Te+én=? (BTS J.JK ff.) ✔ /BEFEJEZETT/

31. Horror vs valóság

Ez után lementünk a nappaliba, ahol már vártak a többiek. Mivel Jungkook kijelentette, hogy elvisz  minket moziba, ezért be is váltottuk azt. Ígyhát éppen a mozi épületében álltunk, hogy eldöntsük végre melyik filmet akarjuk megnézni. 

-Szerintem legyen ez! -mutatott rá valami horror filmre Bae. Én csak egy nagyot nyeltem, ugyanis tudni illik, nem szeretem a horror filmeket. 

-Mindenki benne van? -nézett körbe a társaságon Jimin. Mivel mindenki beleegyezett, ezért én is rábólintottam. Nem akartam elrontani a hangulatot. Megvettük a jegyeket, majd elindultunk valami rágcsálni valót keresni. Én csak popcornt vettem, meg egy nagy kólát. A többiek nagyot néztek, hogy én nem nagyon veszek meg mindent. Ugyanis szerintem ők felvásárolták az egész kajarészleget. De hát mindegy is. Az ő dolguk. Aztán amikor mindenki megvette amit szeretett volna, elindultunk a mozi terem felé. Én Jungkook mellett ültem, a másik oldalamon pedig senki nem ült, ugyanis a szélén ültem. Azért az egy kicsit (na jó, nagyon) megnyugtatott, hogy Jungkook ül mellettem. A film elindult. A helyszín az elején egy elhagyatott ház  volt. A csaj bement a házba, aztán pedig jöttek az egyre rosszabbnál is rosszabb és ijesztőbb jelenetek. Én pedig nem szóltam egy szót se, csak egyre közelebb bújtam a mellettem ülő fiúhoz. Egészen addig, amíg hozzá nemértem. Nem nagyon mertem hozzáérni. De amikor a képernyőn megjelent egy élőhalott, akkor betelt a pohár. Hozzányomultam, miután ugrottam egy kicsit az ijedtségtől. Ő csak szorosan magához ölelt engem, én pedig amennyire tudtam, hozzábújtam a fiúhoz. 

-Félsz? -nézett rám mosolyogva. Én válaszként csak bólintottam egyet, de a fejem még mindig a pólójába volt fúródva. -Nyugi, ez nem valóság. Csak egy film. Semmi nem igaz belőle. De ezt te is tudod, ugye? -kérdezte engem nyugtatva Jungkook. Én csak hümmögtem egyet válaszként, hogy igen, tudom. De akkor is féltem. Hiába az egész csak egy fikció.

-Én akkor is félek.- suttogtam neki. -Nem baj, ha itt maradok a film végéig? -kérdeztem felemelve rám a tekintetemet.  Ő csak halkan elnevette magát. 

-Nincsen vele semmi baj. -válaszolt a feltett kérdésemre.  Én nagyon örültem neki, hogy megengedte, ígyhát a film végéig a pólójába fúrt fejjel csücsültem a székemen, és élveztem a Jungkook illatot. Amikor vége lett a filmnek, mindenki felállt, és kimentünk a mozi épületéből. 

-Hogy tetszett a film, emberek? -kérdezte meg az egész csapatot Hobi.

-Nekem nagyon bejött. Tuti meg fogom még nézni egyszer. Vagy kétszer... - gondolkodott el Hana. A többiek is hasonló válaszokkal szolgáltak. Hát igen... ezek szerint csak én nem bírom a horrort. 

-Yumi, -nézett rám Aera. Én csak kínosan elnevettem magamat.

-Hát... én inkább nem nyilatkozom. -húztam el a számat. A többiek csak megvonták a vállukat. És ekkor eszembe jutott, hogy hogyan fogok mégis holnaptól iskolába járni, ha lesz egy csomó dolgom. Például, hogy leforgassuk és felénekeljem az új dalomat. Hazafelé tartottunk. Sétáltunk, mert nagyon jó idő volt. Idő közben mindenki a szuper filmről beszélt. Jungkookkal csendben sétáltunk egymás mellett. Ezt a pillanatot tartottam alkalmasnak arra, hogy rákérdezzek a sulival kapcsolatos dolgokra. 

-Jungkook. -szólítottam meg. Ő csak rám kapta a tekintetét. -Hogyan fogok suliba járni, Mérmint.... -ki akartam magyarázni, hogy mire gondoltam, de ő gyorsabb volt, és közbevágott.

-Nekem is felmerült ez a kérdés, amikor még nem tudtam, hogy mi, hogyan fog menni. De nyugi. Rendesen fogsz délelőtt a suliba menni, aztán délután meg lesznek ugye a programjaid. -válaszolta, aztán egy kis gondolkodás után még hozzátette - Vagy... ha annyira nem lesz időd a sulira, akkor magántanuló leszel. És akkor bizonyos időközönként lesznek felméréseid, hogy tanulsz- e eleget itthon meg ilyenek. És ha azokon átmész, akkor folytathatod a magántanulást. Ez csak így megy. -fejezte be mondandóját. Én csak bólitottam rá egyet.