𝗵𝘂𝗻𝗴𝗮𝗿𝗶𝗮𝗻 𝗕𝗧𝗦 𝗿𝗲𝗮𝗰𝘁𝗶𝗼𝗻𝘀/𝗶𝗺𝗮𝗴𝗶𝗻𝗲𝘀
↻ - gondolom ha valaki idekeveredett, már tudja, hogy miről van szó :)
↻ - szívesen fogadok építőkritikát, és mindig nyitott vagyok új ötletekre, amiket esetleg megosztanátok velem. minde...
— word count: 1426 — warning/s: nincs — note: NE HARAGUDJATOK AMIÉRT NEM VOLT BEJEGYZÉS KB NEMTOM MIÓTA KICSIT MEGHALTAM, DE ASSZEM VISSZATÉRTEM LESZNEK MEGINT REAKCIÓK!!!
SEOKJIN — először nagyon zavarban van. vörös fül, arc, minden. — de aztán az egészet egy versennyé változtatja. — ki tudja megvenni a legnagyobb, legszebb virágcsokrot? — és ő tényleg elhatározza, hogy nem fog veszíteni. nem veszít.
- Kim Seokjin! - még csak le sem pillantasz a telefonodra, miközben felveszed a videóhívást, és nem tudod, hogy sírj vagy nevess azon, milyen állapotba került a lakásod.
- Tetszenek? - a barátod boldog nevetése, és győzedelmes tekintete miatt szemeid gyorsan a képernyőre ragadnak.
- Talán meg kéne számolnod őket - mondja csillogó szemekkel. - Lehet, hogy a virágosok átvernek minket...
- Nem, hidd el, kétszáz rózsa van a lakásomban - mondod, és megfordítod a kamerát, hogy ő is láthassa a végeláthatatlan rózsahegyeket, amely egykoron még a nappalid volt.
Hangos nevetésének édes hangja szűrődik ki a telefonod hangszórójából, és egy elkeseredetten szeretetteljes sóhaj kíséretében te is kuncogni kezdesz.
- Őrült vagy - mondod neki, ahogy mosolyod egyre szélesebb.
- Őrülten szerelmes beléd - javít ki könnyedén. - Gyerünk bébi, mondd, hogy tetszenek!
Vissza kell harapnod egy mosolyt.
- Igen, oké... Imádom őket.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
YOONGI —brutálisan zavarban van. — tágra nyílnak a szemei, és szó szerint nem tud megszólalni, annyira meg van lepődve. — de nagyon tetszenek neki, még akkor is, ha nem mondja ki hangosan. nem tudja titokban tartani, mert az arca így is halványan elpirul.
- Szóval? - kérdezed lelkesen, és várod, hogy rád nézzen.
- Virágot vettél nekem - állapítja meg egyszerűen, ujjai közt szorongatva a csokrot, amiről nem tudja levenni tekintetét.
- Igen - mosolyodsz el. - Tetszik?
Egy pillanatra elhallgat.
- Bébi? - sürgeted, az ujjaidat tördelve és reménykedve, mikor végre felnéz, és tekintete találkozik a tiéddel.
Halványrózsaszín pír telepedik az arcára, és lehunyja a szemeit, miközben megdörzsöli a nyakát.
- Igen, tetszenek... - leheli halkan, és szemeit újra a fehér tulipánokkal teli csokorra szegezi. - Nagyon kedves tőled.
Hatalmas mosoly terül szét az arcodon, ahogy rájössz, hogy mennyire tetszenek neki, így nem erőlteted tovább, csak hagyod hogy a gyönyörűséges boldog érzés tovább virágozzon a mellkasodban, a napod hátralévő részében.
