Te+én=? (BTS J.JK ff.) ✔ /BEFEJEZETT/

28. Szülinap 🎂

Olyat tett amire nem számítottam. Ugyanis Jungkook szorosan a karjaiba zárt. Kicsit meglepődtem, de viszonoztam az ölelését.

-Hiányoztál, Yumi. Az igazat megvallva rettenetesen hiányoztál nekem. -suttogta Jungkook a fülembe. Kicsit eltolt magától, hogy a szemembe tudjon nézni. -Nem szeretném, ha így folytatnánk tovább. Nem akarok veled haragja lenni. Valamiért. .. Ez most így alakult. De nem szeretném, hogy ez továbbra is így legyen. Mint barát is nagyon hiányzol és hiányoztál Yumi. -mondta Jungkook.

-Nekem is hiányoztál Jungkook. De... akkor most csak barátok. Ugye? -kérdeztem tőle. Korai lenne még azonnal összejönni. Mert egyelőre ha csak egymás barátai vagyunk, akkor is nyertünk rajta.

-Igen. Barátok. -nyújtotta nekem kisújját, amit én nevetve elfogadtam.
És ennek az egésznek volt egy hete. Jungkookkal kibékültünk és nagyon jóban vagyunk most is. Holnap pedig itt is lesz a születésnapunk. Ugyanis, mint kiderült, Jungkook és én egy napon születtünk. Nagyon poénos ez az egész. És mivel hát így alakult, egyszerre fogjuk tartani a szülinapunkat. Olyan szomorú, hogy utána még vissza kell menjek suliba. Hogy ennyire elszaladt a nyár. Ahogyan így elkalandoztam a gondolataimban, hirtelen egy kicsit ideges Kimi hang hozott vissza a valóságba.

-Haaaahóóóó!!!! Figyelsz te rám egyáltalán? -kérdezte feladvány a próbálkozást.  Én csak megráztam a fejem, hogy végre testben és lélekben, vagyis agyilag is a Földön járjak.

-Még tudod légyszíves ismételni? -kérdeztem tőle. Ő csak megadóan sóhajtott egyet, majd nekikezdett a mondandója ismétlésének. 

-Röviden, csak annyit mondtam, hogy ugye itt van a Jungkook szülinapja Holnap és kellene neki valami ajándékot venni. -mondta befejező  mondatát. Ugyanis én megint egy kicsikét elkalandoztam.

-Oké. -bólintottam egyet.

-Akkor most mehetünk? -kérdezte. Én csak bólogattam, és pár pillanat múlva már az előszobában toporogtam cipőstől,  kabátostól. Hamarosan Kimi is elkészült, így indulhattunk is a bevásárló körútra.    Nem tudtam, hogy milyen ajándékot is vehetnék Jungkooknak. Fogalmam sem volt, hogy mi lenne a leg megfelelőbb neki. Ahogyan sétáltunk a boltok között, megláttam egy fekete bördzsekit, amire egy JK felirat volt hímezve. Ahogyan megláttam, eldöntöttem, hogy én azt bizony megveszem. Beráncigáltam magammal Kimit is a boltba. Amikor azonban rátettem a kezemet a dzsekire, valaki más is megfogta azt. Én csak unottan néztem fel, hogy ki lesz Jungkook szülinapi ajándékának az "elrablója" .  Ám amikor felpillantottam, egy nem várt személy állt elöttem.

-Cha En Woo? -kérdeztem furcsán.

-Szia Yumi. -mosolygott rám kedvesen. -Mi járatban erre? -kérdezte. És amúgy meg igen, az  Astro -s Eun Woo ról van szó jelen pillanatban. 

-Nos... szülinapi ajándékot nézek Jungkooknak. -válaszoltam neki mosolyogva.

-Nocsak. -mondta igencsak meghökkent arccal. -Én is neki kerestem ajándékot. -nevetett fel kínosan. Aztán hirtelen rájött, hogy mit is mondott és gyorsan befogta a száját. Én csak felhúzott szemöldökkel bámultam rá.

-Eun Woo.... -könyökölte oldalba Kimi. Ahhaa... valami nagyon furi történik itt. Tehát ő tudott róla. Valószínűleg meglepi.

-Nos... ez esetben.... vidd a dzsekit nyugodtan. Majd még összefutunk. Szisztok! -hadarta el, majd el is rohant. Na jó. Hát ez furi volt. Én csak ránéztem Kimire és kitört belőlem a nevetés a sokkolt arcát meglátva.

-Jaj... nyugi nem fogom elmondani Jungkooknak. Gondolom meglepi lesz. -nevettem tovább (nem létező) könnyeimet törölgetve. Ez eszméletlen. Komolyan Eun Woo el szólta magát? Szegény... biztodan valami nagy lelkiismeret furdallása lehet szegénynek, hogy elrontotta a meglepit.