HIStory (Befejezett)

Act My Age

Hellóka!
Egy újabb rendhagyó rész lesz ma a porondon. Most Shiall párosunké lesz a főszerep. Az ötletet az egyik nagyon kedves olvasóm, dorkaa04 adta, szóval őt puszilgassátok meg érte.
Remélem tetszeni fog!
✌

Shawn

A fiatal Shawn Mendes éppen akkor fejezte be az első osztályt a gimnáziumában, amikor szülei elhatározták, hogy Angliába költöznek, a fiú legnagyobb örömére. Hiszen nincs is jobb, mikor már beszoktál egy közösségbe, és szüleid egyből kiragadnak onnan, mert egy jobb állás-lehetőséget kaptak a tengeren túlon, ahol állandóan esik az eső. Shawn a háta közepére se kívánta ezt a költözést, viszont húga, Aaliyah annál inkább várta ezt a kalandot. 

Shawn hiába nem akarta, lassan, de biztosan elérkezett annak az ideje, hogy elhagyják nem csak a házukat, de a várost, ahol felnőtt, az országot, sőt, még a földrészt is hátra kellett hagynia, hogy a mindig esős és borús Angliában éljen. Hát mi ez, ha nem kínzás?

Shawn, amióta Clayworthben lakik, ki se mozdult nagyon a szobájából, ezzel is mutatva, mennyire ellene van ennek a költözésnek, és zsigerből visszautasítja magát az ismerkedést is, ezért is alakult úgy, hogy a tanítás első napján Shawn egy árva lelket sem ismert.

Mit ne mondjunk, elég kínos volt a szitu, ahogy Shawn ott állt teljesen egyedül, kérdőjelekkel a feje felett, hogy mégis merre menjen, míg mások csoportokban szinte ordítva mesélték el egymásnak, hogy milyen eseménydús volt a nyaruk. Például ott volt az szőke, bozontos hajú elsős forma gyerek, aki nagyon hangosan beszélt, miközben majdnem kikaparta a mellette haladó fiú szemét gesztikulálás közben. Már-már komikus volt a jelenet.

Ha esetleg valaki megkérdezné az amerikai fiút, hogy mit csinált, ő egy mondattal, nem is, egy szóval letudná, hiszen a válasz a nagy semmi. Míg a szülei és a húga felfedezte a környéket, addig ő szobája magányában pengette a gitárját, és újabbnál újabb dal-kezdeményeket szerzett, csak úgy magának. A zene iránti szeretetét nagymamájától örökölte, aki került-fordult, mindig dúdolt valami dalt, és főzés, vagy takarítás közben állandóan szóltak a rádióból a retro slágerek. Emlékszik, a nagyija vitte el élete első koncertjére is, ami egy ilyen gyereknapon volt megrendezve. A kis Shawnie csodálattal nézte ahogy a színpadon lévő akusztikus gitáron játszó férfit, aki olyan természetesen szólaltatta meg azt a hangszert, hogy öröm volt nézni. Akkor, körülbelül hat évesen elhatározta, hogy ő is meg akar tanulni játszani, amit a nagymamája teljes mellszélességgel támogatott, és elvitte őt a zeneiskolába, ahol megtanulhatta az alapokat. 

Shawn mindig is a csendesebb gyerekek közé tartozott, akik nehezen fejezik ki érzéseiket, gondolataikat, főleg ismeretlen személyek előtt. Számára a zene volt az az eszköz, amivel kommunikálni tudott. Emiatt is volt nehezebb beilleszkedni  az új közösségbe az ifjú Shawn Mendesnek. Bár nem mintha az amerikai nagy erőfeszítéseket tett volna, hogy nyisson osztálytársai felé, a szünetekben a hátsó padok egyikében ült a fülhallgatója társaságában, ahol kedvenc számait hallgatta. 

***

Az egyik nap szokásos magányában ette a szörnyű ebédjét az étkezőben, amikor valaki mellette megszólalt:

- Elnézést, ideülhetnénk, én és a barátom? - Shawn nem foglalkozott a beszélővel, hiszen száz százalékosan meg volt győződve, hogy nem hozzá beszéltek. - Bocsánat - érintette meg valaki a vállát, mire Shawn egyből felkapta a fejét. Felette az a szőke fiú állt, akit még az első napon látott.

- Persze, én már úgy is megyek - kelt fel egyből, hogy átadja a helyét a párosnak.

- De hát még be se fejezted? - hökkent meg a szőke fiú. - Micsoda pazarlás...