Te+én=? (BTS J.JK ff.) ✔ /BEFEJEZETT/

19. Első koncertem

Jungkook pov.

-Jungkook... hahóóó... hallassz engem? -hallok meg egy hangot magam mellől. Aki nem más vot, mint Namjoon. Kicsit elbambultam. Csak megráztam a fejemet és oafigyeltem a srácokra. Mióta kijöttem Yumitól, csak folyamatosan a történteken gondolkozom és nem bírom kiverni a fejemből azt a csodálatos pillanatot, amikor Yumi az enyém volt, és csakis az enyém. Vajon tényleg engem szeret?

-Persze, persze. Hallak téged. -bólintottam meggyőzően feléjük .

-Maknae... történt valami odabent, amiről tudnunk kéne? -kérdezte Yoongi. Én csak visszagondoltam a történtekre, és hatalmas mosoly kúszott az arcomra, ami teljesen letörölhetetlen volt. Csak megráztam a fejemet. Úgy gondoltam, a fiúknak még nem kell tudniuk a dologról. Majd, ha jónak érzem, akkor be lesznek avatva ők is mindenbe.

-Akkor oké. Tehát, a koncertre kell rengeteget gyakorolnunk. Már csak két napunk van addig és mindennek tökéletesen kell, hogy menjen. -jelentette ki Hobi. Én csak bólintottam egyet, hogy megértettem. Ez után pedig át kellett beszéljük az egész hetet, meg a koncertjeinket, meg ilyesmik.Yuminak az orvosa annyit mondott, hogy Yuminak eltört a lába. Ami viszont nagyon nagy szívás a részéről, hiszen szüksége lesz rá, amikor már meglesz több daluk is, és forgatni fognak mégtöbb MV -t is...

Yumi pov.

Az orvos azt mondta, hogy eltört a lábam. Ezt nem hiszem el! És én így most hogyan akarok majd forgatni, táncolni, meg ilyenek? De nem hibáztatom Kookiet. Minden az én hibám. Itt egyedül csakis én vagyok a hibás, mert nem figyeltem eléggé oda. Jungkook meg mindig csak magát okolja. Pedig az egyedüli hibás itt csak én vagyok. De az a pár másodperc... az csodás volt. Nem hittem volna soha, hogy egy kórházban lesz meg vele az első csókunk, de hát, ez is bizonyítja, hogy semmit sem lhet előre tudni. De vajon... neki jelenthetett valamit ez az egész? Mert abba még én magam sem vagyok biztos, hogy fontos volt számára... Azonnal fel is hívtam Kimit, aki pár percen belül meg is érkezett hozzám.

-Kimiiii.... el sem hiszem, hogy ... képzeld. Jungkook megcsókooool!!! -visítottam neki boldogan. Erre ő is felsikított, és szorosan megölelt.

-Nagyon örülök nektek! -mondta tiszta szívből mosolyogva.

-De... nem is vagyunk együtt. Csak egy csók volt. Mi van, ha ez neki egyáltalán semmit sem jelentett? -kérdeztem barátnőmet kétségbeesve.

-Ugyan, Yumi. Ne hülyéskedj már. Biztosan azért tette, mert nagyon szeret téged. -mosolygott rám bíztatóan. -Mi még itt sem tartunk Jiminnel... szerintem nem is szeret engem. Tuti más lány van a szívébe zárva. És tuti más lányokra gondol elalvás előtt. -sopánkodott Kimi.

-Szeret téged. Biztos vagyok benne. -bíztattam most én barátosnémat. Hiszen Jimin mondta nekem a saját szavaival, hogy belezúgott Kimibe. Nem lehet, hogy most meg hirtelen Kimi veszítse el a reményt.

-Szerinted... tényleg szeret engem? -kérdezte félve.

-Hogy ne szeretne? Kedves vagy, aranyos, jól nézel ki és még a személyiséged is nagyon jó és egyedi. -kezdtem neki felsorolni az egyértelmű okokat. Még beszélgettünk Kimivel, azonban az orvosom hamarosan kiküldte, mondván, pihenésre van szükségem. Igaza is volt, mert nem is olyan sokára elaludtam. Másnap gipszbe tették a lábamat. A bal lábam tört el.

Az első koncert napja.

Már otthon voltam, mert haza engedtek. Azonban mankóval kellett járjak. Tulajdonképpen nem is vol, hogy hogyan járjak máshogy. A fiúk már elmentek itthonról. Ugye még próbáltak ezerrel. Nekem nem volt jelenleg valami sok dolgom. Igazából még volt három órám, míg kezdődik a koncert. Ki kellett válasszak valami ruhát magamnak. Felmentem nagy nehezen a szobánkba Aera segítségével és nekiláttam a bőröndöm átkutatásának. Egyelőre ötletem sem volt, hogy mit vehetnék fel, aztán hirtelen beugrott a ruha, amit Kimitől kaptam kölcsön ég az osztálybulira, csak ugye sajnálatos módon nem tudtam használni. Azt is elhoztam magammal, szóval úgy határoztam, hogy azt fogom felvenni. Amikor elkészültem, még volt a kezdésig két és fél óra. A lányokkal úgy döntöttünk, hogy elindulunk. Amikor odaértünk, már nagy volt a tömeg, pedig még rengeteg volt a kezdésig. Hogy én anno mit meg nem adtam volna azért, hogy egyszer eljussak egy BTS koncertre... És most tessék itt vagyok. Nagyon jó volt. Vettünk egy-egy BTS lightsticket. Nagyon vagány volt. Mi, a lányokkal az első sorokban kaptunk helyet. Logikus. Lefoglaltuk a helyünket, majd mentünk a fiúkhoz, hogy a koncert kezdetéig még beszélgessünk.