Este úgy döntöttünk a srácokkal, hogy ma még iszunk. Így történt az, hogy Jasperrel, Bellamyval és Codyval 10-kor elkezdünk inni. Lisanak haza kellet mennie, Solék pedig kimaradtak most belőle.
A szobámba ülünk és körbe adogatjuk egymásnak az üveget, miközben vicces történeteket mesélünk el, a háttérbe pedig halkan szól a zene.
-Ahh nem akarok innen elmenni. -hisztizett Jasper.
-De tényleg mi vár otthon? Semmi. -dőlt hátra az ágyamon és merenget el.
-Tudjátok mit? Menjünk el egy bárba. -állt fel Bellamy.
-Hogy mi van? -nevettem el magam.
-De tényleg, holnap már úgy is megyünk haza, akkor meg legyen emlékezetes. -vigyorgot el.
-Igazad van. -örült meg Cody.
-Ho-ho,te még kicsi vagy ehhez. -vigyorogtam rá.
-Csak egy évvel vagyok fiatalabb nállad. -hisztizet be.
-Basszus úgy se fognak be engedni...engedjétek el.
-Igaza van Desnek, kizárt hogy be engedjenek. -mondta Jasper.
-Bízzátok rám. -vette ki a zsebéből a telefont és kiment a szobából. 2 perc múlva vissza is jött. -Készülődjetek, ma este bulizunk. -azzal pedig újra kiment,Cody pedig követte. Jasperrel értetlenkedve néztünk egymásra.
-Készülődjetek már. -rontott be 1 perc eltetével Bell.
-Jó jó. -emeltem fel kezeim védekezően.
***
A bár előtt álltunk és az őr a személyinket kérte el.
-Tudtam, hogy ez lesz. -sóhajtott fel Jasper.
Bellamy sugott valamit az őr fülébe, majd az elállt az útból és be engedett minket az ajtón.
-Mi a fasz? -kérdezi Jasper vigyorogva.
-Én mondtam, hogy elintézem. -csentitett egyett a nyelvével.
Körül nézve a legtöbb ember táncolt, de volt sok ülő sarkok ahol az emberek iszogattak és beszélgettek. A pulthoz mentünk és Bell kikért mindhármonknak egy tequilat.
Miután megittunk kettő pohárral befurakodtunk az emberek közé táncolni. Közbe közbe Bell hozott nekünk még alkoholt. Cody kicsit arrébb valami nővel táncolt amin Jasperrel folyamatosan nevettünk. Bellamy pedig az egyik pultos csajjal beszélgetett.Egy idő után már eléggé beütöt a pia és Jasper is elment egy lánnyal táncolni, míg én a bárszéken ültem.
-Neharagudj. -kért elnézést egy fiú, mert véletlenül nekem jött.
-Semmi baj. -fordultam felé a székkel mosolyogva,az igen jó képű fiatal emberre. Olyan 19 éves lehetet.
-Ilyen gyönyörű lány mit keres itt maga? -állt mellém a pultnak támaszkodva.
-Nem magam vagyok. -ráztam a fejem.
-De a gyönyörű igaz volt. -nézett végig rajtam.
-Köszönöm. -haraptam az alsó ajkamra.
-Kérsz egy italt? -nézz kérdően rám.
-Azt hiszem ma már nem iszok többet. -kuncogok fel.
-Esetleg egy táncra szabad? -nyújtja felém a kezét.
-Szabad. -teszem a kezem tenyerébe és szállok le a székről.
A táncperketre érve derekamat megfogva húzott magához közelebb és úgy táncoltunk a zenére. Egy idő után már teljesen egymásnak simultunk és úgy ringattam a csipőmet. Oké túl sokat ittam, ezt nem kéne,így lassan eltoltam magamtól.
YOU ARE READING
Sorsom végzete
RomanceNéha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet.
