Mert megérdemled... ( Bakugou X Reader)

15. Rész

Mindkettőnk szája tátva maradt.

- Yuki a kurva életebe! - szóltam el magam.
- Jézusom minden oké? - szaladtunk hozzá.
- Todoroki...Todoroki dobott. - mondta zokogva.
Akkor esett le. Yukinak mindig is volt ide kulcsa, hiszen ha baj volt otthon náluk akkor ide jöhetett bármikor.
- Miért? - karoltam át.
- Azt mondta nem akarja az életemet tovább veszélyeztetni. Ma is megfenyegették. Ha kiderül, hogy együtt vagyunk...-
- Lehet te is veszélybe kerülsz. - fejezte be Akira. Magához húzta és hagyta, hogy a vállán kisírja magát.
- Mellesleg anya is elküldött otthonról...megint összevesztünk. - sírt tovább. Egyetértően megsimogattam a hátát.

Főztem neki meleg teát és engedtem egy forró vizet neki. Akirával lent voltunk a konyhába és az üzenetemet vizsgálgattuk.
- Esküszöm sehonnan nem rémlik ez a ronda kézírás. - dobtam le az asztalra.
- És te komolyan azt gondoltad, hogy én írtam? - nevette el magát Akira.
- Jólvan naaa...csak veled vagyok ilyen kapcsolatba. - nevettem el magam.
- Figyelj. Mivel semmi fenyegetés nincs benne így nem érdemes nagyobb ügyet csinálni belőle. Az egyetlen para dolog az egészben, hogy tudja hol laksz...ha egyáltalán neked lett címezve. - állt fel.
- Na itt az ideje, hogy elinduljak. - sétált kifele.
- Köszönöm Akira. - öleltem át majd elbúcsúztunk egymástól.

Felmentem Yukihoz. Ő már pizsamában volt.
- Jobban vagy drágám? - adtam oda a teát.
- Azt hiszem. -
- Hidd el visszafog térni hozzád. Szeret téged és gondolj úgy erre, hogy ezt azért tette mert biztonságba akar tudni. - simogattam meg.
- Nem érted [név]...én miatta aggódok...nem magam miatt. - nézett fel rám.
- Ohh...- mégszorosabban magamhoz öleltem. - Akira megfogja védeni azt mondta nekem. -
- Annyira rendes Akira...- mormolta majd elaludt.
Én betakartam és elmentem fürödni. Azon járt az agyam a tusoló alatt hogy ki írhatta még azt az üzenetet. Lehet ez Bakutól egy szerelmes levél? Mert élőbe nem meri megmondani, hogy szeret? Vagy...csak valóban félrecímezték volna? Igen valószínűleg félre címezték és összekeverték a házunkat valakivel.
Nyugodtan kivonultam és eszembe jutott amikor táborban Bakuról ábrándoztam a tusoló alatt. Eszembe jutott a mai veszekedésünk és ahogy utána kibékültünk. Elmosolyodtam majd visszamentem a szobámba ahol elnyomott az álom.

Reggel megint mentünk iskolába...Yuki teljesen le volt tőrve de tettem róla, hogy jól teljen a napja. Megígértem neki, hogy elmegyünk bulizni ma péntek este amihez a srácok is csatlakoztak...na meg természetesen az örök kedvenceim...Sasha és Ana.

- [név]! Bakugou! Gyertek ide! - hívatott minket ofő. - Azt kell mondjam a tegnapi veszekedésetek ellenére egész jó dolgozatot írtatok.- sóhajtott majd folytatta. - Azt szeretném, hogy hetente minimum egyszer együtt tanuljatok. Fejlesszétek egymást, mert két ilyen éltanuló sokra viheti. - fogta meg a vállunkat. Mi kínos mosollyal kimentünk a terembe majd egymásra néztünk.
- Szó sem lehet róla! - mondtuk egyszerre.

