Sorsom végzete

23.rész

-Mégis milyen ötleted?-jött utánam.

-Adj egy kosárlabdát.-fordultam felé és így mentem hátrafele.Doug mosolyogva rázta meg a fejét rajtam, majd a szekrényéből kikapot egy kosárlabdát és felém dobta.
Vigyorogva kaptam el és sétáltam ki a szobájából egészen a földszintig nyomomba Douggal.
Megsem vártam őt, úgy indult kifelé a hátsó udvarra vezető részre cipő nélkül.

-Várj már te bolond.-szólt utánam miközben húzta fel a saját cipőjét, várakozóan fordultam meg, majd felém dobott egy pár cipőt.
-Vedd fel.-mondta, s úgy is tettem, mire kiért a házból már rajtam is volt, s mentem tovább.
Eszembe jutott mikor legelőszőr voltam itt egy házibuli alkalmából láttam egy kosárpalánkot a sötétben.
Az udvaron sétáltunk, s tényleg jól láttam, van egy kosárpalánk...sőt egy egész kosárpálya. Mikor oda értünk, a labdát pattogtatva dobtam kosárra és be is ment. Vigyorogva fordultam Doug felé, aki szerintem még most se tudja feldolgozni, hogy mi is történik.

-Szép volt, ezt el kell ismernem.-tette mellkasára a kezét mosolyogva.
A labádért mentem s párat pattogtatva rajta dobtam Dougnak.

-Te jössz nagyfiú. -fontam keresztbe a karom és vártam hogy eldobja.
Mosolyogva figyelt engem, majd a lábai közt kezdte el pattogtatni a labdát és végül bedobta.

-Nem rossz.-húztam el a számat.

-Mi az hogy nem rossz?-vágta hozzám nevetve a labdát, amin ugyszint én is felnevettem.
-Oké játszunk...aki többször dob kosárra és bele is megy, az nyer.-tette hóna alá a labdát és úgy magyarázot.

-Benne vagyok.-csaptam össze a kezemet.
-Mit kap a nyertes?-húztam fel a szemöldökömet.

-Oh, hogy te már arra mész?

-Nagy bennem a versenyszelle.-rántottam meg a vállam, amolyan "úgy is én fogok nyerni" stílusban.
-Mit kap a nyertes?

-Eldönti, hogy mit szeretne csinálni a másikkal.-tárta szét a kezét.

-Le leszel alázva Doug Hale.-paskoltam meg a vállát.

-Készülj fel a vereségre Destiny Jenkins.-lökött meg hátulról nevetve.

Két kört mentünk, az elsőt én nyertem, amivel persze úgy hozta ki magát, hogy direkt hagyott nyerni. Aha persze.
A másodikat pedig már ő nyerte.

-Látod. -dobta be az utolsót, így meg lett neki a 10 pontja.

-Hagytalak nyerni. -jöttem az ő szavaival.

-Jaj hogyne. -intett le.
-Akkor az utolsó kör. -dobta felém a labdát.

-Már alig várom hogy ugráltassalak.
-vigyorogtam rá, majd bedobtam.

-Álmodj királylány. -kacsintott, és ő is bedobta.

Mindkettőnknek 9-9 pontja volt. Doug dobta az utolsót, és én pedig "véletlen" meglöktem, így persze nem ment bele.

-Bocsi. -húztam el a számat.

-Te csaló. -háborodott fel nevetve.

-Véletlen volt. -emeltem fel kezeimet védekezően.

-Véletlen mi? -figurázott ki.
Érte mentem a labdáért és a vonalra állva céloztam be, de ekkor Doug lassan eltűrte a hajamat és orrával megérintette ütőeremet.
-Na mi lesz? -suttogta a nyakamba.
Én pedig semmit sem szólva, mert hát igazából nem is tudtam megszólalni, olyan zavarba hozott és olyan gyorsan vert a szívem, hogy azt hittem kiugrik...eldobtam a labdát, ekkor pedig nyakamba puszilt.
A palánkon pattogott és végül kivülre esett.