Másnap már sajnos suli volt.
Menni kellett. Hétfő. A legutálatosabb nap számomra, de csak ha suliba kell menni..Na mindegy. JohnB-ékkal elindultunk a suliba. Hamar be is értünk és bementünk az osztályunkba. Ott már szokásosan szólt a zene a tévéből, mindig zenét hallgatnak..
Na de mindegy.Aztán csak teltek és teltek az órák.
JJ-vel nem beszélgettünk, s Kiarával se azóta. De JohnBval és Popeal még jóban vagyok.Szünetben kimentem a folyósóra. Bementem egy másik osztályba, mivel ott ismerek és lányt, akivel jóban vagyok, de helyette egy sráccal találkoztam össze. Úgy hívják, hogy Benjamin.
-Helló.-köszönt.
-Szia.-köszöntem.
-Kit keresel?-kérdezte kedvesen.
-Csak Alenát.-mondtam a lány nevét, akivel jóban vagyok.
-Ma nem jött suliba. Beteg biztos.-mondta.
-Oh, értem.-mondtam.
-A büfébe indultam, nem jösz te is?-kérdezte aranyosan.
-De, miért is ne? Nagy szünet, ugye?-kérdeztem.
-Aha.-mondta s elindultunk.
Útközben beszélgettünk.
-És mizu van mostanában?-kérdezte.
-Semmi..veled?-kérdeztem.
-Velem se, azt hallottam, hogy Maybank-el jársz.-mondta.-Ez igaz?
-Hát...mondhatni.-mondtam.
-Mi történt?-kérdezte.
-Hosszú sztori.-mondtam.
-Ha akarod elmondhatod.-mondta rámnézve.
-Most nem szeretném.
-Értem. De most jelenleg akkor együtt vagytok?-kérdezte.
-Igen..-mondtam mert nem akartam bonyolítani mert ha azt mondtam volna, hogy nem tudom akkor kérdezősködne.
-Sokáig.-mondta.
-Köszi.-mondtam.-És..neked?
-Jaj én szabad vagyok, nincs senkim.-kuncogott.
-Jaa.-kuncogtam.
Aztán már majdnem a büféhez értünk, mikor arra lettem figyelmes, hogy JJ jön ki a büféből és ránkpillant.
-Ott a barátod.-mondta Benjamin.
-Ja.-mondtam s erre JJ iderohant hozzánk és nekirontott Benjaminnak.
-Hé te, mit keresel a barátnőm közelében?! Hm?! Ki vagy te egyáltalán?!-kérdezte idegesen JJ.
-JJ, fejezd már be! Ne balhézz folyton!-kiabáltam rá, ő elengedte Benjamint.
-Janet csak egy barátom.-mondta Benjamin.
-Aha.-forgatta a szemeit JJ.-Na menj már innen.-mondta JJ, Benjamin meg elment.
-Ez meg mi volt JJ?-kérdeztem.
-Ezt én is kérdezhetném tőled.-mondta.
-Nem volt semmi! És minek kéne magyarázkodnom neked?-kérdeztem.
-Mert együtt vagyunk még, vagy talán nem?-kérdezte a szemembe nézve.
-Nem tudom.-forgattam a szemeim.
-Nem büntethetsz azzal, hogy más palikkal lógsz, Janet!-mondta nekem idegesen.
-Nem is akartalak ezzel büntetni, miről beszélsz?-kérdeztem. -Benjamin egy régi haverom, csak eljöttem vele a büfébe, mi baj van ezzel?
-Remélem, hogy csak ennyi.-forgatta a szemeit.
-Ne csinálj többet ilyent.-mondtam és elakartam jönni, de visszahúzott.
-Mond, meddig folytatjuk ezt így tovább?-kérdezte.
-Nem tudom, időre van szükségem.-mondtam.
-Beszéljük meg az egészet.-mondta.
-Jó, de nem most.-mondtam.
-Rendben.-mondta.-Hiányzol..
Én erre nem mondtam semmit csak a szemébe néztem, majd visszamentem az osztályomba.
KAMU SEDANG MEMBACA
Életem Sneciként ||BEFEJEZETT||
Fiksi PenggemarMi lenne ha John B. Routledge-nek lenne egy húga? Ebben a story-ban kiderül. Tartalom: A 16 éves Janet Routledge a Snecik közé tartozik azóta, amióta a bátyja, John B. is. Az 1 év korkülönbség nem számít náluk, mivel Janet is ugyanolyan jól kijön a...