HIStory (Befejezett)

Happily

- Harry, beszélnünk kell.

- Persze, kerülj beljebb - tárta ki szélesebbre az ajtót, hogy be tudjon jönni Ni. - Menj be nyugodtan a nappaliba, és helyezd kényelembe magad, én addig meg kirángatom Louis-t az ágyból - mosolyodott el szeretettel már a kedvesének említésére is, smaragdjaiban azzal a szerelmes csillogással, amely az ember életében csak egyszer fordul elő.

- Nem kell, tudok várni, és bocsánat, hogy ilyen korán egy szó nélkül betoppantam, csak nem tudtam otthon maradni - halkult el a végére Niall. Harry látta az ír fiún, hogy szar van a palacsintában, és ha nem téved, akkor ennek köze van Shawn-hoz is. Bár személyesen nem nagyon ismerte a kanadai fiút, azért Zayn mesélt róla pár sztorit, többek között azt is, hogy menthetetlenül bele van zúgva a hetero kis szöszibe, akinek erről fingja sincs.

- Ugyan - legyintett nem törődően. - Előtted mindig nyitva áll az ajtónk, hiszen te vagy a legjobb barátunk - karolta át a nyakát, míg a másik kezével összekócolta a már így is szénaboglya haját.

- Hagyjad a sérómat! - kiáltott fel Ni, majd a nappaliba menekült nevetve.

***

Harry jó vendéglátó módjára feltett főni egy kávét a konyhában, majd míg az lefőtt, addig elment felébreszteni szerelmét, aki minden bizonnyal visszaaludt.

- Ébresztő, álomszuszék, hasadra süt a nap! - lépett be a hálóba, ahol Lou nagyban húzta a lóbőrt. Olyan békés és kisimult volt Louis-nak a helyes arca, hogy Harry legszívesebben visszafeküdt volna, és csak gyönyörködött volna benne egész nap, azonban ezt most nem teheti meg, mert az ír fiúnak szüksége van rájuk. - Louis!

- Csipkerózsika vagyok, és most készülök a száz éves szundikálásra - mormogta a párnába az említett.

- Sajnálatos módon ezt most a herceg nem hagyhatja, és az igaz szerelem csókjával felébreszti a kedvesét - térdelt fel az ágyra, majd négykézláb felmászott Louishoz, aki már csücsörítve várta azt a bizonyos reggeli csókját. Harry lassan lehajolt a csábító ajkakhoz, majd először a felsőt, majd az alsó párnácskákat szívta az ajkai közé, utána pedig nyelvével befurakodott a szájába, szenvedélyes táncba hívva társát. Louis karjait Harry nyaka köré fonta, és már épp átfordította volna, hogy ott folytassák, ahol tegnap - vagyis inkább ma hajnalban - abbahagyták azonban egy hangos cuppanás kíséretével elvált Louis-tól. - Imádnám minden egyes percét, viszont most nem lehet, Niall kint vár a nappaliban, és elég ramatyul néz ki szegény - simított végig gyengéden Louis arcán.

- Ha itt van, akkor nincs mit tenni - sóhajtott fel vágyakozva, és még egy utolsó szájra puszi után kikelt az ágyból, hogy felvegyen valamit, miközben Harry is kiment reggelit készíteni. - Hi, öregem, mizu van? - ölelte át férfiasan Niall-t, aki a szokásosnál egy kicsit tovább maradt a karjaiban.

- Minden rendben - mondta automatikusan a választ. - Vagyis, nem egészen. Üljünk inkább le a konyhába, mert Harry véleménye is érdekel ez ügyben - javasolta, majd átsétáltak a másik helyiségbe.

- Jó, hogy jöttök, kész a kaja - mosolyodott el Harry, miközben tányérokra rakta az ínycsiklandó tojásrántottát, mellé neki és az ír fiúnak egy napindító csésze kávéval, Louis-nak pedig a kedvenc teájával.

- Ó, Harry nem kellett volna, össze van szorulva a gyomrom, egy falat se menne le a torkomon - utasította el a kaját, viszont kávét azért elfogadta. Louis és Harry összenéztek, és némán egyetértettek, hogy itt bizony nagy gáz van, ha már a mindig falánk Niall-nek elment az étvágya. - De ti egyetek nyugodtan, addig én mesélek.