HIStory (Befejezett)

Hey Angel

Louis POV

Louis számára a nyár több, mint a fele hamar eltelt. Nem csinált mást, mint a könyvtár és az otthona között ingázott, és néha összefutott egy ebédre Eleanorral vagy Niallel. Azonban más dolga is volt, egy albérletet kellett találnia, ahol az elkövetkezendő négy évet fogja tölteni Manchesterben.
Elnek könnyű volt lakást találni, hiszen a nagynénje pont a városban lakott, így evidens volt, hogy nem kell a lánynak albérlet-kereséssel foglalkozni. Niall pedig már rég talált lakást, amit a régi felsőbb éves mentora, Shawn bérelt. Shawn már az RNCM elsőse volt, és egyszerűen imádott gitározni. Shawn, Niall és Louis sokat jártak össze, míg az idősebb fiú el nem ment egyetemre. Szerencsére a fiúk kapcsolata nem romlott el, hiába nem találkoztak nap, mint nap.

***

Egy forró nyári napon Jay hatalmas mosollyal üdvözölte Louist, aki éppen jött le a szobájából, hogy megreggelizzen, mielőtt bemegy a könyvtárba dolgozni. A fiú egy egyszerű rövid farmernadrágot és egy rövidujjú bővebb fazonú pólót viselt.

- Jó reggelt, kincsem!

- Neked is, anya! Ó, csináltál melegszendvicset? Köszi - tette tányérra a reggelijét, majd azzal és egy pohár teával helyet foglalt édesanyja mellett.

- Jó étvágyat!

- Köszi, neked is - mondta Lou teli szájjal.

- Mond csak, Louis, hogy állsz a lakás kereséssel? Találtál már kedvedre valót? - tette fel a kérdést Johannah.

- Még nem, de bőszen keresek - ivott egy kortyot az italából Lou, majd folytatta. - Nem kell izgulnod. Mire augusztus vége lesz már el is húztam a csíkot, és boldogan élhetsz mínusz egy gyerek nélkül - kacagott fel.

- Nagyon vicces vagy - forgatta meg a szemét Jay. - Tudod, hogy nem úgy értettem. Ha rajtam múlna, soha el nem engednélek, azonban tudom, hogy el kell engednem az én első fiókámat, hiszen ez az élet rendje - mondta egy szomorú mosollyal Johannah.

- Jaj, anya, nem vagyok én madár! - tetetett felháborodást Louis, és játékosan legörbülette az ajkát.

- Ha madár nem is, galamb biztosan - nevetett fel Jay. - Emlékszel? Régen annyira szeretted Kevint.

- Anyaa~, ne csináld! Kicsi voltam még - duzzogott Lou. - Légyszi, ne emlékeztess a ciki énemre.

- Dehogy voltál ciki, nagyon is édes kisfiú voltál - ellenkezett Jay.

- De, igenis gázosan viselkedtem. Beszélgettem egy játék madárral. Nagyon kínos - temette arcát a saját kezébe Lou.

- Ki volt kínos? - lépett be az étkezőbe Lottie, majd töltött magának egy bögre teát.

- Te voltál nagyon kín - vágta rá Louis.

- Nem is igaz! Anya, mondd meg neki, hogy nem voltam az! Én mindig, hangsúlyozom, mindig ügyes, okos és szép voltam - dobta hátra nagylányosan Lottie a szőke hosszúhaját.

- Jaj, gyerekek, ne csináljátok! Minden gyermek volt ''kínos'' vagy ''ciki'' - mutatott idézőjeleket a levegőbe Jay. - Én is voltam, valamikor.

- Biztosan, időszámításunk előtt - nevetett saját poénján Lottie, amihez Lou is csatlakozott.

- Na, de Lottie, nem is vagyok annyira idős - háborodott fel Jay.