42. rész

1.2K 36 0
                                    

Másnap már sajnos suli volt.
Menni kellett. Hétfő. A legutálatosabb nap számomra, de csak ha suliba kell menni..

Na mindegy. JohnB-ékkal elindultunk a suliba. Hamar be is értünk és bementünk az osztályunkba. Ott már szokásosan szólt a zene a tévéből, mindig zenét hallgatnak..
Na de mindegy.

Aztán csak teltek és teltek az órák.
JJ-vel nem beszélgettünk, s Kiarával se azóta. De JohnBval és Popeal még jóban vagyok.

Szünetben kimentem a folyósóra. Bementem egy másik osztályba, mivel ott ismerek és lányt, akivel jóban vagyok, de helyette egy sráccal találkoztam össze. Úgy hívják, hogy Benjamin.

-Helló.-köszönt.

-Szia.-köszöntem.

-Kit keresel?-kérdezte kedvesen.

-Csak Alenát.-mondtam a lány nevét, akivel jóban vagyok.

-Ma nem jött suliba. Beteg biztos.-mondta.

-Oh, értem.-mondtam.

-A büfébe indultam, nem jösz te is?-kérdezte aranyosan.

-De, miért is ne? Nagy szünet, ugye?-kérdeztem.

-Aha.-mondta s elindultunk.

Útközben beszélgettünk.

-És mizu van mostanában?-kérdezte.

-Semmi..veled?-kérdeztem.

-Velem se, azt hallottam, hogy Maybank-el jársz.-mondta.-Ez igaz?

-Hát...mondhatni.-mondtam.

-Mi történt?-kérdezte.

-Hosszú sztori.-mondtam.

-Ha akarod elmondhatod.-mondta rámnézve.

-Most nem szeretném.

-Értem. De most jelenleg akkor együtt vagytok?-kérdezte.

-Igen..-mondtam mert nem akartam bonyolítani mert ha azt mondtam volna, hogy nem tudom akkor kérdezősködne.

-Sokáig.-mondta.

-Köszi.-mondtam.-És..neked?

-Jaj én szabad vagyok, nincs senkim.-kuncogott.

-Jaa.-kuncogtam.

Aztán már majdnem a büféhez értünk, mikor arra lettem figyelmes, hogy JJ jön ki a büféből és ránkpillant.

-Ott a barátod.-mondta Benjamin.

-Ja.-mondtam s erre JJ iderohant hozzánk és nekirontott Benjaminnak.

-Hé te, mit keresel a barátnőm közelében?! Hm?! Ki vagy te egyáltalán?!-kérdezte idegesen JJ.

-JJ, fejezd már be! Ne balhézz folyton!-kiabáltam rá, ő elengedte Benjamint.

-Janet csak egy barátom.-mondta Benjamin.

-Aha.-forgatta a szemeit JJ.-Na menj már innen.-mondta JJ, Benjamin meg elment.

-Ez meg mi volt JJ?-kérdeztem.

-Ezt én is kérdezhetném tőled.-mondta.

-Nem volt semmi! És minek kéne magyarázkodnom neked?-kérdeztem.

-Mert együtt vagyunk még, vagy talán nem?-kérdezte a szemembe nézve.

-Nem tudom.-forgattam a szemeim.

-Nem büntethetsz azzal, hogy más palikkal lógsz, Janet!-mondta nekem idegesen.

-Nem is akartalak ezzel büntetni, miről beszélsz?-kérdeztem. -Benjamin egy régi haverom, csak eljöttem vele a büfébe, mi baj van ezzel?

-Remélem, hogy csak ennyi.-forgatta a szemeit.

-Ne csinálj többet ilyent.-mondtam és elakartam jönni, de visszahúzott.

-Mond, meddig folytatjuk ezt így tovább?-kérdezte.

-Nem tudom, időre van szükségem.-mondtam.

-Beszéljük meg az egészet.-mondta.

-Jó, de nem most.-mondtam.

-Rendben.-mondta.-Hiányzol..

Én erre nem mondtam semmit csak a szemébe néztem, majd visszamentem az osztályomba.

Életem Sneciként                  ||BEFEJEZETT||Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang