nálunk találkozunk vasárnap este, aztán meg sem állunk hajnalig!!!" - visította Acelya olyan hangosan, hogy még a fiúk asztalánál is hallani lehetett.

Eljött a vasárnap este. Lassan mindenki odaért Demirék házához, még mind együtt beszélgettek, közösen készülődtek az indulásra. Eylül kiment a teraszra szívni egy kis friss levegőt. Habár nem dohányzik, még délelőtt vett egy doboz cigarettát, gondolta a bulizáshoz jól fog jönni. Rágyújtott. Nyilván várta a ma estét, de szerinte jobb lett volna közösen bulizni. Azt hitte, egyedül van fent, de ekkor Ferman szólalt meg a háta mögül.