Yukival együtt indultunk a buliba.
- Na csak egy mosolyt! - ráztam meg a vállánál.
- Csíz! - rajzolt fel valami borzalmas mosolyt.
- Hagyjad [név]! Ha te nem is majd a pia felboldogítja! - karolta át a vállát Mark.
Mi csak egymásra néztünk Bakuval és elmosolyodtam. Ő zavartan megvakarta a tarkóját és óvatosan elmosolyodott. Ki volt csípve és a haja is kócosan mégis tökéletesen állt. Azon gondolkodtam milyen szívesen letépném róla azt az öltönyt.

Megérkeztünk a helyre és csak úgy üvöltött a zene. A lágy fények egyszerűen elkápráztattak. A fiúk egy welcome drink-el kezdtek majd folytattuk mi lányok somersby-vel ők pedig whiskey-vel vagy sörrel. Egy körben ültünk mikor Mark megszólalt.
- Gyere Yuki táncoljunk. - kérte fel.
- Nem akarok...- mondta durcásan Yuki. Még a welcome drink-ét se itta meg. Ekkor megfogtam kinyitottam a száját és beleöntöttem az italt. Mark felkapta és levitte a táncparketre. Nevetve drukkoltam Yukinak, hogy ne ellenkezzen. Ekkor visszatekintettem a helyre és csak Baku és én maradtunk.
Felállt és megfogta a kezem.
- Gyere...- húzott maga után.
Nem ellenkeztem hagytam, hogy vigyen magával. Bevonultunk a tömegbe egészen középre. A piros és lila fények egy vad hangulatot adtak a helynek. Mellesleg...a zene se nem lassú se nem gyors nem volt. Egy ideig külön táncoltunk majd a nyakába helyeztem kezeimet ő pedig óvatosan megfogta vékony derekamat. Még a piros fényben is lehetett látni mennyire zavarban voltunk mind a ketten. Kínosan elmosolyodtam kezeiben elkezdtem mozgatni a csípőm.
- Szeretnéd, hogy megmarkoljam? - mondta a fülembe. Válaszul megpörgettem magam a kezeiben és mikor vissza értem válaszoltam:
- Kérlek, de olyan szorosan, hogy felnyőgjek miközben csinálod. - mondtam a fülébe mire ő csak egy mély levegőt vett és megmarkolta a derekam. Az élvezettől vállára borultam és mégjobban magamhoz húztam. Beletúrtam hajába mire ő a fejét vállamra döntötte....a zene egy lassúbb tempót vett fel. Meztelen vállaimat óvatosan megsimogatta és érzékien tovább ölelt. Nyakamon apró csókokat hagyott. Elkapott a hév de nem engedtem magam. Kimásztam öleléséből és beljebb húztam a tömegbe. Zavart arccal nézett, kiűlt rá az, hogy mennyire fel van izgulva. Ezen csak félig elmosolyodtam és hátat fordítottam neki. Ekkor a hátam mögé jött és belehajolt a nyakamba.
- Kérlek mozgasd megint úgy a magad ahogy azt a törölközőbe tetted a táborba...- mondta a fülembe. Nyakamat megint apró csókokkal illette.
Erre felsóhajtottam és testemet hozzá préseltem. Lassú mozgásba kezdtem amit izmost kezeivel követett. Kezeit lejjebb csúsztatta egészen a fenekem vonaláig, de nem fogta meg a fenekem. Megfogta az államat és ujjaival végigsimította azt, majd lejjebb ment a nyakamhoz és kezei elvándoroltak a mellemig. Benyúlt ruhám alá és óvatosan megfogta a mellem mivel nem volt rajtam melltartó. Másik kezével a csupasz hátamat simította végig amitől kirázott a hideg.
- Na mivan tetszik? - suttogta a fülembe.
- Ohh... De még mennyire. - fordultam felé. Ekkor a lányok elkapták a kezem elhúzva Bakutól és az est további részében a lányokkal voltam és ittunk.