Mert megérdemled... ( Bakugou X Reader)

28. Rész

A szallagavató ideje egyre közeledett. Markkal szenvedtünk hetek óta egy lépésnél és a mai reggeli próbánál se volt másképp.
- Au Mark! A francért kell mindig rálépned a lábamra. - dörmögtem magamba.
- Egyszerűen nem tudok veled táncolni...- álltunk meg. - Sashaval annyira jól ment...- temette arcát a tenyerébe.
- Sasha? - vontam fel a szemöldököm. - Mikor letettek ti ennyire jóba? - kezeimet karba tettem.
- Hát ő...csak szimplán megkértem, hogy segítseen aztán tudod. - vakarta a tarkoját kínosan.

A tánctanár mereven nézett ránk.
- Menjen a tánc, mi a probléma? - jött oda kedvesen.
- Az a helyzet tanárnő, hogy nem megy a tánc nekünk. - kezdett bele Mark.
- Arra gondolt, hogy a jelenlegi párjával azaz velem, nem megy. - léptem mellé.
- Értem...tehát nincs meg az összhang. Valaki van esetleg Mark akivel menne? - nézett rá kérdőn.
- Igen, ő ott. - mutatott rá Sashara aki Yukival próbált táncolni.
- És tudja is a részedet? -
- Igen , tudja. Vele szoktam gyakorolni. - bólintott.
A tanárnő gondolkodóan vezette a két személy között a tekintetét.
- Neked, [név]...megfelel az a személy? -
- Igen, jó lesz. - mosolyodtam el.
Anyád Mark, mit meg nem teszek érted...
A tanárnő mögött bemutattam neki és elmentem Yukihoz. Mivel annó meg mostanába is órákat töltöttünk ezzel én is tudtam az ő részét.

Sasha szeme felcsillant mikor meghallotta a hírt.
- Rendben, köszönjük! Köszönjük! - mondta és ment oda Markhoz. Bármennyire próbálják eltitkolni, üvölt róluk, hogy együtt vannak.

Ahogy odaértem Yukihoz egymás nyakába ugrottunk.
- Na látod csajszi, mondtam nincs hiába a gyakorlás! - ölelt meg. Mégiscsak jobb a legjobb barátnőmmel táncolni ezen a fontos eseményen. Mindketten jól jártunk. És még szívességet is tettem Marknak. De a leleplezés folyamatát nem fogja megúszni. Ana, Yuki és én szúrosan figyeltük a szerelmes párt akik ijesztően tökéletes összhangba táncolnak.

Mivel Yuki lett a párom így közvetlen Ana-ék mellett voltam. Ana Bakuval volt párban és enyhe melegség töltött el azzal kapcsolatban, hogy Baku mellett tudhattam magam. Egymásra mosolyogtunk. Eszembe jutott a meccs utáni alkalom mikor a nyakába ugrottam olyan eszeveszetten, hogy elfelejtettem ki is vagyok. Vissza kell szereznem...de mivan ha már nem szeret? Mivan ha már elfelejtett és van egy barátnője is? Úristen...lehet van barátnője. Ha lenne, szívem darabokra törne.

Próba után egyenesen hazaindultunk és Akiraval volt egy kis megbeszélni valóm.

- Tehát azt mondod, hogy...még mindig szereted? - nézett Akira.
- Igen, rettentően. Egyszerűen nem tudom elfelejteni. - keltem fel a bárpultos asztaltól és a lágy fények amelyek beterítették a konyhát egy nyugodtabb hangulatot adtak, anyám valamelyik vörösbora kortyolgatása közben.
- Hát igazándiból...úgy nézzük nem tehetsz róla. Félreértés történt. Meg kell értenie, hogy nem tudtad az igazságot. Nem gondolod? - mondta az asztalnál ülő Akira.
- Inkább igyunk. Az alkohol segít felejteni. - emeltem fel a borospoharat és összekoccintottuk.

Mivel a szüleim nem voltak otthon megkértem Akirát, hogy aludjon nálunk. Már csak a halvány lámpafény világított a szobámba, illatgyertya és egy halk jazz zene szólalt a háttérben.
- És komolyan párt cseréltetek? - ült fel Akira a földről. Ő egy szivacson aludt én pedig az ágyamban.
- Igen, baszkiii. Mondta, hogy Sashaval jobban kijön a táncparketten. Tuti együtt vannak. - dőltem hátra. Részegnek éreztem magam 2 pohár bor után. Akira se volt különb nálam.
- Szerintem is. Te figyelj...ugye Sashat hívta el a srác talizni. Nem lehet, hogy azért mert együtt vannak? - támaszkodott az ágyamra.
- Tényleg! Baku azt mondta, hogy tévedés volt, de akkor nem...- józanodtam ki.

Amikor a srác elhívta Sashat találkozni, azt nem véletlenül tette. Mark korábban megverte és ezt a barátnőjén akarta megbosszulni. A srác már akkor többet tudott mint mi.

A plafont bámultam. Megint hiányzott. Átsuhant egy gondolat a fejemen.
- Visszaaddolom őt a platformokon. - mondtam.
- Kit? Bakut? - mormogta Akira.
- Igen, annyira megbántam mindent. Haragudtam rá pedig ő csak jót tett. - kerestem rá a nevére instagrammon.
- De drágám nem tehetsz róla ezerszer elmondtam! Ez az ő hülyeségük. Az, hogy meg úgy jöttetek össze, hogy nem ismertétek egymást, hát egye meg a fene. Mindenki kaphat második esélyt, ezt elbasztátok, de ha igazán szeret meg fog bocsájtani. - mondta Akira.
Ekkor felpattantam az ágyamról leszaladtam az emeletre és felkaptam a kabátom. Most vagy soha...
Kinyitottam a bejárati ajtót és az esti hűvös levegő megcsapta az arcomat. Beleszipantottam és megálltam. Akira az ajtóból figyelt.
- Te meg mi a francot művelsz? - nézett álmosan. - Hajnali kettő van. -

- Rendbe teszem Akira! Rendbe fogom tenni. - indultam el.