𝗵𝘂𝗻𝗴𝗮𝗿𝗶𝗮𝗻 𝗕𝗧𝗦 𝗿𝗲𝗮𝗰𝘁𝗶𝗼𝗻𝘀/𝗶𝗺𝗮𝗴𝗶𝗻𝗲𝘀
↻ - gondolom ha valaki idekeveredett, már tudja, hogy miről van szó :)
↻ - szívesen fogadok építőkritikát, és mindig nyitott vagyok új ötletekre, amiket esetleg megosztanátok velem. minde...
Seokjin A fejed Jin vállaival együtt mozog, ahogy fel-alá ugrálnak. Nem szokatlan, hogy a vállát párnaként használod. Épp most mondta el az este századik apa viccét: bármelyik másik este nem találtad volna őket olyan viccesnek, mint most. Ahogy a nevetése lelassul, oldalra néz, és látja, ahogy küszködsz, hogy abbahagyd a kuncogást.
- Soha nem nevetsz ennyit a vicceimen. Mi a baj?
- Semmi... - nyögöd ki nehezen, mély lélegzetvételek között - Nem kapok levegőt. Azt hiszem, csak túl fáradt vagyok.
- Biztos az vagy, ha ennyire nevetsz.
Csak bámul téged, és teljesen belefeletkezik a vonásaidba. Aranyos vagy, az arcod ragyog, és mégis olyan álmosnak tűnsz.
- Mi lenne, ha lefeküdnénk? Keső van már - motyogja, mire erőtlenül bólogatsz, és átkarolod a barátod széles vállait. Minden nehézség nélkül felemel, és sietve felvisz a lépcsőn, a hálószobátokba.
Jin habozás nélkül bebújtat az ágyba, és vastag takaróba csavarja a tested, hogy megvédjen a hidegtől. Melléd ül, és egy darabig simogat, mert kérleled, hogy maradjon. Végül egy gyengéd csókot nyom a homlokodra, és hagyja, hogy kipihend magad.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Yoongi A délelőttöd nagy részét pihenéssel töltötted Yoongi stúdiójában, a cégnél. Egy új dalon dolgozott, és kétségbeesetten szerette volna kikérni a véleményed róla. Csak néhány utolsó simítás kell, és készen van.
Előző este, szinte alig aludtál valamit. A terhességed első felének vége felé közelítve, az állandó rosszullétek kezdtek elmúlni. De nem elég gyorsan. Nem lévén az a típus, aki másokat zavar, reggelig a fürdőszobában szenvedtél a hányingereddel. Most pedig utolért az alváshiány is.
Miközben Yoongi mutatja az új dalt, nem tehetsz róla, de meg-megrebben a szemed. Már attól fájnak, hogy nyitva vannak.
- _ _ _ _? Fáradt vagy? Nem aludtál jól tegnap éjjel?
Nem lepődsz meg, hogy nem hallott meg az előző este, de persze, ő egy apokalipszist is át tudna aludni.
- Nem, nagyon rosszul voltam.
- Feküdj le itt. Aludj egy kicsit.
- Nem, most dolgozol, és csak útban vagyok. Inkább elmegyek a társalgóba, vagy valahova - mondod, miközben lassan felállsz, nehogy megint rosszul legyél.
- Még jó hogy létezik a fejhallgató - fogja meg a kezed, és a kanapé felé biccent a fejével - Maradj itt, ott van takaró meg párna. Szólj ha szükséged van valamire.
Mindig tudja, hogy hogyan nyugtasson meg, és már csak a jelenléte is elég vigasz volt. Boldogság árad szét a mellkasodban, ahogy megcsókolja a kézfejed, és arrébb noszogat, hogy végre le tudj pihenni.
