Mert megérdemled... ( Bakugou X Reader)

39. Rész [+18]

Szemeink egymást pásztázták. Megint a holdfénybe feküdtünk egymás mellett.
- Láttam apukádat az egyik képen...- kezdtem el.
- Hüm - mosolyodott el. - Sok képen rajta van. - feküdt hanyatt.
- Már nem fáj? - kérdeztem.
- Hogy érted? Ha látom képeken? - fordult felém és felkönyökölt. Csak bólintottam és egy bíztató mosolyt vetettem felé.
- Már nem...bár a képek sose fájtak. Az inkább, hogy bármikor kinézek a hátsó kertbe eszembe jut, ahogyan vágta ott a fát, és rendezkedett. - mutatott ki az ablakon. Hátra tekintettem majd vissza rá. Vörös szemei csak úgy fénylettek a fényben.
- Nézzünk valami filmet. - mondta egyszer csak és bekapcsolta a tv-t.
- Huuu Baku nem gondolod, hogy ez egy kicsit...durva? - néztem kérdően a képernyőre amikor beírta, hogy...365 nap.
- Szerintem szórakoztató. -
- Pf! Ez az élő pornó, mazochista...
- Naaa azért nem mazochista...- mosolyodott el féloldalasan és magához húzott.
- De baszki, elrabolja a csajt! - mutattam.
- Mindjárt én is elrabollak...- kezdett el csikizni.
- Hé....hé! Baku!...Vedd...vedd el onnan a kezed?! - próbáltam kiszökni kezei közül de nem sok sikerrel.
- Naaa gyereee bezárlak a villámba egy évreee addig van döntési lehetőségeeed...muach! - halmozott el puszikkal.
- HAHAAA!!! Bakuuu hagyd abbaaaaa! Ez csikiiiiz! - nevettem.
- Na visszakapod kisköcsög! - fogtam meg egy párnát és jól szétvertem vele.

...

Mikor már szuszogott mellettem, a plafont kezdtem el pásztázni. Boldog voltam, amiért minden rendben van. Igaz...Akira elmegy...de nem veszítettem el. Hiszen Akira mindig itt lesz a szívemben. Ahogy Bakunak is az apukája...

Másnap reggel a lakás üres volt, és csak kettőnkre volt hagyva. Vasárnap...a kurva életbe.
- Jó reggelt. - mondtam Bakunak. Ő csak morgott valamit, szemeit elkezdte kidörzsölni és elfordult velem ellentétes irányba.
- Hát, ez nem mostanába fog felkelni...- néztem. Egy picit elkalandozott a tekintetem egy könyvön. Még egy fotóalbum?
Gyorsan odaszaladtam és levettem. Egy kis maci volt a könyvbe. És egy ,,Boldog Karácsonyt" felirat. Alsó sarokba pedig...,,Apa, anya...
Halványan elmosolyodtam, majd a fürdőben találtam a helyemet.

A kád meleg vize áthatotta egész testem létét. Az volt talán hosszú idő óta, hogy nem gondolkodtam. Csak feküdtem. Feküdtem, és élveztem ahogy meztelen testemet ellepi a víz, a gőz pedig arcomat beleheli melegségével. Miközben próbáltam elmerülni az ürességben kintről az ágy halk nyikorgását véltem felfedezni, majd léptek hadát aminek hangjai egyre erősödgek...

- Wá! -
- KYA! - kiálltottam fel. Baku csak állt kipirosodott arccal az ajtóban, szemeit eltakarta és visszafordult.
- Hah...- sóhajtottam. Miért vagyunk még mindig zavarban ilyen helyzetben, ha már ezerszer láttuk egymást?
Fejemet térdeimre hajtottam és visszacsuktam szemeimet. Nyugodj meg...még meg kell szoknotok egymást...

- Hali. -
- Heh? - néztem fel. - HEEEEH?! - kiálltottam fel mikor megláttam, korábban említett személyünket a kád másik felében.
- Mi van? Talán zavarban vagy? Amikor a tusoló alatt voltunk, mintha élénkebb lettél volna...Ha? Akkor nem voltál zavarba mikor ott pucsítottál, nekem és közben felizgult fejjel nyőgtél? - széttárt karokkal támaszkodott a kád szélének, fejét oldalra döntve, pimaszul nézett. Ha valaki erre haragudni tud, akkor az nem emberi lény...

Igazából jobb ötlet nem jött, így csak a középső ujjam kíséretében kiszállni készültem a kádból. De ekkor...
- Na, csak ne olyan sietősen! - fogta meg a kezem, és visszarántott a kádba. Mellkasára érkeztem vissza. Arcaim kipirultak a zavartól, de mikor felnéztem, Bakun is látszott a zavartaság.
- Ezt akartam látni...- mondta mély dörmögős hangján.
- Ahogy elpirulok? - kérdeztem.
- Igen...- simította végig az arcom. Ekkor arcomat megfogta és magához húzott egy hosszú csókra.
- Még ilyet úgy se csináltam...- állt meg.
- Mármint? -
- Vízben...- emelte meg combjaim és testemet, tagjához vezette.
- Hé, Baku mit csinálsz...- kezdtem volna bele de ujjait a számra helyezte.
- Shhh...- mosolyodott el. Ajkaink újra találkoztak ekkor már egy nyelves csók kíséretében. Meleg szája és nyelvét éreztem a számban, alul pedig férfiassága várt a nagy attrakcióra, amire mi is. Óvatosan felemelkedtem és közelebb mentem.
- Mehet? - kérdezte. Én csak zavartan bólintottam és testemet egyre lejjebb eresztettem.
- Ühmpf...- mozogtam lassan.
- Aaaaaa itt sokkal jobb...- döntötte hátra fejét. - Úgy...jól csinálod...- fogta meg a melleim mire egy óvatos sóhajt ejtettem el.
Mozdulataim gyorsultak győgéseinket visszhangozta a csempézet fal.

Fogmosás közben csak egy nagy csattanást éreztem a hátsó fertájomon.
- Jó voltáá!!! - kapott fel Baku és az ágyra dobott.
- Hé! Már megint mit csinálsz?! - próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de ő csak szorosan tartott.
Nyakamat kezdte el puszilgatni ami csikizet és a törölköző lecsúszott rólam. Baku csak egy alsónadrágban volt, én meg...na mindegy.

- Gyerekeeek! Gyertek reggelizni! - szólt egy hang lentről.
- Mi a fasz...- mondta Baku a takaróba. - Ez mióta lehet itthon? - nézett rám eléggé meglepett fejjel.
- Úristen...ha most meghallotta...- fogtam be a szám .
- Ha most meghallotta, mi lesz? Mindent tud...- kacsintott rám.
- Bazdmeg Kacchan! - dobtam hozzá egy párnát.
- Na, már csak Kacchan? Így fogsz hívni ha mérges vagy rám? - pöckölte meg az orrom.
- Tudod mi az egyetlen szerencséd? - kérdeztem meg.
- Na mi? -
- Az, hogy félmeztelen vagy, és úgy hívnak, hogy Bakugou Katsuki...-