HIStory (Befejezett)

Back For You

- Köszi, édes - mondta hálásan a göndörke, majd beleharapott a neki szánt paliba. - Hmm, ez isteni finom - nyammogta Harry édesen, hálával a szemeiben.

- De nálad nem finomabb - suttogta nyálasan Louis, és egy apró szájra puszit nyomott a göndörke ajkaira, lecsókolva azt a kis mogyorókrémet, ami Harry szája szélén maradt.

***

A reggeli után Harry elmosogatott, mintha csak otthon lenne, és Louis-val egy percre se elengedve egymást beandalogtak a fürdőbe fogat mosni. A tükörben egymást nézve tisztították fogsorukat, miközben alig tudták levakarni a szájukról azt a hatalmas somolyt.

- Ne vigyorogj! Így nem tudok rendesen koncentrálni - szólt rá Louisra, és csípőjével meg is lökte, jelezve, hogy tényleg hagyja abba.

- Nem tudok nem mosolyogni, mikor veled vagyok, egyszerűen nem megy - vonta meg a vállát közömbösen Lou, mire Harryben egy pillanatra megállt az ütő. Amikor ilyen édes dolgokat mond, Harry legszívesebben addig ölelné, amíg magába nem olvasztaná Lou testét, hogy így örökre együtt maradjanak, míg világ a világ.

- Ha továbbra is ilyen édes leszel, kénytelen leszek felfalni téged - lépett közelebb Harry, és egy fogkrémes puszit nyomott Lou arcára, majd a csap felé hajolt, hogy azt megnyitva kimossa a száját.

- Ha szépen kéred, lehet, meg is engedem neked - húzta fel kihívóan a szemöldökét, és poharához nyúlva egy kis vizet öntött a szájába, hogy aztán kiköpje azt, a - Harry számára hihetetlenül szexi - gargalizálás után. Harry elképedve bámulta a magabiztos Louist, aki nyíltan flörtölt vele. Pár napja még elképzelhetetlen volt a számára, hogy Lou ilyen kacér és egyben laza legyen mellette, tekintve, hogy az elején olyan szende szűz volt. A mostani Lou kezd ahhoz a fiúhoz hasonlítani, akit el kellett hagynia évekkel ezelőtt. Az az állandóan gondtalan, mosolygós fiúhoz, aki bármikor benne volt egy kis huncutságban. Harry önző módon magának akarta tudni ezt a látható változást, hogy ő visszatért Lou életébe, ahonnan tervei szerint soha többé nem fog kilépni, már ha Louis is így akarja...

- Ne aggódj! A legeslegszebben fogom kérni, annyira, hogy majd te fogsz könyörögni a folytatásért - suttogta Harry elmélyült hangon, és egy nyálas arcra puszi után otthagyta Louist, mielőtt nem tudná uralni vágyait a fiú iránt, és tényleg felfalja őt.

Miután Jayék visszatértek a cukrászdából, az asszony, Lottie és Harry egyből nekilátott az ebéd elkészítéséhez, míg a Phoebe és Daisy kidekorálták egy kicsit az ebédlőt, hogy megadják a módját Lottie születésnapjának, amit Lottie felügyelt, mert mindennek tökéletesnek kellett lennie. Eközben megérkezett Tommy is, Lottie barátja, akit a nappaliba helyeztek el, Louis és Mark közé, akik foci meccset néztek a tévében.

Ha Louisnak lenne lézerszeme, mint Superman-nek, már biztosan szénné égette volna szegény Tommyt, aki próbált minél jobban eggyé válni a kanapéval, és alig lélegezni, nehogy azzal is zavarja a hihetetlenül féltő bátyót. A kínos légtért Jay törte meg, amikor mindenkit az étkezőbe rendelt, mert már végzett, hála annak, hogy már tegnap elkezdte az előkészületeket.

Hamarosan az egész helyiséget betöltötte a kanalak csörömpölése, ahogy azok tányérhoz értek, míg halkan beszélgettek egymással. Éppen Tommy számolt be a szüleivel töltött vakációjáról, ami annyira élvezetes volt Louis számára, mint egy kalap szar, amire tejszínhabot fújtak, ezért elkezdte bámulni a mellette ülő göndörkét, aki jól nevelten már a második adag levesét ette. Harry, észrevéve, hogy nézik, egyből Lou felé nézett, mire az azúr szemű szégyenlősen elkapta a tekintetét.