-Gyere Des ülj fel a nyakamba. -intett Doug.
-Mi? Biztos nem. -tiltakoztam.
-Na gyere, Lisa is felment Milo nyakába.
-Vedd fel Jacet. -válaszoltam, mert csatázni akartak.
-Ő a bíró. -nézett rám amolyan "ez tök egyértelmű" fejjel és indult meg felém.
-Hát hogyne. -forgattam meg a szemem,de Doug lemerült a víz alá és egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy megfogja a combom és felemel a nyakába. Feljött a víz alól nyakában velem.
-Idióta barom. -ütöttem rá, de ő csak vigyorgott fel rám.
-Ez ilyen szépségem. -majd meg állt Milo és Lisa előtt.
-Készen álltok lányok? -kérdezték a fiúk.
-Na ná. -mosolygott Lisa én pedig ördögien mosolyogtam rá, mire lefagyott a mosoly az arcáról. Ezt most megkapod Lisa Wilson.
Lisaval egymásnak estünk, hogy ki löki le a másikat hamarabb a fiúk nyakából. Ha nem akarok hazudni nagyon jól éreztem magam és sokat nevettünk. Egyszer Lisa azért esett le, mert már annyira nevetett, hiába fogta szorosan Milo. Az utolsó menet jött, Lisa megropogtatta az ujjait, mintha ezzel azt sugalná, hogy lelök. Nevetve lökdöstük egymást,de semmi.
-Destiny.-szólt Milo.
-Igen? -kérdezetem meg még mindig Lisara figyelve.
-Az ott nem Leo? -mutatott valamerre.
-Mi? Hol? -néztem körbe és ezt az alkalmat kihasználva Lisa lelököt. Rá kellet jönnöm, hogy csak átvertek.
-Haha...ez csalás. -mondtam a vihogo párnak.
-Szerelemben és hábóruban mindent szabad. -vigyorgott rám Doug.
-És te melléjük állsz? -hihetetlenkedtem.
-Oh én mindig melléd állok drága. -kacsintott rám. -Amúgy ki az a Leo?
-Ő csinálja a suliba az évkönyvet, teljesen rá van állva Desre. -válaszolta Jace.
-Ezt te honnan tudod?
-Egyszer el loptuk a fényképezőgépét és egy csomó kép volt rólad, amit a suliba csinált.
-Jesszus ne is mond, remélem már kitörölte őket. -borzongtam meg.
-Hát azt nem hinném. -nevetett fel Milo.
-Amúgy a többiek merre vannak már? -néztem Lisara.
-Basszus tényleg...keressük meg őket.-sétált kifele.
-Kik azok a többiek? -kérdezete Jace.
-A nagynéném és nővérem. -mondtam mire elkezdet vigyorogni a nővérem hallatán.
-Foglalt.-kacsintottam rá, majd mentem Lisa után.Kisétáltunk a medencéből és megkerestük a lányokat. Már tíz perce sétáltunk mikor megláttuk az egyik kajáldás asztalnál ahogy egy csomó emberrel nevetgélnek...sőt ezek Sol régi osztálytársai.-Öhmm helló. -álltam oda melléjük.
-Oh a kicsi Destiny. -mondta Adam.
-Sőt már nem is olyan kicsi. -kacsintott a másik. Jézusom.
-Bocsi hugi, csak összefutottunk és leültünk beszélgetni.
-Oh nem gond,úgy is van már elfoglaltsága.-szólalt meg Lisa.
-Oh valóban? -nézett rám Sarah.
-Itt vannak Dougék. -suttogta Lisa, de nyilván mindenki hallotta. Sarah vigyorogva nézett rám.
YOU ARE READING
Sorsom végzete
RomanceNéha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet.